Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

4011 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 4012 sem a vállalati tanács tagjai, de a dolgozók sem felelnek vagyonukkal a vállalat eredményes működéséért. További kérdés az, szabad-e végtére az állami tulajdont minden hozadéki követelmény nélkül kezelőinek átadni úgy, hogy a kezelők megválasztását is másra bízza a tulajdonos. Tisztelt Országgyűlés! Súlyos hiányosságként minősíthető, hogy az átalakulási törvény benyújtásával egyidejűleg a kormány nem készítette el az állami vagyonkezelő szervezetről szóló törvényjavaslatot. így az átalakulási törvényjavaslat, kompromisszum megoldásra törekedve, az alapító szervezetet, minisztériumot, vagy a kormány által kijelölendő más intézményt jelöl meg a vagyonkezelő szervezet megalapításáért. Ez a megoldás nem fogadható el. A törvénymódosító indítványomban az alapítót csak átmenetileg tudom elfogadni, mert nem akarom megakadályozni a törvény hatályba lépését. Tisztán kell azonban látnunk: a minisztérium nem tulajdonos, és ebben az esetben, ha azzá akarjuk tenni, akkor nem csináltunk sokat. A fentiek miatt tisztelettel kérem az Országgyűlést, rögzítse határozatban, hogy a kormány 1989. október 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot az állami vagyonkezelés szabályainak megállapítására, a szervezet létrehozására, örömmel fogadtam miniszter úrnak ebbeli nyilatkozatát. Említettem az alapító szerv létjogosultságát csak a vagyonkezelő szervezet létrejöttéig tartom elfogadhatónak. Ezért az átalakulási törvény hatálybalépésétől kezdődően egy kormánybiztos kinevezését tartom szükségesnek, aki egy szűk apparátussal is képes a koordinációt elvégezni, és a feltehetően kezdetben nem sok átalakulást a minisztériumok jelentsék a kormánybiztos hivatalának. Az állami vagyonkezelő szervezet jogállását illetően fontosnak tartom, hogy az a parlament hatáskörébe kerüljön. Tevékenységének ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrizte. Az állami vagyonkezelő szervezet vezetőjét éppen az előzőek miatt, a parlament válassza meg, visszahívását a számvevőszék vezetőjének javaslatára szintén a parlament gyakorolja. Szükségesnek tartom még megemlíteni azt, hogy az átalakulás gyakorlati teendőinek lebonyolítását bizonyosan nem az alapító és az állami vagyonkezelő szervezet, hanem az üzleti formában profitérdekeltség alapján szerveződő tulajdonosi szervezetek, részvénytársaságok, kereskedelmi bankok, más pénzintézetek végzik, nem kizárva más tulajdonosi szervezetek, önigazgatói intézmények működését sem. Ezek megalakulása versenye nélkül nem lehet sikerre, még kevésbé a működő tőke, a külföldi megtakarítások bejövetelére számítani. Mondandóm rövidíteni kívánom, kérném a türelmüket. Szeretném miniszter úrnak megköszönni, hogy a 25. §-sal kapcsolatos két indítványom elfogadta. Végül egy kérdéscsoporttal kívánok még foglalkozni. Az átalakulási törvény valóságos hatása jelentős mértékben függ attól is, hogy a lehetséges befektető fizetőképessége milyen mértékű üzletrész, illetve részvényvásárlásra ad lehetőséget. Többen kellő indokkal attól tartanak, hogy a kereslet hiányában az értékpapírok, így a vagyonok is leértékelődnek, a belföldi és a külföldi befektetők pedig indokolatlan alacsony értékben jutnak a vagyonhoz. Jogos az aggodalom, de egyben a szükséges intézkedésekre is utal. Mielőbb lépéseket kell tenni az értéktőzsde létrehozására, illetve az értékpapír törvény megalkotására. Tisztelt Országgyűlés ! Az átalakulási törvényről szóló javaslatot a javasolt módosításokkal együtt elfogadásra ajánlom, a törvény módosított formájában is nyitva hagy ugyan kérdéseket, azonban így is képes a gazdasági kibontakozáshoz szükséges tulajdonreform előmozdításához hozzájárulni. Hozzászólásom elején utaltam arra, hogy a törvény hatályba léptetése nem halasztható. Ezzel kapcsolatosan szeretnék emlékeztetni ana, hogy a jelenlegi nem könnyű helyzetünk oka éppen a reformintézkedések halogatása volt. További halogatás következményeivel igen hamar szembesülni kényszerülünk. A törvény elfogadása része a reformfolyamat felgyorsításának, és lehetővé teszi azt, hogy erőinket a gazdaság más vetületeit átfogó szabályozó törvények kimunkálására, illetve a folyamat fölgyorsítására összpontosítsuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Zsidei Istvánné képviselőtársunk felszólalása következik Heves megye 5-ös számú választókörzetéből. ZSIDEI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Én is azok közé a sokak által meghivatkozott, úgynevezett laikus képviselők közé tartozom, akiktől a törvényjavaslat előkészítői azt várják el, hogy higgyek nekik és bizalom alapján szavazzam meg a törvénytervezetet. Nem először van hivatkozás a jóváhagyás sürgősségére és arra, hogy a törvényjavaslat elodázása esetén milyen károk keletkeznek. A törvényjavaslat bizottsági vitája során, de most is történt a miniszteri expozéban utalás, óva intettek arra, hogy ne kerüljünk a sajtó uszályába, ne az újságírók és a hangulatkeltők véleményére, megnyilatkozásaira figyeljünk, hiszen és egyébként is a törvényjavaslat csupán jogi, technikai kérdéseket szabályoz. Ezen elvárásnak és felhívásnak könnyebb szívvel tehetnék eleget, ha nem ilyen tanáccsal láttak volna el az adótörvények megszavazása előtt is. A korábbi közel másfél év alatt sajnos megcsappant az előterjesztők iránti bizalmam, vagy hogy szebben hangzó legyen, nincs fenntartás nélküli bizalmam, mivel egyre gyakrabban igazolódik be - természetesen utólag —, hogy az úgynevezett hangulatkeltő sajtó által előre jelzett problémák utólagosan is visszaköszönnek. A törvény általános indoklásában is megtalálható, hogy a tulajdoni reform sem közgazdaságilag, sem politikailag nincs megalapozva és a vagyonkezelés témái is nyitottak. Ha pedig ez így van, hogyan várhatják el tőlünk, azt, hogy az állami vállalatok vagyonának felosztását megalapozó törvényt, vagyis a tulajdonre-