Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-54

4499 Az Országgyűlés 54. ülése, 1989. június 29-én, csütörtökön 4500 A haza, a nemzet szolgálata minden magyar állam­polgár alapvető kötelessége. Ebből következő álláspon­tom, hogy csak a haza szolgálata lehet kötelező. Az, hogy gondolati, lelkiismereti, vallási okból a szolgálat melyik formáját választja a sorköteles, legyen joga mindenkinek. Másképpen: a polgári szolgálat nem a katonai szolgálat helyettesítője, hanem a nemzet szol­gálatának egyik alternatívája. Ezt a felfogást tükrözi képviselőtársam, Kárpáti Fe­renc miniszter úr által ajánlott háttéranyag egyik mon­data is, mely az alkotmányt idézi. Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetve a törvényben meghatározott feltéte­lek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. Az általunk korábban megismert és tárgyalt törvénymódosítás vi­szont következetesen a helyettesítő jelzőt használta. Ezzel nem érthettem egyet, mert nem két egyenlő sú­lyú katonai vagy polgári szolgálati forma egyenértékű­ségére és választhatóságára utalt. Ezért megelégedés­sel veszem tudomásul, hogy a helyettesítő értelmezés és megfogalmazás a törvénymódosításból kimaradt. Tisztelt Ház! De tudjuk-e mi a lelkiismeret fogalma? Rendelkezünk-e a lelkiismereti ok bizonyításának módszerével? A törvénymódosítás indoklásában olvas­ható, a lelkiismeret fogalmát sem a hazai, sem a külföl­di jogalkotás nem dolgozta ki. Annak ellenére, hogy a lelkiismereti jog gyakorlatilag bizonyíthatatlan, az elő­terjesztők a lelkiismereti ok megalapozottságának vizsgálatát kísérlik meg előírni. Mi következhet ebből? A lelkiismereti ok minden esetben szubjektív, megalapozottsága mérhetetlen, megbízható vizsgálatának módszerei nem ismertek. A bizottságok pedig objektív mérce nélkül nem bizonyít­hatnak, inkább szubjektív ítéletet alkothatnak. És a visszaélést kiiktató kontrollmechanizmus hol van? A formai engedélyezéssel, bizonyítással kapcsolatos személyes ellenérzésem és elutasításomon túl prakti­kusan hosszadalmas, bürokratikus, megalázó procedú­rát sejtek, és összességében a törvényi módosítás 6. és 7. paragrafusai végrehajthatatlanok lennének, ha ezt megszavaznánk. Alapvető kifogásom, hogy végülis a hadsereg fórumai döntenek a polgári szolgálat engedé­lyezéséről. Ellenérdekeltségű felek között pedig csak pártatlan, civil bizottság képzelhető el döntnökként. Ha a polgári szolgálat alternatív lehetősége állam­polgári jog, miért szükséges a bizottság és a bizonyí­tás? Vitatom, azt is, hogy eskü után nem lehet a fegyve­res szolgálatot fegyver nélküli vagy polgári szolgálatra módosítani. Ha ezt a lehetőséget megvonjuk, fegyel­men kívül hagyjuk az emberek meggyőződésének vál­tozását. Azzal egyetértek, hogy a polgári szolgálat hoszszabb időtartamú legyen mint a fegyveres, de még a 30 hónapot is elfogadhatatlanul soknak tartom. Tudom, hogy 12 hónap elegendő a katonai kiképzés­re, és azt is, hogy a tartalékosok behívása sokkal szer­vezettebb, foglalkoztatásuk célratörőbb, tehát rövidebb lehetne. Külföldi példák sora is igazolja ezt, sőt a hátté­ranyag megállapítása szerint abszolút mértékben is 40 százalékkal csökkentjük a tartalékosok igénybevételét. Mi hosszabb katonaidő döntően a mai hosszabb ka­tonaidő döntően kificamodottságunk következménye. A mezőgazdasági betakarítás, az útépítés és így tovább nem a hadsereg feladata és feltételezem, hogy a költ­ségvetés szempontjából nem is olcsó megoldás. Csak látszatevidencia. Hiszem, hogy jól szervezett gazda­ságban a civil munkavállalói kör alkalmazása jóval kedvezőbb, ésszerűbb lenne. Javaslom tehát, hogy a fegyveres kiképzési idő 12 hónap, a tartalékos behívhatóság 6 hónap, és a polgári közszolgálat maximum 24 hónap legyen, ebben csatla­kozom Sinkovics Mátyás képviselő módosító javaslatá­hoz. És teljes egyetértéssel veszem tudomásul, hogy a bizottsági viták, ellenvélemények eredményenként a hadkötelesek nyilvántartott adatai közül törölték a 3. pontot, ami a pártállásra, illetőleg a tömegszervezeti tagságra vonatkozik. Ugyanis, bármely helyzetben a bajtárs csak akkor bajtárs, ha egyenlő esélyekkel az. Köszönöm a figyelmet. (Tips.) ELNÖK: Köszönöm Zsigmond Attilának felszólalá­sát. Következik Zsóka Endre, Borsod megye 9. válasz­tókerület képviselője. ZSÓKA ENDRE: Tisztelt Országgyűlés! Bizakodó­ak vagyunk, mivel ma, 1989-ben sokkal kedvezőbbek a katonai tárgyalási feltételek, mint a korábbi években voltak. Úgy látom, hogy a kelet és nyugat ma már nem a régi módon tekint egymásra. Ehhez persze nagymér­tékben hozzájárult a szocialista országok haderő­csökkentése is. Szomorú tényként kell viszont tudomá­sul venni, hogy ma több mint 40 évvel a második világ­háború befejezése után Európa területén még mindig közel 7 millió katona áll fegyverben. A félelem tehát mindkét oldalon indokolt. Ugy érzem, nekünk is köte­lességünk kezdeményezőén fellépni minden olyan tár­gyaláson, mely a Helsinkiben elfogadott elvekre épül. Erősíteni kell a bizalmat a szövetségeseinkkel is an­nak érdekében, hogy a fegyveres erők csökkentésének lehetőségét közösen tudjuk előre vinni. így kell hogy növekedjen a külpolitikai mozgásterünk is. Tisztelt Országgyűlés! Ez évi január 10-i ülésünkön módosítottuk az alkotmányt. Lehetővé téve ezáltal a honvédelmi kötelezettség polgári körülmények közötti teljesítését. A konkrét megvalósításhoz azonban még hiányzott a honvédelmi törvény, a Btk módosítása és a polgári szolgálatról szóló jogszabály. A törvénytervezet tanulmányozása során arra a meg­állapításra jutottam, hogy a 36, illetve a 30 hónapos polgári szolgálat időtartama büntető jellegűnek tűnik. Természetesen egyetértek azzal, hogy fel kell állítani egy nehézségi rangsort a három szolgálati forma kö­zött. Továbbvizsgálva a tervezetet határoztam el ma­gam, választóimmal egyeztetve, hogy törvénymódosí­tó indítványt nyújtok be a fegyveres sorkatonai szolgálat 18 hónapról 12 hónapra, a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat 24-ről 18 hónapra, míg a polgári szolgálat vonatkozásában a 30-ról 24 hónapra történő módosítása tárgyában. Kezdeményeztem azt, hogy a polgári szolgálat vo­natkozásában is legyen lehetőség a csökkentés mellett a hat hónapos tartalékos állomány lehetőségére. így egy esetleges katasztrófa-elhárítás esetén életmentésre lehetne alkalmazni ezt az erőt. A honvédelmi bizottság és a miniszter úr nem támogatta indítványomat. Vi-

Next

/
Thumbnails
Contents