Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4497 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4498 zottsága által kijelölt vagy felkért szervek képviselőiből, azaz a polgári életben dolgozókból létrehozott társadalmi bizottság vizsgálja, illetve véleményezi. A bizottság eljárása arra irányuljon, hogy megállapítsa a polgári szolgálat iránti kérelemben foglaltatnak valódiságát, vagyis kérelmező alapos indokkal hivatkozik-e a lelkiismereti okra. És ennek figyelembevételével határozzon az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok. Megnyugtató, hogy az elutasító határozat ellen fellebbezést lehet benyújtani, sőt a hadköteles a határozat bírósági felülvizsgálatát is kérheti. A még hatályban lévő honvédelmi törvény értelmében a fegyveres és a fegyvernélküli sorkatonai szolgálat időtartama tartalékos szolgálattal együtt 36 hónap. Az utólagosan kiosztott törvénymódosítás a szolgálat időtartamára egységesen 30 hónapot javasol. A kialakult körülmények valóban nem indokolják a 36 hónap fenntartását, ezért a 30 hónapot javasoljuk mi is mindhárom szolgálati formánál bevezetni. Vagyis a fegyveres sorkatonai szolgálat időtartama 18 hónap, plusz 12 hónap tartalékos szolgálat legyen, a fegyver nélküli sorkatonai szolgálatra 24 hónapos és 6 hónapos tartalékos időt fogadjunk el. Ezeknek megfelelően a polgári szolgálat időtartama is 30 hónap legyen, melyet tartalékos szolgálat nélkül kell teljesíteni. Egyébként örömmel hallottam a honvédelmi minisztertől, hogy két-három év elteltével a szolgálat időtartama újra csökkenthető lehet. Úgy gondolom, ez esetben a csökkentésnek arányosan érintenie kell majd valamennyi szolgálati formát. Igazságosnak tartjuk, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket is csaknem azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a katonai szolgálatot teljesítőket. Például azonos mértékű a pénzbeni juttatás, a természetbeni ellátásuk, és így tovább. Vitatott téma, hogy a szolgálathalasztás esetén hány éves korukig hívhatók be a hadkötelesek sorkatonai, illetve polgári szolgálatra, 28 vagy 30 éves korukig. Mi elfogadjuk a módosításnak azt a javaslatát, hogy a szolgálathalasztásban részesülők számára a szolgálat megkezdésének vagy folytatásának időpontját annak az évnek december 31. napjára emeli fel, amelyben a hadköteles a 30. életévét betölti. Logikusnak tartjuk ezzel kapcsolatban a honvédelmi miniszter elvtárs indoklását. Legyen ez a plusz két év biztonság számukra. Egyetértünk, elfogadjuk a törvénymódosításnak azt a javaslatát is, hogy a középiskolai tanulmányokat befejezők és a felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulni szándékozók folyamatosan megkezdhessék felsőoktatási tanulmányaikat. Ne szakítsák meg a folyamasságot, így nem lesz törés a tanulmányaik során. A taulmányaik befejezését követően a sorkatonai szolgálatot a felkészültségüknek és a szakismeretüknek megfelelő beosztásban teljesítsék. El kell azt is mondani, hogy a felkészült értelmiséget hadseregünk nem nélkülözheti. A felsőoktatási intézményekben végzett hadkötelesek sorkatonai szolgálata egységesen 12 hónap legyen. Javaslatunk, hogy a katonai nyilvántartásba vételen és a sorozáson megjelent hadköteles fiatalok mindegyikével kötelezően ismertetni kell a törvény által biztosított lehetőségeket és rá kell kérdezni, milyen szolgálatot kíván teljesíteni. A közvélemény igénye, hogy a törvénymódosításról a tömegkommunikációs eszközök alapos tájékoztatót adjanak. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság biztonsága az általános hadkötelezettségen alapuló védelmi rendszeren nyugszik. Úgy gondolom, hogy aki felelősen gondolkodik országunk, hazánk sorsáról, az nem vonja kétségbe, hogy hadseregre, mégpedig a lehetőségeinknek megfelelően felszerelt, ütőképes, nemzeti hadseregre szüdségünk van. Többen feltették a kérdést, miért nem vezetik be a hivatásos katonai szolgálatot. Ha az országunk gazdag lenne, akkor nemcsak a tisztek és a tiszthelyettesek lennének hivatásos fizetett katonák, vagy továbbszolgálók, hanem a legénység is. Csakhogy ezt nálunk jóval gazdagabb országok sem teszik meg. Nekünk is csak egy lehetőség marad, mégpedig a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálat, amelynek hazánkban történelmi múltja és mély gyökerei vannak. Ennek alapján szolgáltak nagyapáink, apáink és szolgálnak jelenleg fiaink, unokáink a fegyveres erőknél, a hadseregben és a határőrségnél. A Honvédelmi Minisztérium mint államigazgatási szervezet felelős a haza védelméért és felelős a honvédelmi kötelezettségteljesítéséért. Tényként kell megállapítani, hogy csak a hazáját szerető és jól képzett katonák tudnak helytállni, csak ők tudják megvédeni az országot. Ezért nagy jelentősége van a sorkatonai szolgálatra bevonultak kiképzésének. Itt kell elmondanom nagyon sok szülő, leszerelt katona, vagy éppen most kiképzésben részesülő és bevonulás előtt álló fiatal véleményét, kérését. A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalokat olyan tisztek és tiszthelyettesek fogadják és legyenek felkészítő kiképzők, akiknek pedagógiai érzékük is van. A bevonuló 18—19 éves fiatalok, elnézést a szóhasználatért, majdnem gyerekek. Nem jó, illetve kimondottan rossz hatással van rájuk az olyan eset, ha kiabáló, ordítozó és feleslegesen parancsolgató kiképzőkkel találkoznak. így nem lehet velük megszerettetni a katonai életet. Parancsokat lehet osztogatni jó szóval, normális hangnemben. Ez ma már jogos igény a hadseregünkben is. így érhető el a hadköteles fiatalok körében, hogy nem idegenkednek, hanem igyekezni fognak alkotmányos kötelezettségüknek eleget tenni, amint teszik ezt a finn fiatalok. Tisztelt Ház! A választóim megbízásából közölt javaslatok nagy része beépült az újonnan szövegezett és kiosztott módosítási törvényjavaslatba, ezért a honvédelemről szóló 1976. évi 1. törvény módosítását elfogadom, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Tőzsér Gáspár képviselő fölszólalását. Átadom a szót Zsigmond Attila képviselőtársunknak, Budapest 5. választókerület. ZSIGMOND ATTILA: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megállapítom, hogy a törvénymódosítás a megelőző viták következtében már eddig is előnyére változott. Amennyiben ismétlés lesz a mondanivalómban, az csak azért történik, mert szeretném az előző, velem megegyező véleményeket erősíteni.