Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4497 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4498 zottsága által kijelölt vagy felkért szervek képviselői­ből, azaz a polgári életben dolgozókból létrehozott tár­sadalmi bizottság vizsgálja, illetve véleményezi. A bi­zottság eljárása arra irányuljon, hogy megállapítsa a polgári szolgálat iránti kérelemben foglaltatnak valódi­ságát, vagyis kérelmező alapos indokkal hivatkozik-e a lelkiismereti okra. És ennek figyelembevételével hatá­rozzon az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok. Megnyugtató, hogy az elutasító határozat ellen fel­lebbezést lehet benyújtani, sőt a hadköteles a határozat bírósági felülvizsgálatát is kérheti. A még hatályban lévő honvédelmi törvény értelmében a fegyveres és a fegyvernélküli sorkatonai szolgálat időtartama tartalé­kos szolgálattal együtt 36 hónap. Az utólagosan kiosz­tott törvénymódosítás a szolgálat időtartamára egysé­gesen 30 hónapot javasol. A kialakult körülmények valóban nem indokolják a 36 hónap fenntartását, ezért a 30 hónapot javasoljuk mi is mindhárom szolgálati formánál bevezetni. Vagyis a fegyveres sorkatonai szolgálat időtartama 18 hónap, plusz 12 hónap tartalé­kos szolgálat legyen, a fegyver nélküli sorkatonai szol­gálatra 24 hónapos és 6 hónapos tartalékos időt fogad­junk el. Ezeknek megfelelően a polgári szolgálat időtartama is 30 hónap legyen, melyet tartalékos szolgálat nélkül kell teljesíteni. Egyébként örömmel hallottam a honvé­delmi minisztertől, hogy két-három év elteltével a szol­gálat időtartama újra csökkenthető lehet. Úgy gondo­lom, ez esetben a csökkentésnek arányosan érintenie kell majd valamennyi szolgálati formát. Igazságosnak tartjuk, hogy a polgári szolgálatot teljesítőket is csak­nem azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a katonai szolgálatot teljesítőket. Például azonos mértékű a pénzbeni juttatás, a termé­szetbeni ellátásuk, és így tovább. Vitatott téma, hogy a szolgálathalasztás esetén hány éves korukig hívhatók be a hadkötelesek sorkatonai, illetve polgári szolgálat­ra, 28 vagy 30 éves korukig. Mi elfogadjuk a módosí­tásnak azt a javaslatát, hogy a szolgálathalasztásban ré­szesülők számára a szolgálat megkezdésének vagy folytatásának időpontját annak az évnek december 31. napjára emeli fel, amelyben a hadköteles a 30. életévét betölti. Logikusnak tartjuk ezzel kapcsolatban a hon­védelmi miniszter elvtárs indoklását. Legyen ez a plusz két év biztonság számukra. Egyetértünk, elfogadjuk a törvénymódosításnak azt a javaslatát is, hogy a középiskolai tanulmányokat befe­jezők és a felsőfokú oktatási intézményekben továbbta­nulni szándékozók folyamatosan megkezdhessék felső­oktatási tanulmányaikat. Ne szakítsák meg a folyama­sságot, így nem lesz törés a tanulmányaik során. A ta­ulmányaik befejezését követően a sorkatonai szolgála­tot a felkészültségüknek és a szakismeretüknek megfe­lelő beosztásban teljesítsék. El kell azt is mondani, hogy a felkészült értelmiséget hadseregünk nem nélkülözheti. A felsőoktatási intéz­ményekben végzett hadkötelesek sorkatonai szolgálata egységesen 12 hónap legyen. Javaslatunk, hogy a kato­nai nyilvántartásba vételen és a sorozáson megjelent hadköteles fiatalok mindegyikével kötelezően ismer­tetni kell a törvény által biztosított lehetőségeket és rá kell kérdezni, milyen szolgálatot kíván teljesíteni. A közvélemény igénye, hogy a törvénymódosításról a tö­megkommunikációs eszközök alapos tájékoztatót ad­janak. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság biztonsága az általános hadkötelezettségen alapuló vé­delmi rendszeren nyugszik. Úgy gondolom, hogy aki felelősen gondolkodik országunk, hazánk sorsáról, az nem vonja kétségbe, hogy hadseregre, mégpedig a le­hetőségeinknek megfelelően felszerelt, ütőképes, nem­zeti hadseregre szüdségünk van. Többen feltették a kérdést, miért nem vezetik be a hivatásos katonai szol­gálatot. Ha az országunk gazdag lenne, akkor nemcsak a tisztek és a tiszthelyettesek lennének hivatásos fize­tett katonák, vagy továbbszolgálók, hanem a legénység is. Csakhogy ezt nálunk jóval gazdagabb országok sem teszik meg. Nekünk is csak egy lehetőség marad, még­pedig a hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálat, amelynek hazánkban történelmi múltja és mély gyö­kerei vannak. Ennek alapján szolgáltak nagyapáink, apáink és szolgálnak jelenleg fiaink, unokáink a fegy­veres erőknél, a hadseregben és a határőrségnél. A Honvédelmi Minisztérium mint államigazgatási szervezet felelős a haza védelméért és felelős a honvé­delmi kötelezettségteljesítéséért. Tényként kell megál­lapítani, hogy csak a hazáját szerető és jól képzett kato­nák tudnak helytállni, csak ők tudják megvédeni az országot. Ezért nagy jelentősége van a sorkatonai szol­gálatra bevonultak kiképzésének. Itt kell elmondanom nagyon sok szülő, leszerelt ka­tona, vagy éppen most kiképzésben részesülő és bevo­nulás előtt álló fiatal véleményét, kérését. A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatalokat olyan tisztek és tiszthe­lyettesek fogadják és legyenek felkészítő kiképzők, akiknek pedagógiai érzékük is van. A bevonuló 18—19 éves fiatalok, elnézést a szóhasználatért, majdnem gyerekek. Nem jó, illetve kimondottan rossz hatással van rájuk az olyan eset, ha kiabáló, ordítozó és felesle­gesen parancsolgató kiképzőkkel találkoznak. így nem lehet velük megszerettetni a katonai életet. Parancsokat lehet osztogatni jó szóval, normális hangnemben. Ez ma már jogos igény a hadseregünk­ben is. így érhető el a hadköteles fiatalok körében, hogy nem idegenkednek, hanem igyekezni fognak al­kotmányos kötelezettségüknek eleget tenni, amint te­szik ezt a finn fiatalok. Tisztelt Ház! A választóim megbízásából közölt ja­vaslatok nagy része beépült az újonnan szövegezett és kiosztott módosítási törvényjavaslatba, ezért a honvé­delemről szóló 1976. évi 1. törvény módosítását elfoga­dom, és köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Tőzsér Gáspár képviselő föl­szólalását. Átadom a szót Zsigmond Attila képviselő­társunknak, Budapest 5. választókerület. ZSIGMOND ATTILA: Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megállapítom, hogy a törvénymódosí­tás a megelőző viták következtében már eddig is elő­nyére változott. Amennyiben ismétlés lesz a mondani­valómban, az csak azért történik, mert szeretném az előző, velem megegyező véleményeket erősíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents