Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-54
4513 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4514 Nem értjük, hogy miért kell fizetnünk. Holott ugye a település alól szívja a bázis a vizet. Ugyanakkor Szigethalom kútjaiban a folyadék egészségre ártalmas, nitráttartalma magas } szulfattartalma magas, gyakorlatilag ihatatlan a víz. És ami szomorú, hogy ezek a paraméterek egyre kedvezőtlenebbek. Az elmondottakon kívül még egy fontos dolgot szabad legyen megemlítenem. Nagyon aggódunk, hogy a Csepel Autó irányából a krómos szennyeződés eléri a települést, hiszen alig néhány száz méterre van a község a gyártól. Mindezeket figyelembe véve és arra is gondolva, hogy az interpellált téma több Pest megyei települést érint. Interpellálok a tisztelt miniszter úrhoz. Kérdezem: Jogosnak, igazságosnak ítéli-e meg a megemelt beruházási költséget, költségtérítést? Kérdezem csökkentése érdekében, milyen segítséget nyújthat a tárca?: Kérdezem, hogy kaphatunk-e intézményes garanciát, hogy a korábban megígért vízügyi alap-támogatást 90-ben, legkésőbb 91-ben biztosítják? Várom miniszter úr kedvező válaszát. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Maróthy László miniszter válaszol. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Polgárdi Képviselő Úr! Kérdései sorrendjében. Szigethalom vízellátása megoldásának a dolgában: én legalább két évtizede ismerem a problémát. Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy egyszer megismerhettem, mint Pest megyében szolgáló, aztán megismerhettem, mint Budapesten szolgáló és most sikerül a megmaradt problémát is interpelláció formájában megkapni. Az első a vízbázis létesítésének a kérdése. A most a napokban átadott, ugyan az ország más térségében létesített vízműnél mintegy 15 000 forint köbméter/nap létesítési díjjal számoltunk. Ha valaki olyan 15 000 forint körül számítja ennek a bekerülési költségét — ugyan függ attól, hogy milyenek a helyi specifikumok —, azt reálisnak lehet tekinteni. A 30 000 forintot túlzottnak tartom, ott már valami más megfontolások is létrejöhettek. A másik, a kérdésére vonatkozóan: erre az ötéves tervre Pest megye sorolta már Szigethalom vízellátását, de helyi tanácsi eszközök híján ezt nem sikerült megvalósítani. Vízügyi alapból erre rendelkezésre állott volna a pénz. A jelenlévők tudják azt, hogy három forrásból lehet vízművet létesíteni, úgy mint helyi érdekeltségi hozzájárulás, tanácsi hozzájárulás és vízügyi alap. Ha a három közül valamelyik hiányzik, akkor bizony ez meghiúsul. A Csepel Autónak a szennyezése. Sajnos, abban a térségben nemcsak ezzel kell számolni — most nem akarom a tisztelt Házat ezzel untatni. A Minisztertanács arról határozott, hogy a főváros körüli gyűrű környezetvédelmi terheltségét külön is megnézi, annak érdekében, hogy az itteni extra-eseteket megfelelő módon kezelve a lakosság terheit mérsékelje, vagy a későbbiekben megelőzze. Nem akarok itt külön hivatkozni tételekre, de ha Apaj-pusztát említem meg, közeli térségben azt hiszem, hogy kellő a magyarázat. Ez a feltárás megtörtént. Ebben az időszakban egyeztetjük a tárcákkal; és az ilyen jellegű terhelésnek, benne Szigethalom gondjának is az orvoslását ebben látom. Képviselő Úr hozzám interpellált, noha tudja, hogy három gazdáról van szó: a Pest Megyei Tanácsról, a Fővárosi Tanácsról és a minisztériumról. Mindhárom szükséges ahhoz, hogy a megoldást megtaláljuk. Végül Képviselő Úr a vízellátásról beszélt, csatornázásról nem tett említést. Az elmúlt napokban a környezetvédelmi bizottság elnöke, a minisztériumunkkal egyező módon, erőteljesen kifogásolta azt, hogy a közműolló tovább nyílik. Én azt gondolom, hogy az országban most már vízellátásról és csatornázásról együtt szabad beszélni és együttesen kell megvalósítani, mert Szigethalmon abban a kedvező esetben, hogyha a vizet rövid időn belül meg tudnánk oldani csatorna nélkül, most ki merem jelenteni, hogy a KÖJÁL által mért 120 milligrammos nitrátterhelés csak egyszerűen a humántényező hatására is növekedne. Tehát Szigethalom tényleg nyomorúságos vízellátási gondja mellett is csak csatornázással együtt tudom elképzelni, hogy ezt tárgyaljuk. Miután a másik két felelős ebben még nem tudott nyilatkozni; és soha nem lehet azt mondani, hogy aki egészséges ivóvizet kér, annak ne lenne megalapozott a kérése. És mert ez csatlakozik más egyéb központi célokhoz is, Képviselő Úrnak azt ajánlanám, a Pest Megyei Tanács és a Fővárosi Tanács bevonásával, konkrétan és általában is most már — természetesen a minisztérium részvételével — a vízbázis-létesítés, vízkészlet-használat és a két terület közötti gondokat orvoslandó, Szigethalom vízellátását és csatornázását megoldandó más ügyekhez kapcsolódva hozzunk létre egy hármas megbeszélést, amely megbeszélés alku fog lenni. Hiszen kérem gondoljanak arra, hogy a vízdíjakat majd jövőre megváltoztatva, nyilván a költsége alapján talán más szervezetben is kell majd szolgáltatnunk. Ott vitassuk meg, alakítsunk ki egy konstrukciót, hogy az ősz folyamán — miután a parlament erre valószínű érdeklődéssel fog figyelni — itt együttesen tehessük meg a jelentésünket. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Megkérdem Polgárdi József képviselőtársamat, hogy elfogadja-e a választ? POLGÁRDI JÓZSEF: Tisztelt Miniszter úr! Kedves Képviselőtársaim! Képviselőtársaimra való tekintettel nem reagálok a magyarázatra. Az őszi terminust elfogadom. Gondolom, mert a jó vízügyi munkához idő kell. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Ez látható többség. Ki van ellene? POLGÁRDI JÓZSEF: Bocsánatot kérek, én szeptembert fogadtam el, tehát akkor visszatérünk teljes joggal az interpelláció érdemi dolgainak sorsára. ELNÖK: Az előbb azt kértem, hogy a miniszter válaszáról szavazzunk.
