Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4499 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4500 A haza, a nemzet szolgálata minden magyar állampolgár alapvető kötelessége. Ebből következő álláspontom, hogy csak a haza szolgálata lehet kötelező. Az, hogy gondolati, lelkiismereti, vallási okból a szolgálat melyik formáját választja a sorköteles, legyen joga mindenkinek. Másképpen: a polgári szolgálat nem a katonai szolgálat helyettesítője, hanem a nemzet szolgálatának egyik alternatívája. Ezt a felfogást tükrözi képviselőtársam, Kárpáti Ferenc miniszter úr által ajánlott háttéranyag egyik mondata is, mely az alkotmányt idézi. Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. Az általunk korábban megismert és tárgyalt törvénymódosítás viszont következetesen a helyettesítő jelzőt használta. Ezzel nem érthettem egyet, mert nem két egyenlő súlyú katonai vagy polgári szolgálati forma egyenértékűségére és választhatóságára utalt. Ezért megelégedéssel veszem tudomásul, hogy a helyettesítő értelmezés és megfogalmazás a törvénymódosításból kimaradt. Tisztelt Ház! De tudjuk-e mi a lelkiismeret fogalma? Rendelkezünk-e a lelkiismereti ok bizonyításának módszerével? A törvénymódosítás indoklásában olvasható, a lelkiismeret fogalmát sem a hazai, sem a külföldi jogalkotás nem dolgozta ki. Annak ellenére, hogy a lelkiismereti jog gyakorlatilag bizonyíthatatlan, az előterjesztők a lelkiismereti ok megalapozottságának vizsgálatát kísérlik meg előírni. Mi következhet ebből? A lelkiismereti ok minden esetben szubjektív, megalapozottsága mérhetetlen, megbízható vizsgálatának módszerei nem ismertek. A bizottságok pedig objektív mérce nélkül nem bizonyíthatnak, inkább szubjektív ítéletet alkothatnak. És a visszaélést kiiktató kontrollmechanizmus hol van? A formai engedélyezéssel, bizonyítással kapcsolatos személyes ellenérzésem és elutasításomon túl praktikusan hosszadalmas, bürokratikus, megalázó procedúrát sejtek, és összességében a törvényi módosítás 6. és 7. paragrafusai végrehajthatatlanok lennének, ha ezt megszavaznánk. Alapvető kifogásom, hogy végülis a hadsereg fórumai döntenek a polgári szolgálat engedélyezéséről. Ellenérdekeltségű felek között pedig csak pártatlan, civil bizottság képzelhető el döntnökként. Ha a polgári szolgálat alternatív lehetősége állampolgári jog, miért szükséges a bizottság és a bizonyítás? Vitatom, azt is, hogy eskü után nem lehet a fegyveres szolgálatot fegyver nélküli vagy polgári szolgálatra módosítani. Ha ezt a lehetőséget megvonjuk, fegyelmen kívül hagyjuk az emberek meggyőződésének változását. Azzal egyetértek, hogy a polgári szolgálat hoszszabb időtartamú legyen mint a fegyveres, de még a 30 hónapot is elfogadhatatlanul soknak tartom. Tudom, hogy 12 hónap elegendő a katonai kiképzésre, és azt is, hogy a tartalékosok behívása sokkal szervezettebb, foglalkoztatásuk célratörőbb, tehát rövidebb lehetne. Külföldi példák sora is igazolja ezt, sőt a háttéranyag megállapítása szerint abszolút mértékben is 40 százalékkal csökkentjük a tartalékosok igénybevételét. Mi hosszabb katonaidő döntően a mai hosszabb katonaidő döntően kificamodottságunk következménye. A mezőgazdasági betakarítás, az útépítés és így tovább nem a hadsereg feladata és feltételezem, hogy a költségvetés szempontjából nem is olcsó megoldás. Csak látszatevidencia. Hiszem, hogy jól szervezett gazdaságban a civil munkavállalói kör alkalmazása jóval kedvezőbb, ésszerűbb lenne. Javaslom tehát, hogy a fegyveres kiképzési idő 12 hónap, a tartalékos behívhatóság 6 hónap, és a polgári közszolgálat maximum 24 hónap legyen, ebben csatlakozom Sinkovics Mátyás képviselő módosító javaslatához. És teljes egyetértéssel veszem tudomásul, hogy a bizottsági viták, ellenvélemények eredményenként a hadkötelesek nyilvántartott adatai közül törölték a 3. pontot, ami a pártállásra, illetőleg a tömegszervezeti tagságra vonatkozik. Ugyanis, bármely helyzetben a bajtárs csak akkor bajtárs, ha egyenlő esélyekkel az. Köszönöm a figyelmet. (Tips.) ELNÖK: Köszönöm Zsigmond Attilának felszólalását. Következik Zsóka Endre, Borsod megye 9. választókerület képviselője. ZSÓKA ENDRE: Tisztelt Országgyűlés! Bizakodóak vagyunk, mivel ma, 1989-ben sokkal kedvezőbbek a katonai tárgyalási feltételek, mint a korábbi években voltak. Úgy látom, hogy a kelet és nyugat ma már nem a régi módon tekint egymásra. Ehhez persze nagymértékben hozzájárult a szocialista országok haderőcsökkentése is. Szomorú tényként kell viszont tudomásul venni, hogy ma több mint 40 évvel a második világháború befejezése után Európa területén még mindig közel 7 millió katona áll fegyverben. A félelem tehát mindkét oldalon indokolt. Ugy érzem, nekünk is kötelességünk kezdeményezőén fellépni minden olyan tárgyaláson, mely a Helsinkiben elfogadott elvekre épül. Erősíteni kell a bizalmat a szövetségeseinkkel is annak érdekében, hogy a fegyveres erők csökkentésének lehetőségét közösen tudjuk előre vinni. így kell hogy növekedjen a külpolitikai mozgásterünk is. Tisztelt Országgyűlés! Ez évi január 10-i ülésünkön módosítottuk az alkotmányt. Lehetővé téve ezáltal a honvédelmi kötelezettség polgári körülmények közötti teljesítését. A konkrét megvalósításhoz azonban még hiányzott a honvédelmi törvény, a Btk módosítása és a polgári szolgálatról szóló jogszabály. A törvénytervezet tanulmányozása során arra a megállapításra jutottam, hogy a 36, illetve a 30 hónapos polgári szolgálat időtartama büntető jellegűnek tűnik. Természetesen egyetértek azzal, hogy fel kell állítani egy nehézségi rangsort a három szolgálati forma között. Továbbvizsgálva a tervezetet határoztam el magam, választóimmal egyeztetve, hogy törvénymódosító indítványt nyújtok be a fegyveres sorkatonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra, a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat 24-ről 18 hónapra, míg a polgári szolgálat vonatkozásában a 30-ról 24 hónapra történő módosítása tárgyában. Kezdeményeztem azt, hogy a polgári szolgálat vonatkozásában is legyen lehetőség a csökkentés mellett a hat hónapos tartalékos állomány lehetőségére. így egy esetleges katasztrófa-elhárítás esetén életmentésre lehetne alkalmazni ezt az erőt. A honvédelmi bizottság és a miniszter úr nem támogatta indítványomat. Vi-