Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4461 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4462 ben, hiszen a katonai szolgálat szigorú előírásai, szelle­mi és fizikai igénybevételük, a katonai fegyelem követel­ményei nemis szükségesek, nemis alkalmazhatókapol­gári szolgálat során. Az egyenlő jogok és kötelezettsé­gekelvikövetelményénekmegfelelőenatörvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamát a katonai szolgálat tör­vényben megállapított idejével azonosan határozza meg. A honvédelmi törvény jelenleg hatályos szabályai szerint a hadkötelesek 18 hónap sorkatonai szolgálatot kell hogy teljesítsenek. Ezenkívül a tisztek, tiszthelyet­tesek24, ahonvédekés tisztesek 18 hónap tartalékos ka­tonai szolgálat teljesítésére kötelezhetők. A javaslat a tartalékos katonai szolgálat idején tisztek és tiszthelyet­tesek esetében 18 hónapra, honvédek és tisztesek eseté­ben 12 hónapra javasolja lecsökkenteni, vagyis egy fél évvel. Ennek megfelelően az alternatív szolgálat idejét a 18 hónapos sorkatonai, valamint az ismert tartalékos katonai szolgálati idő figyelembevételével összességé­ben 30 hónapban javasolja megállapítani. A törvényjavaslat előkészítése során a legnagyobb vitát a katonai és a polgári szolgálat időtartama váltot­ta ki, és ebben vannak most is még néhány képviselő­társunknak fenntartásai. A Honvédelmi Minisztéri­um vezetése a demográfiai helyzet, a hadsereg jelenlegi létszámszükségletének figyelembevételével széles körűen megvizsgálta a katonai szolgálati idő további csökkentésének a lehetőségét. Ennek alapj án a kormány egyetértésével arról táj ékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy lehetőségét látjuk annak, hogy két év, de legkésőbb három éven belül meg tudjuk te­remteni a feltételét annak, hogy a sorkatonai szolgálat idejét 18 hónapról 14, de lehetőleg 12 hónapra csök­kentsük. Természetesen ezzel egyidőben csökkenne a fegyvernélküli és a polgári szolgálat ideje is ennek megfelelő arányban. A bizottsági viták során, de már a módosított tör­vényjavaslat benyújtását követően elhangzott az a ja­vaslat is, hogy törvényben rögzítsük a katonai szolgá­lat mindenkori maximális időtartamát. Ezt az indokolja, hogy 1981 előtt, amikoris 24 hónap volt a fegyveres katonai szolgálat, akik akkor teljesítettek szolgálatot, azokkal szemben méltánytalan lenne, ha a tartalékos szolgálati időt náluk is 12 hónapban hatá­roznánk meg. Ezért a törvényjavaslat 6. §-ában a hon­védelmitörvény 26. § (1) bekezdés szövegét az alábbi­ak szerint javaslom kiegészíteni: katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sorkatonai és tarta­lékos katonai szolgálatot teljesít, amelyek együttes időtartama a 30 hónapot nem haladhatja meg. Atörvényjavaslat az alternatív szolgálat teljesítésé­re lelkiismereti okból ad lehetőséget, anélkül azon­ban, hogy a lelkiismeret fogalmát közelebbről meg­határozná. A lelkiismeret pszichikai és etikai kategória, ami a hatósági eljárások számára igen ne­hezen kezelhető. Ezért a kérelem elbírálására irányu­ló eljárásban nem a lelkiismereti ok meglétét vizsgál­ják a hatóságok, hanem azt, hogy aki arra hivatkozik, annak állításai megalapozottak-e, egész életvezetésé­ben tényleg betartja-e etikai, vallási és erkölcsi meg­győződését , s a jog által biztosított lehetőségeket nem a kötelezettségei alóli kibúvásra akarja-e felhasznál­ni. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényja­vaslatban előirányzott társadalmi bizottságra, melyet a tanácsok j elölnek ki és kérnek fel, nagyon fontos fel­adat hárul. Fontos, hogy olyan személyekből álljon, akiket széles körben a társadalom elfogad és az ő véleményüket, meg­állapításaikat igazságosnak tudják tekinteni. A haza szolgálata mindenki számára egyformán köte­lező. Ezzel azok sem szegülhetnek szembe, akik nem kí­vánnak fegyveres szolgálatot teljesíteni. Hazájukat még azoknak is szolgálniuk kell, akik az ország társadalmi berendezkedésével elégedetlenek. Eltérő, más elképze­léseikvannak, mint a nép többségének. Ezért lelldisme­reti okként nem fogadható el a hadköteleseknek az alkot­mányos renddel való politikai szembenállása. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat iránti kérelmek benyújtását a sorkötelesek számára a katonai eskü leté­teléigteszi lehetővé. A katonai esküt követően a sorkato­nai szolgálat ideje alatt tartalékállományba helyezéséig kérelmet már nem adhat be. A tartalék-állományba helyezéstől kezdődően azon­ban — és ez a bizottságok vitája során alakult ki — a kö­vetkező tartalékos katonai szolgálatra való behívópa­rancs megkapásáig kérhető az alternatív katonai szol­gálat teljesítése. Az állampolgári jogok érvény re juttatása az államnak is érdeke. Ezért a kormányzat nem törekszik arra, hogy azokat a fiatalokat, akiknek meggyőződése tiltja a fegy­veres szolgálatot, lelkiismeretiválságba sodorja azáltal, hogy fegyveres szolgálatra kötelezné őket. Erre tekin­tettel a jog érvényesítésére atörvényjavaslat széles körű garanciákat biztosít, az első fokú államigazgatási hatá­rozat ellen az általános eljárási szabályoknak megfelelő­en fellebbezésnek van helye. A jogerős határozatot pe­dig bíróság előtt is meg lehet támadni. A bíróság atörvényjavaslat alapján a hatóság döntését megváltoztathatja. Az előkészítés sorántöbb kritika érte atörvényjavaslat 11. szakaszában szereplő rendelkezést. Eszerint az a hadköteles, aki a 18. és a 23. életéve között engedéllyel nem kezdte meg a sorkatonai szolgálatot, a jelenlegi szabályok szerinti 28 éves kora helyett 30 éves koráig hívható be a szolgálat teljesítésére. A behívható­sági korhatár felemelésére az állampolgárok érdekében van szükség —, szeretném ezt hangsúlyozni. Katonai ha­tóságok ugyanis csak e korhatáron belül, amit a törvény megállapíthat, engedélyezhetnek szolgálathalasztást. S az elmúlt években nem nagy számban ugyan, de előfor­dult, hogy némely fiatal nem tudta befejezni tanulmá­nyait, különösen az orvosegyetemen fordult ilyen elő, 28 éves koráig. A törvénynek megfelelően ilyen esetben kénytelenek voltunk megszakítani tanulmányait a kato­nai szolgálat végett. A törvényjavaslat ennek elkerülése érdekében javasolja tehát abehívhatósági korhatár fele­melését. Engedjék meg, tisztelt Országgyűlés, hogy röviden szóijak a vitában sokak ákal felvetett és már korábban is megemlített problémáról, hogy a bevonuló fiatalok je­lentős hányadát lakóhelyétől távoli alakulatokhoz irá­nyítjuk. Ez gondot okoz a katonának, de gondot okoz a hozzátartozóknak, s ebből adódik az az igen nagy számú áthelyezési kérelem is, amellyel azután nagyon nagyon sok embernek kell foglalkozni. Ennek az az alapvető oka, s egyben magyarázata is, hogy csapataink elhelye-

Next

/
Thumbnails
Contents