Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

4003 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 4004 ELNÖK: Budapest 7. számú választókörzetének képviselője, Kovács Lászlóné következik felszólalásra. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági struktúra átalakításának elsődleges és talán legfontosabb eleme a tulajdon, a tulajdoni formák reformja. Ebben a körben a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályosulására is figyelemmel, különösen fontos az állami és a szövetkezeti tulajdon versenyképessé tétele a személyi tulajdonhoz képest. Ezért van égető szükség az átalakulásról szóló törvény meghozatalára, segítve ezzel a versenysemlegesség létrejöttét, lehetővé téve azt, hogy állami gazdálkodó szervezetek és szövetkezetek is átalakulhassanak valamely társasággá. Az átalakulási törvényjavaslat, bár értelemszerűen nem feladata e kérdéskör jogszabályi rendezése, az ugyancsak hatályban levő földtörvény és szövetekezeti törvény rendelkezéseivel összhangban tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek, ha áttételesen is, de alapvető hatással lesznek a tulajdonviszonyok alakulására. Ezek a rendelkezések pedig a javaslat 14., 15. §-a, valamint a 42-es, 43-as, illetőleg 79-es §-a, vagyis mindazok a rendelkezések, amelyek az állami és a szövetkezeti vagyonkezelő szervezetekkel kapcsolatosak. A javaslat szerint a gazdasági társasággá átalakított állami vállalatok vagyonának meghatározott része tekintetében állami vagyonkezelő szervezetek gyakorolják a tagsági jogokat. Megállapítja a javaslat azt is, hogy a szervezetek létrehozásáról külön jogszabály rendelkezik. Hasonló a szövetkezeti tulajdon megosztása után a tagokhoz nem került üzletrészek, részvények kezelése is a javaslat szerint; azokat ugyanis az elképzelések szerint a szövetkezeti vagyonkezelő szervezetek tulajdonába kell adni. Dyen szervezetek alakítására vagy elismerésére pedig a szövetkezeti érdekképviseleti szervek jogosultak. E két kérdéskör közül az állami vagyonkezelő szervezetekkel kapcsolatos kérdéseket teljes egészében, míg a szövetkezeti vagyonkezelő szervezetekkel kapcsolatos kérdéseket lényeges elemeiben tisztázatlannak tartom. A törvényjavaslat indokolásának a 14., 16-os §ához fűzött része is tartalmazza azt a megállapítást, hogy gyakorlatilag igen fontos az állami tulajdonban maradó vagyon kezelésének szervezeti megoldása. Igaz, hozzáteszi az indoklás, hogy a törvényjavaslat elkészítése közgazdaságilag és szervezetileg nem tisztázott, és kormányzati szinten sem eldöntött a kérdés. Álláspontom szerint a törvényjavaslatot az Országgyűlés addig nem fogadhatja el, a törvény nem léphet hatályba, amíg ezt a kérdést el nem döntik, meg nem születik a vagyonkezelő szervezeteket szervezetükben, felépítésükben és működésükben meghatározó jogszabály. Ha az átalakulási törvény most és jelenlegi formájában lépne hatályba és segítségével az állami vállalatok nagy része átalakulna valamilyen gazdasági társasággá, az állami tulajdon kezelésének tisztázatlansága miatt a konkrét feltételrendszer és tervezet kidolgozása nélkül az állami tulajdon megítélésem szerint gazdátlan lenne. Az átalakulási törvény véleményem szerint nem lenne igazán életképes e kérdéskör rendezése nélkül, ily módon való hatályba léptetése gazdaságilag és politikailag is bizonytalan helyzetet teremtene. Teljesen igaz, hogy a kérdés szabályozása nem tartozhat az átalakulási törvény rendelkezései közé, tehát külön törvényben a helye. De a jelen törvény meghozatalának, álláspontom szerint, alapvető feltétele az állami tulajdonnal kapcsolatos kérdések pontos megválaszolása. Nem tartom megnyugtatónak a kérdésnek a 79. § szerinti rendezési módját, vagyis azt, hogy átmenetileg a vonatkozó törvény létrehozásáig a vagyonkezelő szervezetek jogait az alapító szervek, illetőleg a Minisztertanács által kijelölt szervezetek gyakorolják. Dyen rendelkezéssel nem oldjuk meg még a szervezeti problémákat sem, a működési kör pedig teljesen behatárolatlan marad akárcsak a kezelői jog tartalma, vagy a szervezet jogosítványainak köre. A szövetkezeti vagyonkezelő szervezetek esetében az előterjesztők már működő szervezetekre telepítik az alapítás és az elismerés jogát. Ugy tűnhet, hogy ebben a körben legalább a szervezeti formák adottak. Ám ha ezt is elfogadjuk, akkor is tisztázatlan marad az alapítás és az elismerés feltételrendszere, nem tudhatjuk, hogyan, milyen feltételek mellett történhet a szervezetek alapítása vagy elismerése. Álláspontom szerint nyitott azonban még a megalapítandó szervezet felépítésének és működésének kérdése is. Nem látszik megnyugtatónak az sem, hogy a kérdéses jogosítványt az érdekképviseletek kapják. Köztudomású, hogy e szervek is átszervezés és átszerveződéi alatt állnak. Létük és működésük jelenlegi formájukban bizonytalan. Ehhez képest felelőtlenségnek tartom azt az elképzelést, hogy teljesen ingatag létű, felépítésű és lényegében bizonytalan tevékenységű szervezet rendelkezzék a továbbiakban a szövetkezeti tulajdon feletti tulajdonosi jogosítvánnyal. Mindezért tehát nem tartom a törvényjavaslatot jelenlegi formájában elfogadhatónak, addig, amíg ki nem dolgozzák az állami és a szövetkezeti vagyon kezelésének tulajdonvédelmét, lényeges szervezeti és működési elemeit tartalmazó, meghatározó rendelkezéseket. Álláspontom szerint az átalakulási törvényjavaslatnak és a — nevezzük így — vagyonkezelői szervezetekről szóló törvényjavaslatnak ezért kell az Országgyűlés elé kerülnie, a két jogszabály csak együtt tárgyalható, és fogadható el, emelhető törvényi szintre. Éppen ezért javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, az átalakulási törvényjavaslat tárgyalásakor bízza meg a kormányt azzal, hogy a következő ülésszakon terjessze azt ismét elő a vagyonkezelő szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslattal együtt. Tisztelt Miniszter Ur! Az ön expozéjában elhangzott, hogy azért nem a társasági törvénnyel együtt került tárgyalásra a jelen javaslat, mert arra vártak, hogy jobban megérjenek a vagyonértékelés és a vagyonkezelés feltételei. Véleményem szerint — de ezt tükrözte az expozé is — a vagyonkezelés feltételei most semmivel sem jobbak, mint tavaly voltak. Ehhez kapcsolódva kérdezem és várom az ön válaszát: lesz-e a va-