Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4463 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4464 zése, főként feltöltöttségének aránya nem egyenlően oszlik meg ennek a 93 ezer négyzetkilométeres hazának a területén. Az Európában immár érezhető katonai enyhülés, a szembenállás csökkenése, a kölcsönös biztonság megteremtésének kedvezőbb kilátásai reménytkeltőek. Bécsben a Varsói Szerződés és a NATO-országok képviselői hosszabb idő óta folytatnak tárgyalást a hagyományos haderők és fegyverzet csökkentésének kérdéseiben, s ezen tárgyalások eddigi tapasztalatai nagyon kedvezőek és biztatóak. Bizakodásunkat az is alátámasztja, hogy a Szovjetunió nagy horderejű kezdeményezésére a Bush amerikai elnök által éppen az elmúlt napokban bejelentett csökkentési előirányzatokból kitűnik, hogy ezek a javaslatok nagyon közeledtek egymáshoz . Mindez tesz bennünket a jövőt illetően tehát bizakodóvá. A fentieket szem előtt tartva mi jelentős haderőreformon munkálkodunk, amelynek alapvető tartalma, hogy hadseregünk egyértelműen védelmi jelleget öltsön. Ez igen jelentős változásokkal fog járni a jövőt tekintve minden tekintetben. E nagy horderejű katonai doktrinális kérdésekkel egy időben széles körű reformokat tervezünk ugyanakkor a katonai tevékenység szinte minden területén. Ez ma már természetes is, hiszen ami a társadalomban végbemegy, törvényszerűen érvényes a hadsereg életére is. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű az emberi viszonyok alakulása, a bánásmód, a katonákról történő gondoskodás, az emberek közötti kapcsolatok humanizálása. A fegyveres erőknél joggal megkövetelt feltétlen engedelmesség a parancsok végrehajtásában nemzárja ki, sőt a mai viszonyokközött egyenesen megköveteli a gondolkodó, öntevékeny embert. Ez pedig azt is jelenti, hogy szükség van az önálló véleményre, a feladatokhoz való alkotó hozzáállásra. Ez azt is jelenti, hogy minden parancsnoknak — bármilyen szinten is dolgozik — tudnia kell: a rábízott fiatalokhazafias kötelességüket teljesítik, amiben támogatni, ösztönözni kell őket, segíteni képességeik kiteljesedését. A fiatalok helyzetén sokat javíthat annak az elgondolásunknak a megvalósítása, amit finnországi utam során ez évben sok más pozitívum mellett tapasztalhattam: hogy a sorozáson az esetek nagy részében lehetővé teszik a fiataloknak, hogy kérésüknek megfelelő alakulathoz és helyőrségbe vonulhassanak be. Tisztelt Országgyűlés! Az eredetileg a kormány által beterjesztett törvényjavaslat többször módosult. Ennek az a magyarázata, hogy a honvédelmi bizottság, ifjúsági bizottság, jogi bizottság és még számos más bizottság foglalkozott vele —, a honvédelmi bizottság több fordulóban is. Az elhangzott számos módosító javaslatot mérlegeltük —, mint például a már említett 36 és 30 hónap —, és így most egyértelműen a 30 hónap javaslatát terjesztjük be. Hasonlóan: hogy a tartalékosokra is vonatkozhasson a polgári szolgálat iránti kérelem engedélyezése. Ily módon most a honvédelmi bizottság és a jogi bizottság legutóbbi, tegnapi együttes ülésén teljes szinkronban kerültünk és egyhangúlag terjesztettük be — a kormány és a bizottságok — törvényt módosító javaslatainkat. Befejezésül kérem a tisztelt Országgyűlést: a honvédelmi törvény módosítását így tehát a tegnap és a ma is kiosztott kiegészítő javaslatokkal vitassa meg és fogadja el. — Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Most Gyuricza László képviselőtársunkat, a honvédelmi bizottság előadója, a bizottság elnökét illeti a szó. GYURICZA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítása legjobb emlékezetem szerint nem szerepel az úgynevezett demokrácia-csomagtervben. Jelentőségénél fogva viszont mégis oda sorolható, még akkor is, ha most szinte kizárólag egy kérdésről esik szó, a köznyelven meghonosodott , de a lényeget nempontosan kifejező, úgynevezett alternatív katonai szolgálat lehetőségének megteremtéséről, törvényesítéséről. Az, hogy idáig eljutottunk, eljuthattunk, legalább két körülmény szerencsés egybeesésének köszönhető. Két olyan körülménynek, amelyek hazánkban belpolitikai életünk alakulásában, alakításában egyébként is és kölcsönösen nagyon is összefüggnek egymással. Ezek: a környező világ katonai-erőpolitikai kérdései, és a társadalom demokratizálódási igényei. Az előbbiről talán annyit: az élet nagy problémái függetlenül a társadalmak politikai arculatától globalizálódnak, globális problémákat viszont a mai viszonyok között fegyveresen megoldani nem lehet. Korunk nagy felismerése ez ! Mindez azt eredményezi —, és itt idézem a törvénymódosítást előterjesztő honvédelmi minisztert: a nemzetközi katonapolitikai helyzet barométere kedvező irányba mozdult el, az igen nagyméretű fegyverkezési versenyt a katonai enyhülés reménytkeltő irányzata kezdi felváltani. Mindez már régenvárt, óhajtott, sőt itt-ott kikövetelt mozgást indít el a belföldi katonapolitikában is. Örömmel üdvözöltünk minden olyan megjegyzést a törvénytervezet tárgyalása során, amely ebbe az irányba mutat. így többek között azt, hogy a katonai vezetés egy haderő-reformon munkálkodik —, hogy lehetővé váük teljesen védelmi jellegűvé tenni a magyar hadsereget —, hogy belátható időn belül jelentős fegyverzetcsökkentésre van kilátás, és—mint az az expozéban is elhangzott — a különböző szolgálati idők rövidítésére irányuló törekvéseket jelen módosításokután semkellhosszú időre félretenni. Mindez szerencsés esetben — amit szívből kívánunk — elvezethet a honvédelmi törvény teljes átdolgozásához, a lehetőségekés a szívós munka által kikristályosított felfogások teljes körű törvényi realizálásához. A társadalom demokratizálódási igényei, az emberi jogok és az azokból táplálkozó, azokra támaszkodó személyiségijegyek kiteljesedése, a hazai gazdasági körülmények ma még, és — kitudja, talán nemzeti-történelmi beivódásokból és okokból kifolyólag — a jövőben sem teszik kérdésessé az általános hadkötelezettség fenntartását. Ez ma a törvényi alap. Ezen az alapon belül viszont számos korszerű mozgásforma és megoldás lehetséges az eddig alkalmazott fegyveres sorkatonai, a fegyver nélküli sorkatonai és a hozzájuk kapcsolódó tartalékos szolgálati kötelezettsé-