Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-54
4503 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4504 retném megkérdezni, van-e arra lehetőség, hogy hamarosan kivigyék ezt a nagybani piacot a Bosnyák térről, és helyette egy igazi, olyan piac valósuljon meg, ami a zuglói lakosokat fogja képviselni. Azért is mondom ezt, mert nemsokára megnyílik ott a Pascalfürdőnek egy része, ugyan megnyílt már, de hamarosan bővülni fog, nagyban befolyásolja az idegenforgalomnak a hatását is. Kérném szépen ezért a miniszter elvtársat, hogy erre kellőképpen nekem választ szíveskedjék adni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, Beck Tamás kereskedelmi minisztert illeti a szó. BECK TAMÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Sápi Ferenc országgyűlési képviselő! Tárcám szemlélete és a magam véleménye szerint az interpelláció jogos. Amikor ez a nagybani piac létesült, a felhozatal évi 48 ezer tonna volt, ma meghaladja az évi 110 ezer tonnát, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ez a piac látja el a főváros gyümölcsés zöldség-igényének 70 százalékát. Ez természetesen sok gonddal jár, és világos, hogy a környék lakosságát ez a nagy forgalom zavarja. 1983-ban a probléma megoldására a Nagyvásártelepen egy második nagybani piacot helyeztek üzembe, ez azonban sikertelen vállalkozás és kezdeményezés volt. Ezért határozat született, hogy a Bosnyák téri piacot a XX. kerületi Nagy körösi úton kijelölt 13,5 hektáros nagyságú területre költöztetik, amely a jelenlegi Bosnyák téri piac területének több mint hatszorosa. Az új piac fokozatos kiépüléséhez a fővárosi tanács 100 millió forintot különített el. Ez azonban nem elégséges, mert az elkészült tervek szerint a beruházás első üteme 372 millió forintot igényel. A hiányzó összeg előteremtésére folyik most megfelelő igyekezettel a források felkutatása; ez lehet esetleg külföldi tőke, vagy valamiféle más hazai erőforrásokra támaszkodó megoldás. A fővárosi tanáccsal történt egyeztetés alapján az átköltöztetésre legkorábban 1991 közepén kerülhet sor. Addig is azonban úgy a fővárosi tanács, mint az érdekelt illetékes és rendészeti szervek figyelemmel kísérik az interpellációban felvetett gondolatot és ez év májusában már jó irányban történt intézkedés a nagykereskedelmi területek Bosnyák téri csökkentésére, és ezen túlmenően a nagybani piac részére a május 1. és szeptember 30-i időintervallumban a Csömöri út-Rákospatak út-Szugló út által határolt területet is kijelölték, éppen azért, hogy a Bosnyák téri zsúfoltságot, szállítási és forgalmi tumultusokat csökkentsék. Lényegében tehát a pénzt kell megszerezni ahhoz, hogy 91 közepére (az interpelláció szellemének megfelelően) megszűnhessen a Bosnyák téren a forgalom. Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy válaszomat fogadja el. ELNÖK: Köszönöm a miniszteri választ, és kérdezem Sápi Ferenc képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SÁPI FERENC: Egyetértek, de nagyon hosszúnak tartom ezt az időpontot, úgyhogy nem lehetne-e egy kicsit előtt elkezdem? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Ez látható többség. Ki van ellene? — Tartózkodott-e valaki a szavazástól? — Köszönöm. Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő egyetértett. A választ az Országgyűlés három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadta. Boros László képviselőtársunk interpellál a Minisztertanács elnökéhez a Külkereskedelmi Főiskola épületének 1983. óta húzódó felújítása és bővítése tárgyában. Boros László képviselőtársamat illeti a szó. BOROS LÁSZLÓ: Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A külkereskedelem átszervezése, a közvetlenül külkereskedő vállalatok száma egyre nagyobb igényt támaszt a gyakorlati külkereskedelmi szakemberképzéssel szemben. A Külkereskedelmi Főiskola jelenleg 868 nappali tagozatos, 593 esti tagozatos és 581 második diplomás szakosító továbbképzésben összesen 2042 hallgatót képez. Az idei évben is a jelentkezők majdnem nyolcszorosán meghaladják csak nappali tagozaton a felvehető létszámot. Bár a most végző hallgatók már most munkahellyel rendelkeznek, a termelő és külkereskedő vállalatok még több szakembert is fogadni tudnának. Mindez mutatja, hogy az iskolában végzettekre a társadalom igénye meghaladja egy korábbi gazdasági rendre épült iskola kapacitását. Á főiskola műszaki állapota miatt — helyhiány, technikai felszereltsége és szakoktatói létszámgondjai miatt elsősorban külkereskedelmi szakmai képzésben nem több, hanem 50 százalékkal kevesebb hallgató képzését tudja csak biztosítani a 89—90-es tanévben az esti tagozaton, mint tavaly. A főiskola irányítását ma a Művelődésügyi Minisztérium, szakmai felügyeletét a Kereskedelmi Minisztérium látja el, de az iskola már az iparnak és a mezőgazdaságnak is ad szakembert. Tehát az egész gazdaság érdeke a szakemberképzés. A művelődésügyi miniszter és a külkereskedelmi miniszter 1982 júniusában a Gazdasági Bizottság részére előterjesztést készített a külgazdasági szakemberképzés és továbbképzés fejlesztésének feladatairól. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést tudomásul vette és felkérte az illetékeseket a feladattervben foglaltak végrehajtására, a tanteremhiány pótlására. Ebben a megvalósítás ütemterve szerint 1986. március 31-re kellett volna elkészülni 115 millió forintos költséggel. Az épület állaga azóta nem javult, csak romlott. Az épület fenntartási költségei a leszakadozó mennyezetek, a sűrűn elromló gépészeti berendezések miatt egyre nőnek. Az eddigi minisztérium-közi döntések nem hozták meg a kellő eredményt, és így jött létre a jelenlegi állapot. Ezért kérdem a Tisztelt Miniszter úrtól, milyen megoldást javasol a fent vázolt állapotok megszüntetésére, mikor kezdik meg az 1983 óta húzódó felújítást és bővítést?
