Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4513 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4514 Nem értjük, hogy miért kell fizetnünk. Holott ugye a település alól szívja a bázis a vizet. Ugyanakkor Szi­gethalom kútjaiban a folyadék egészségre ártalmas, nitráttartalma magas } szulfattartalma magas, gyakorla­tilag ihatatlan a víz. És ami szomorú, hogy ezek a para­méterek egyre kedvezőtlenebbek. Az elmondottakon kívül még egy fontos dolgot sza­bad legyen megemlítenem. Nagyon aggódunk, hogy a Csepel Autó irányából a krómos szennyeződés eléri a települést, hiszen alig néhány száz méterre van a kö­zség a gyártól. Mindezeket figyelembe véve és arra is gondolva, hogy az interpellált téma több Pest megyei települést érint. Interpellálok a tisztelt miniszter úrhoz. Kérde­zem: Jogosnak, igazságosnak ítéli-e meg a megemelt beruházási költséget, költségtérítést? Kérdezem csök­kentése érdekében, milyen segítséget nyújthat a tárca?: Kérdezem, hogy kaphatunk-e intézményes garanciát, hogy a korábban megígért vízügyi alap-támogatást 90-ben, legkésőbb 91-ben biztosítják? Várom minisz­ter úr kedvező válaszát. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Maró­thy László miniszter válaszol. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Polgárdi Kép­viselő Úr! Kérdései sorrendjében. Szigethalom vízel­látása megoldásának a dolgában: én legalább két évti­zede ismerem a problémát. Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy egyszer megismerhet­tem, mint Pest megyében szolgáló, aztán megismerhet­tem, mint Budapesten szolgáló és most sikerül a meg­maradt problémát is interpelláció formájában megkapni. Az első a vízbázis létesítésének a kérdése. A most a napokban átadott, ugyan az ország más térségében lé­tesített vízműnél mintegy 15 000 forint köbméter/nap létesítési díjjal számoltunk. Ha valaki olyan 15 000 fo­rint körül számítja ennek a bekerülési költségét — ugyan függ attól, hogy milyenek a helyi specifikumok —, azt reálisnak lehet tekinteni. A 30 000 forintot túlzottnak tartom, ott már valami más megfontolások is létrejöhettek. A másik, a kérdésére vonatkozóan: erre az ötéves tervre Pest megye sorolta már Szigethalom vízellátá­sát, de helyi tanácsi eszközök híján ezt nem sikerült megvalósítani. Vízügyi alapból erre rendelkezésre ál­lott volna a pénz. A jelenlévők tudják azt, hogy három forrásból lehet vízművet létesíteni, úgy mint helyi ér­dekeltségi hozzájárulás, tanácsi hozzájárulás és vízü­gyi alap. Ha a három közül valamelyik hiányzik, akkor bizony ez meghiúsul. A Csepel Autónak a szennyezése. Sajnos, abban a térségben nemcsak ezzel kell számolni — most nem akarom a tisztelt Házat ezzel untatni. A Miniszterta­nács arról határozott, hogy a főváros körüli gyűrű kör­nyezetvédelmi terheltségét külön is megnézi, annak ér­dekében, hogy az itteni extra-eseteket megfelelő módon kezelve a lakosság terheit mérsékelje, vagy a későbbiekben megelőzze. Nem akarok itt külön hivat­kozni tételekre, de ha Apaj-pusztát említem meg, köze­li térségben azt hiszem, hogy kellő a magyarázat. Ez a feltárás megtörtént. Ebben az időszakban egyeztetjük a tárcákkal; és az ilyen jellegű terhelésnek, benne Szi­gethalom gondjának is az orvoslását ebben látom. Képviselő Úr hozzám interpellált, noha tudja, hogy három gazdáról van szó: a Pest Megyei Tanácsról, a Fővárosi Tanácsról és a minisztériumról. Mindhárom szükséges ahhoz, hogy a megoldást megtaláljuk. Végül Képviselő Úr a vízellátásról beszélt, csatorná­zásról nem tett említést. Az elmúlt napokban a környe­zetvédelmi bizottság elnöke, a minisztériumunkkal egyező módon, erőteljesen kifogásolta azt, hogy a köz­műolló tovább nyílik. Én azt gondolom, hogy az or­szágban most már vízellátásról és csatornázásról egy­ütt szabad beszélni és együttesen kell megvalósítani, mert Szigethalmon abban a kedvező esetben, hogyha a vizet rövid időn belül meg tudnánk oldani csatorna nél­kül, most ki merem jelenteni, hogy a KÖJÁL által mért 120 milligrammos nitrátterhelés csak egyszerűen a hu­mántényező hatására is növekedne. Tehát Szigethalom tényleg nyomorúságos vízellátási gondja mellett is csak csatornázással együtt tudom el­képzelni, hogy ezt tárgyaljuk. Miután a másik két fele­lős ebben még nem tudott nyilatkozni; és soha nem le­het azt mondani, hogy aki egészséges ivóvizet kér, annak ne lenne megalapozott a kérése. És mert ez csat­lakozik más egyéb központi célokhoz is, Képviselő Úr­nak azt ajánlanám, a Pest Megyei Tanács és a Fővárosi Tanács bevonásával, konkrétan és általában is most már — természetesen a minisztérium részvételével — a vízbázis-létesítés, vízkészlet-használat és a két terület közötti gondokat orvoslandó, Szigethalom vízellátását és csatornázását megoldandó más ügyekhez kapcso­lódva hozzunk létre egy hármas megbeszélést, amely megbeszélés alku fog lenni. Hiszen kérem gondoljanak arra, hogy a vízdíjakat majd jövőre megváltoztatva, nyilván a költsége alapján talán más szervezetben is kell majd szolgáltatnunk. Ott vitassuk meg, alakítsunk ki egy konstrukciót, hogy az ősz folyamán — miután a parlament erre valószínű érdeklődéssel fog figyelni — itt együttesen tehessük meg a jelentésünket. Kö­szönöm. ELNÖK: Köszönöm. Megkérdem Polgárdi József képviselőtársamat, hogy elfogadja-e a választ? POLGÁRDI JÓZSEF: Tisztelt Miniszter úr! Kedves Képviselőtársaim! Képviselőtársaimra való tekintettel nem reagálok a magyarázatra. Az őszi terminust elfogadom. Gondo­lom, mert a jó vízügyi munkához idő kell. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kézfe­lemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Ez látható több­ség. Ki van ellene? POLGÁRDI JÓZSEF: Bocsánatot kérek, én szep­tembert fogadtam el, tehát akkor visszatérünk teljes joggal az interpelláció érdemi dolgainak sorsára. ELNÖK: Az előbb azt kértem, hogy a miniszter vá­laszáról szavazzunk.

Next

/
Thumbnails
Contents