Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4437 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4438 mot viselő jelentésünkben, amely Önök előtt fekszik, összefoglaltuk mindazt, amiben ütközünk, csatázunk ma is a Pénzügyminisztérium szakembereivel, és ezekre is várom Békési László pénzügyminiszter úr válaszát. Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom a már megtett, egymáshoz közelítő út lépéseit, és a koncepció tovább munkálásához szükséges vizsgálatokat. Lehet az adórendszer személyi, vagy családi, progresszív, vagy lineáris, a lényeg az államháztartás fenntartásához nélkülözhetetlen bevétel megszerzése. Adórólpedig csak akkor beszélhetünk, ha apolgároknak van adóköteles jövedelme, ennek viszont feltétele a gazdasági növekedés. A kormányon belül eddig Nyers Rezső államminiszter foglalkozott gazdaságpolitikai feladatokkal. Tegnapi felmentésével azonban ez megszűnt. Ezért javasolom Németh Miklós miniszterelnök úrnak, hogy vegye fontolóra egy gazdasági minisztérium felállítását, amely gondoskodhat a gazdaság élénkítését szolgáló lépések megtételéről, esetleg a Világbankkal szembeni egységes fellépésről is. Ilyen integrált főhatóság létrehozásával kerületemben a Magyar Demokrata Fórumtagjai is egyetértenek, és egyik lehetséges megoldásnak tartják. Tisztelt Ház! Ami a személyi vagy családi jövedelemadót illeti, miniszter úr engedje meg, hogy azt mondjam; nem a színe fontos a macskának, hanem hogy megfogja az egeret. Egy pénügy miniszternek ne kelljen társadalompolitikai kérdéseket mérlegelnie, még kevésbé szabadjon szociálpolitikai elemeket az adórendszerbebeépítenie. Ha a társadalom előrehaladásához és újratermeléséhez jól kereső, magas jövedelemszintű nagycsaládosok szükségesek, akkor ne sajnáljuk tőlük a kedvezményeket, a preferenciákat. Ha pedig a kisjövedelmű, de hasonlóan nagycsaládosokat, a másik 50 százalékot támogatni kell, adjon akkor arra a szociálpolitika akár mindkettőjüknek családi pótlékot. Vagy nevezzük ezt gyermeknevelési támogatásnak. És akkor fedezze ezt társadalombiztosítási alap. Semmi baj nem származik abból, ha a nagycsaládos magasabb jövedelmű, az adókedvezményt igénybeveszi. Sajnos úgy sincsenektúl sokat. Számítások szerint 155 ezerháromgyerekes és 128 ezer négy és többgyerekes család van pillanatnyilag. Tanuljuk meg végre proferálni ahasznos dolgokat, így a családot, mint a társadalom alapegységét, és nem korlátozni gyarapító kedvüket. Ne felejtsék el, hogy lehet jót tenni a népnek egy adórendszer megváltoztatásával, de mindig a végeredmény minősíti a tetteinket. A pénzügyminisztériummunkatársai, én úgy látom, nem bíznak a magyar családokban. A személyi jövedelemadót pedig be tudjákhajtani a vállalatokon keresztül, központosítva. De mi lesz az önkormányzat előrehaladásával, megerősödésével, ha előáll egy olyan helyzet, hogy a lakossági adó a központból átkerül a közigazgatási egységekbe, ahol a családok laknak? Miért nem gondolunk a jövőre ez egyszer és teremtünk egy értékálló adózási rendszert a lakossági adókra vonatkozóan? És ha már a jövőnkről beszélhetünk, úgy feltétlenül szükségesnek tartom adórendszerünk harmonizálását az Európai Gazdasági Közösség pénz- és adópolitikai céljaival. Többek között megszűnik 1992-re a jelenlegi vámrendszer, és a vámok beépülnek az adórendszerbe. Ezt a Közös Piaccal kötött szerződésünkben, egyezményünkben szabályoznunk is kell. A nyereségadó, a vállalkozások közvetlen adóztatása várhatóan föderatív jellegű lesz, megteremtve a szabad tőkeáramlást, míg a fogyasztás adóztatása, a közvetett rendszer országonként különbözhet. Börcsök Dezső képviselőtársampéldául a spanyolokra hívta fel a figyelmet, az Ő AFArendszerünkre. És itt térnék vissza egy pillanatra az élelmiszergazdaság tegnap többször is tárgyalt költségvetési kapcsolataira. Az Európai Gazdasági Közösség az árrendszerbe építette be az agrártámogatások zömét, így a közös mezőgazdasági árak általában jóval magasabbak a világpiaci áraknál. A hozzáadott érték adóztatásában pedig az országokdöntőtöbbségében kedvezményesen, azaz a normál kulcs felével adóztatják az élelmiszereket, illetve az élelmiszertermeléshez felhasznált főbb termékeket. Ezeket a lépéseket nekünk is meg kell tennünk. Meg kell vitatnunk, és ha az agrárpolitikai tézisek a magyar országgyűlés elé is kerülnek, amelyet a mezőgazdasági bizottság részéről erőteljesen sürgetek, akkor ezeket bele kell építeni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Krémemé Mihelisz Terézia képviselőtársunk felszólalása következik Baranya megye 10-es választókörzetéből. KRÉMERNÉ MIHELISZ TERÉZIA: Tisztelt Országgyűlés ! Nem tudom, hogy egy idő után erről aparlamentről mi marad meg a köztudatban, de abban biztos vagyok, hogy a szavazás mellett az adótörvényeket még sokáig felemlegetik nekünk. Én egy időjárásnak és Pénzügyminisztériumnak eléggé kitett helyen dolgozom, egy mezőgazdasági termelőszövetkezet közgazdasági elnökhelyetteseként az általam is megszavazott adótörvények gyümölcseit kezdettől fogva élvezhetem. Éppen ezért meggyőződéssel állítom — bár sokan vitatják — ; jelenlegi adórendszerünk életképes. Minősítésekor nemhagyható figyelmen kívül, hogy mikor, milyen körülmények között vezettük be azt. Bűn lenne szemérmesen elhallgatnunk a létező súlyos gazdasági, társadalmi feszültségeket, de nagy hiba volna a közvetítő szerepet játszó adók számlájára írni mindazokat. Beszélt erről Nagy Sándor képviselőtársam is. Félreértés ne essék, nem az adórendszer tökéletességét hirdetem. Működése során magam is tapasztaltam számos hiányosságát, mely valóban indokolja a rendszer továbbfejlesztését, korszerűsítését. De jobb lett volna említették az előttem szólók is —, ha ez a vita a kormány gazdasági, válságmenedzselési programja ismeretében zajlik. Mert anélkül, hogy tudnám, abban az ágazatunk milyen szerephez jut, csak jelenlegi helyzetünk alapján mondhatok véleményt. Kedves Képviselőtársaim! A vállalati nyereségadó kapcsán, bár annak tervezett csökkentését természetesen örömmel veszem tudomásul, számomra elsősorban az adóalap, a nyereség tartalma és elérésének lehetőségei jelentik az izgalmas kérdést. Az előző napirend tárgyalásakor Puskás Sándor képviselőtársam szólt számviteli rendszerünk jelenlegi valós gondjairól, így én a nyereség tartalmával kapcsolatban csupán egy példát említek.