Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4439 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szénién 4440 Baranya mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek 1987-ben elért mintegy 1,2 milliárdos nyeresége 1988-ban 500 millió forint körül alakult. Becslések szerint ennek is megközelítően a fele származott abból, hogy megváltozott a saját termelésű készletek évvégi értékelésének rendje. Érdemi módosítás vagy technikai trükk? Nézőpont kérdése, tény hogy adómillióinkba került. A nyereség elérésének lehetőségeiről azért fontos szólnom, mert az adó mértékéről is csak meghatározott nyereségtömeg esetén érdemes vitatkozni. Amennyiben a vállalatnál maradó hányad elégséges céljai megvalósításához, nem zavarja a 40 vagy 50 százalékos kulcs. Nullánál pedig, bárhogy is osztozunk, azt hiszem egyik fél sem jut nagyob részhez. Sokszor elhangzott és ez valóban nem siránkozás, tény : az intenzív mezőgazdasági termelés költségei túlságosan determináltak. A mozgástér erősen beszűkült. Eredményünk csak kis mértékben függ a munkánktól, szaktudásunktól. Keresleti piacon, gyakorlatilag elosztásos rendszerben vásárolunk, kínálati piacon értékesítünk. A partner többnyire monopolhelyzetben van, érdekeink közismerten — lásd PéterPál napi demonstráció — nem mindig esnek egybe. A társasági, átalakulási, módosított termelőszövetkezeti törvény lehetőségei vonzóakugyan, de üres zsebbel sajnos nagyon nehéz barátokat találni. Ebben a hely zetben talán az is érthető, hogy nem tesz túlboldoggá, hogy úgynevezett „stratégiai" termékeket állítunk elő. Ár: Az oly gyakran emlegetett csodálatos „elszabászati" eszköz, az agrárolló következetes alkalmazása révén egyre több üzem jut önhibáján kívül kilátástalan helyzetbe. Minőség. A mezőgazdasági termékek igényes piacon vizsgáznak, ahol nem csupán a beltartalmi, de az esztétikai kifogás is komoly anyagi következményekkeljár. Kicsinyességem mondatja velem: milyen jó annak, aki kivétel nélkül hibátlan traktort, ekét, s csapágyat képes gyártani. A szerződéses fegyelem kérdését a mezőgazdasági termelés sajátosságai különös hangsúllyal vetik fel. Itt nem a különböző háborúkra—bor, paradicsom, stb — gondolok, hanem arra: mind az állatok, mind a növények esetében egy fellépő betegség azonnali beavatkozást igényel. A szállítási késedelem jelentős veszteségeket okoz. A hiány vagy visszatartás időnként mesterséges hangulatkeltésnek tűnik. Perelni lehet, de nem érdemes. Én messzemenően egyetértek a verseny- és szektorsemlegességgel, de csak abban esetben, ha képes figyelembe venni egy-egy ágazat speciális helyzetét is. Éppen ezért feltétlenül indokoltnak tartom végiggondolni kifejezetten a mezőgazdaságra vonatkozóan egy, a jelenleginél lényegesen ésszerűbb tartalék-képzés lehetőségét. Személyi jövedelem. Jóllehet a korábbinál sokkal kisebb adóteherrel, de mindig él a keresetszabályozás rendszere. Bevallom nem látom értelmét, mert a személyes jövedelem növelésének lehetősége költségoldalról nagyon keményen korlátozott. Ha jók az információim, 1988-ban mintegy ötmilliárd forint munkadíjat takarítottunk meg, már mint a mi ágazatunk, valószínűsítem, hogy a kifizetésre egészenprózai okmiatt nem kerül sor: nem volt rá pénz. Fontosnak tartom viszont visszaállítani az évvégi részesedés rangját; számunkra komoly ösztönzőeszköz drágult meg, véleményem szerint indokulatlanul. Tisztelt Országgyűlés! A lakossági jövedelemadóztatás kapcsán én a személyi jövedelemadó megtartása mellett voksolok. Egyetértek azzal, hogy egyelőre még négy—öt kulcsot alkalmazzunk, de ha lehet nyújtott, nagy sávokban, minimum 100 ezer forintonként. Ezzel az adó teljesítmény fékező hatása nagyban lecsökkenne, és az adózó számára a keresete kiszámíthatóbbá válna. Az eltartotti kedvezmény esetében helyeslem, hogy az valamennyi gyermekre terjedjen ki, legyen egységes, az adóból levonható. Indokoltnak tartom azt is, hogy szűküljön mind a kedvezmények, mint a normatív költségelszámolás köre. Nagyobb, korlátlan lehetőséget kellene viszont biztosítanunk, vagy legalábbis a választás lehetőségét egy igazolt, tételes költségelszámolásnál. Részletkérdés, de érthetetlen számomra a személygépkocsi-átalány merev kezelése; ez nem lehet ágazati szabályozás kérdése, mindenképpen nagyvonalúbban kellene rendezni. Az általános forgalmi adó esetében egyetértek azzal, hogy az fokozatosankétkulcsossá alakuljon, számítva arra is, hogy ezáltal a jelenlegi adószint nem csökken így elfogadva — az előttem szóló néhány képviselőtársammal ellentétben —, hogy a nullakulcsos kör szűkül vagy megszűnik. De nagyon fontosnak tartom, hogy a beruházások általános forgalmi adója már a jövő évtől teljes mértékben visszaigényelhető legyen. Elvileg sem indokolható, teljesen rendszeridegen elem, hiszen egy hozzáadott érték jellegű adónaka végső fogyasztásban kell realizálódnia, és a beruházás az nem végső fogyasztás. Másrészről nem csupán erkölcstelen, igaz ez nem gazdasági kategória, de érdekeink ellen is cselekszünk, ha azokat, akik még talpon vannak, akiknek még van elképzelésük, melynek megvalósításáért kockáztatni is mernek, ezzel a többletteherrel sújtsuk. Annál is inkább, mert jelenleg az amortizáció, éppen a torz leírási kulcsok miatt, részben még adóköteles nyereségként jelenik meg. Pedig az lenne a feladata, hogy reálértékben tegye lehetővé eszközeink pótlását. Itt is részletkérdés — de nagyon zavart, amikor az előterjesztésben a háztartási energia pazarló felhasználásáról olvastam. Vannak vagy lesznek-e rövid időn belül elérhető áron megfelelő eszközeinkarra, hogy ezt apazarlást elkerüljük? Az időre tekintettel nem folytatom a részproblémák felsorolását, a konkrét módosító javaslat tárgyalása kapcsán úgy is terítékre kerülnek. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomat azzal zárom, hogy ismételten kijelentem, ez az adórendszer az előterjesztésben megcélzott változtatásokkal képes megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Feladatunk mielőbb megszüntetni azokat a korlátozásokat, amelyek működését akadályozzák, megteremteni azt a közeget, amelyben hatása valóban kiteljesedhet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Mayer Bertalan, Vas megye, 5. számú választókörzetének képviselője következik felszólalásra. MAYER BERTALAN: Tisztelt Elnökasszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Jól tudom, nem túlságosan hízelgő feladat az adóreformkeretében felszólalni, főleg nem tizenhetedikként. Mivel azonban sohasem tagadtam és nem rejtettem véka alá, hogy szavazatommal támogat-