Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4511 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4512 A módosítás felülvizsgálatával előzetesen egyetértett a Művelődési Minisztérium illetékes fóosztálya. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Úr! A jelenlegi súlyos gazdasági helyzetünkből való ki­vezető út irányára és idejére most sokan meggyőződé­sük, érdekeik, vagy pillanatnyi érzelmeik által feltörő indulataik alapján válaszolnak. Véleményem szerint mindkét fontos kérdésre sokkal gyorsabban kaphat­nánk és adhatnánk meggyőzően elfogadható választ, ha az új értéket előállító termelő munka és az ezért dolgo­zó munkás is társadalmi értékrendszerünkben, érték­rendünkbenvégre a helyére kerülne. Hogy ez minél el­őbb megtörténhessen, ehhez az oktatás emberformáló lehetőségeit is felhasználva, javítani kell a szakember­képzésben résztvevő iskolák, műhelyek mai feltétel­rendszerét, oktatási szintjét. Ennek mindenkori meg­határozó tényezője a rugalmasan szabályozó, a változásokat életszerűen követni tudó jó alaptörvény. (Taps.) Kérem Művelődési miniszterünket, válaszolja meg felmerült kérdéseimet, kétségeimet, a tárca tegyen lé­péseket az érintett minisztériumok és a képzésben résztvevők bevonásával a jelenlegi törvény felülvizsgá­latára, a szükséges módosítások végrehajtása. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszol. DR. GLATZ FERENC: Tisztelt Ház! Tisztelt Szálai Géza képviselő úr! Első interpellálásom volt Szálai Géza interpellációja, tehát annál is inkább alaposan utánanéztem a törvény születésének, körülményeit ta­nulmányoztam, és amit ő fölvet problémát, ez reális veszély, azonban szeretném azt is elmondani, hogy a fölmérésünk szerint ez a pillanatnyi tanműhelyeknek körülbelül 20 százalékát, mindenekelőtt a fémipari szakmákban tanulókat érinti. A valós probléma kezelé­sére a tárca máris elkülönített a szakképzési alapból 20 millió forintot, és az általa is jelzett gondoknak az or­voslása így lehetővé válik. A művelődési és az ipari tárca egyébként a törvénnyel kapcsolatos esetleges fel­ülvizsgálási, illetve módosítási problémákat jövő héten kezdődő üléssorozatán meg fogja vizsgálni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Szálai Géza képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SZÁLAI GÉZA: Tisztelt Miniszter Úr! A válaszát elfogadom, abban a meggyőződésben, hogy az inter­pellációm tárgyát képező problémák megoldását na­gyon fontosnak tartok, és tudom azt, hogy ebben a (laps.) a kérdésemben nem egyedül a Művelődési Mi­nisztérium dönthet, mert olyan sok területet érint, és köszönettel elfogadom a válaszát. (Moraj a teremben.) ELNÖK: Köszönöm. Kérem az országgyűlést, hogy aki a miniszter válaszát elfogadja, kéz felemeléssel sza­vazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő elfogadta, a választ az országgyű­lés ugyancsak, 4 tartózkodással, elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A május 12-i ülésnapon Vass­né Nyéki Ilona képviselőtársunk a BM tartalékos tiszt­képző iskola kerepestarcsai testületének áthelyezése tárgyában interpellációt intézett a belügyminiszterhez. A választ az országgyűlés nem fogadta el. Az enterpel­lációt kiadtam a honvédelmi bizottságnak. A bizottság jelentését képviselőtársaim megkapták. Megkérdezem Vassné Nyéki Ilona képviselőt, elfogadja-e a jelentés­ben foglaltakat, illetve kíván-e megjegyzést tenni? VASSNÉ NYÉKI ILONA: Nagyon röviden szól­nék. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Bi­zalommal köszönöm meg a belügyminiszter úrnak, hogy az interpellációm lényegi kérdését, a középfokú iskolai oktatást végül is segíteni kívánják és segíteni fogják. A bizottsági jelentést további tárgyalási alap­ként fogadom el, és bízom, hogy nagyon jó együttmű­ködést fogunk kialakítani. Tényként szeretném viszont a következőket bejelenteni. Az interpellációm óta választókerületemből, de vá­lasztókerületen kívül is - fóleg Budapestről és az or­szág legkülönbözőbb tájairól - 2000 aláírást tartalma­zó iratot kaptam, amely arról szól, hogy egyházi, katolikus iskola legyen. Én az egyház álláspontját nem ismerem, nem is tudok most, úgy érzem, ebben nyilat­kozni. Amikor azt mondtam, hogy további tárgyalási alapként fogadom el a bizottsági jelentést, ezt is ott kel­lene kezelni. így tehát köszönöm, elfogadom a bizott­ság jelentését. ELNÖK: Köszönöm, kérem tisztelt képviselőtársai­mat, szavazzunk. Aki elfogadja a bizottság jelentését, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik) Köszönöm. Látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom, hogy az Országgyűlés a bizottság je­lentését egyhangúlag elfogadta. Polgárdi József képviselőtársunk interpellál a kör­nyezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez a Csepel-szigeten lévő Szigethalom nagyközség ivóví­zellátása, valamint a 10-15-szőrösére megemelt főváro­si vízműfejlesztési hozzájárulás tárgyában. Polgárdi József képviselőtársamat illeti a szó. POLGÁRDI JÓZSEF: Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Budapest határától né­hány kilóméterre a Csepel-szigeten, Szigethalom mintegy 13 ezer lakosa régóta vár már közműves ví­zellátásra. Nagyon kedvezőek az adottságok a kör­nyéken, hiszen a Csepel-szigeten van egy jelentős vízbázis, amely Budapest vízellátásának mintegy egyharmadát biztsítja. Ebből kérnénk mi nem egé­szen 1 százalékot. Tehát csupán a csapot kellene megnyitni, mert a községben húzódik egy vezeték. Ennek jelentős akadálya a következő: 1986-tól a fő­városnak egy megállapodás szerint, amelyet az OVH is aláírt, beruházási költségtérítés címén a ko­rábbi 2000 forint/köbméter tarifa helyett most 14-től 30000 forint/köbméter tarifát kell fizetni. Ez az összeg a mi esetünkben mintegy 50-60 millió forin­tot tesz ki. Ez az összes bekerülési költségnek körül­belül egynegyede és ennyi jönne a lakosságtól is.

Next

/
Thumbnails
Contents