Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4435 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4436 orvos, aki éves szinten 300 forint hálapénzt tüntetett fel bevallásában, míg egy benzinkutas 90.000 forintos lát­hatatlan összeget vallott be. Feltétlenül szükségesnek tartom kidolgozni az adóz­tatás olyan rendszerét, ahol a láthatatlan jövedelmek is megfelelően adóztathatók. Nem hinni kellene, hogy adózni fognak ezek a személyek, hanem kötelezni őket, hogy adózzanak. Komolyan kell venni az arányos és iga­zságos teherviselés elvét. A nyugdíjasok adóztatásával kapcsolatban a választó kerületemben is sok az olyan kisnyugdíjas, aki azért folytat kiegészítő tevékenységet - ha egészsége megen­gedi -, mert a nyudíj nem fedezi az alapvető létszükség­leteit, főleg egyedül élő özvegy nyugdíjasnál. Javaslom tehát, hogy az adómentes sáv legyen 120.000 forint. Nem valósult meg a fogyasztói áremelkedések széles körű és méltányos kompenzálása, és egy átfogó, a társa­dalom igazságérzetével összhangban álló szociálpoliti­ka. Például a gyermekes családoknak nyújtott támoga­tás nem elégséges az árakhoz viszonyítva. A családok terheinek csökkentése érdekében a gyermekélelmezési és gyermekruházati korábbi támogatás teljes kompen­zálását biztosítani kell. Javaslom, hogy a 12.000 fo­rint/fő eltartotti kedvezmény szűnjék meg, és helyébe minden gyermek után egy fix összegű támogatás ke­rüljön. Bács-Kiskun megye közismerten mezőgazdasági jel­lege miatt lakosságának szinte minden családja valami­lyen módon részt vesz a mezőgazdasági kistermelésben. Munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak az ország zavartalan hús- és zöldségellátásához. Nagy meglepe­téssel vettük tudomásul, hogy mindezek ismeretében a kormányzat arra készül, hogy az 500 ezer forintos bruttó bevétel utáni adómentességet felül kívánja vizsgálni, mondván, hogy a mezőgazdasági kistermelők nem ve­szik ki részüket arányosan a közösség terheinek viselke­déséből. Választópolgáraim tiltakoznak az ellen, de örömmel hallottam a pénzügyminiszter úrtól, hogy az eddigi érdekeltséget továbbra is fennkívánjáktartani. A kedvezmények egyébként sem túlzottak, sőt elmaradtak az árak jövedelemtartalmától és az embert próbára tevő nehéz fizikai munkától. A változás ellentmondana a földtörvényben legutóbb megfogalmazott fontos célki­tűzésnek is. Elhangzottmamártöbbszöris,hogy szükségeslett volna az adórendszer változtatását bérreformmal is összekap­csolni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy másfél millió nyugdíjas a létminimum körül, vagy azalatt bizony­talanságban éljen. Az akkori vitában elhangzott, hogy ér­zelmileg és erkölcsileg elfogadható és megvalósítható lesz az ár- és adóreform, ha maximálisan tekintettel lesz a nyug­díjasokra és mindazokra, akik saját hibájukon kívül anya­gilag a léminimum szintje körül vagy az alatt élnek. Véle­ményem szerint ez akkor fog a közvélemény egyetértésével találkozni, ha tekintettel lesz a fiatalok gondjaira is. A kormány részéről meg kell szü nni minden meggondo­latlan és kapkodó intézkedésnek. Választóim elfogadhatat­lannak és sérelmesnek tartják a kormány azon szándékát, mely szerint 1990-től a korábban felvett lakásépítési hite­lek kamatait megemelni szándékoznak, illetve valamilyen módon a lakosság amúgy is magas költségterheit tovább tervezik növelni. Tisztelt Ház! Magánerős lakásépítés esetében első­sorban az okozott gondot, hogy az építkezők nem teljes körűen igényelhették vissza az átat, míg azokat, akik kész lakást vásárolnak, nem terheli áfa-fizetési kötele­zettség. A listának jobban kell alkalmazkodnia a költ­ségkímélő megoldásokhoz és a korszerű technológiá­hoz. A jelenlegi visszatérítési konstrukció túl bonyo­lult, rendkívül sok adminisztrációt igényel. Bács-Kiskun megyében nagy eredménynek tartom, hogy visszaigénylés határidejét az adófelügyelőség minden esetben tartani tudta. Közös érdek, hogy a lakások állagmegóvását közpon­tilag is jobban támogassák. Megfontolandó lenne a 10.000 forintos visszaigénylési alsó határt leszállítani, arra is figyelemmel, hogy a lakás-állagmegóvás folya­matos karbantartást és felújítást igényel. Az adórendszer zavartalan működése korrekt, napra­kész információs rendszert feltételez, melyhez a szüksé­ges feltételeket mindenképpen meg kell teremtem. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül el kell mondanom, hogy ez az adórendszer számos felsorolt és ismert hibája és fogyatékossága ellenére is működőképes. Ezt a mű­ködőképességet azonban csak akkor tartja meg, ha ál­landóan karbantartjuk és a mostani vitában elhangzott módosítási javaaslatok nem csak meghallgatásra, ha­nembevezetésre is kerülnek. Úgy gondolom, hogy e rö­v id másfél esztendő tapasztalatait és tanulságait érdemes és szükséges alaposan átgondolni, és a feszültséggócok forrásait megszüntetni, generálisan kezelni. Szükség van az adótörvények módosítására, rövid időn belül olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a lakossági és a vállalkozói, valamint a vállalati adóterheket csökken­tik, mert enélkül nem lesz gazdasági hatékonyság, jobb termékminőség, és nem indul el atermelési szerkezetja­vítása. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, (laps.) ELNÖK: Dr.Biacs Péter, Budapest 30. választókör­zetének képviselője következik felszólalásra. Dr. BIACS PÉTER: Elnökasszony! Kedves Képvise­lőtársaim! Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke nemrég az országgyűlés elé tárta gazdaságpolitikánk kényszerű lépéseit, amelynek az állami költségvetés hi­ányának mérséklésére, az adósságszolgálat terheinek viselésére irányulnak. A válságos helyzetből kikerülni nemzet közitapasztalatokszerintavállalkozásokélénkí­tésével, szerkezetváltással és a tőkehiányos ágazatok tá­mogatásával lehet. Adórendszerünkről pedig egyre töb­ben hangoztatják, hogy teljesítmény-visszatartó és a versenysemlegesség hangoztatásával mindenkitől egy­formán elvonja a termékváltásra félretett pénzét. Olyan ez, mint amikor minden versenyzőnek térdig lehúzzák agatyáját, majd felszólítják, hogy fusson, sőt támogatá­sul még meg is lökik. Adórendszerünkmegmutatta apu­cér valóságot, és ez a diagnózis több millió adófizető ál­lampolgárra vonatkozik. Terápiára, azaz a gondok gyógyítására lenne szükség, a válságból kiútra, ezt azonban ne várjuk a Pénzügyminisztériumtól. A korábbi ad hoc, majd a reform-bizottság, illetve an­nak adóügyi bizottságcsoportja tagjaként sokat vitat­koztam már pénzügyi szakemberekkel, és a 218-as szá-

Next

/
Thumbnails
Contents