Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4379 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4380 Most pedig nézzük a téziseket. Szép. Szép mű. Sok bajom nincs vele, fésült, szimpatikus, összehangolt. Gyanúsan is az! Én legfóbb fogyatékosságának az átmenet és a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozatlanságáttartom, noha ezt miniszter úr expozéjában is jelezte. Mint az előbb említettem, az állam csökkenő szerepvállalását, majd kivonulását a vállalkozási szférából üdvözlöm. Több sarkos feltétellel persze. Az egyik: cipelje magával azt az irányítási, vezérlési formát, és játékszabály-dzsungelt, és az így feleslegessé váló intézményrendszerét vele együtt. A másik: korábban vállalt kötelezettségeit ne mondja fel, mint erről itt már szó esett, hanem azt teljesítse. A harmadik: az állam nem vállalhat ajövőbenkötelezettségetavállalkozókterhére, vagy ha azt megteszi, teljesítésére kizárólag kétoldalú megállapodás alapján, s nem hatalmi szóval kerülhet sor, mert egy ilyen felfogásban kötelezésnek nincs helye. Egyébiránt az előterjesztés másik általános fogyatékossága, felfogásom szerint, s erről a terv- és költségvetésibizottság előadója részletesen szólt, a hatáskörök, a döntési Jogosítványok összemosódása, kiforratlansága. Úgy vélem, hogy a további finomító munkát és tervező munkát többek között éppen ezért erre kell irányítani. Ami az állami feladatokra, igazgatás, rend és jogvédelem, védelem stb. fordított kiadások mérséklését illeti, ki ne üdvözölné ezt a szándékot, hisz itt e fórumon is számtalanszor elhangzott. Szerintem, ha miniszter úr ezt önként nem ajánlja fel, az országgyűlés kiköveteli. Van-e itt még tartalék? Gondolom számtalan. Most éppen azért a védelem területéről hadd említsek egyet, mert a honvédelmi törvény vitája is napirendre kerül. Én Nagykanizsán éltem gyerekkoromat. Aztán felnőttként az Alföldre kerültem. Előbb büszke voltam, később csodálkoztam, ugyan mennyien ismerik ezt a szép várost, az én városomat. Gyanússá akkor vált a dolog, amikor rájöttem, hogy csaka férfiak ismerik. Megkérdeztem tőlük: hát mind ott volt katona. Tehát az Alföld vonul a Dunántúlra, a Dunántúl meg az Alföldre szolgálatot teljesíteni. Ez egy példás hadművelettervezés, csak éppen úgy gondolom, költségoldalról megközelítve felesleges. Aztán itt van ez a polgári védelem. Minden évben, mint vezetőnek, szégyenkeznem kell miatta. Mert a betervezett költséget évről-évre nemköltikel, s ez eterületen egyedül a gazdaságban, bűnnek számít. Tetszik érteni? Költséget takarítok, szidást aratok! De azt is megkérdezem, hogy egyáltalán szükséges-e, indokolt-e a rendszer ilyen formában történő fenntartása? Mert ez már sem nem polgári, sem nem védelem. Deák Ferenc mondta, legjobb ismereteim szerint, ha a kabátot rosszul gombolták be, előbb azt ki kell gombolni, hogy újra gombolható legyen. Én úgy vélem az előterjesztés kapcsán, hogy itt már inkább egy új kabátra van szükség, ezt sugallja a miniszteri expozé is. Nekünk arra kell vigyázni, hogy ezt a kabátot alaposan nézzük meg. Nehogy véletlenül fakabát legyen! Amit még kényes egyensúlynaktartokaz az államháztartás és az úgynevezett humán szféra kapcsolata. Külön hangsúlyt szentelnék az oktatásra, mert számomra elfogadhatatlan, hogy az állam itt csak az alapképzésben marad feladatvállaló. Nemzárom ki etéren sem az üzleti vállalkozások megjelenését, de igenis itt az állam meghatározó szerepének fenn kell maradnia. Mert szégyellem, amikor nemzetközi hírű magyar tudósok szemlesütve járják a vállalatokat, hogy boldoguljanak, pénzt szerezzenek műszerre és ezernyi elengedhetetlen feladat ellátására. Szólt erről miniszter úr is. Azt semtűzhetjük ki célul, hogy az érettségi és a felvételi vizsgatételeket tőzsdei értékpapírként adják, vegyékaz utcán. Jólát kell tehát gondolnunk, hogy meddig vonul vissza az állam. S csínján kell az egészségüggyel is bánni. Az oktatással együtt ugyanis társadalmunk egyik legérzékenyebb feszültséggóca. A törekvések, úgy látom, helyesen, a régmúltban bevált, majd elhalt, s most ismét éleszteni kívánt intézményrendszerekhelyreállítására folynak. Jól összehangolt állampolgári jog az alapellátásban, kinek-kinek zsebe, tehetsége szerinti igénybevétel, a színvonal feletti ellátásban. Egyet azonban ne hibázzunk. Nehogy ugyanabból a szájból az egészséges fogat ingyen, a már tömöttet pedig pénzért húzzuk ki! Végül: helyeslema szétszórt, elkülönített alapokszűkítését, az adókés adójellegű kiadások kizárólag törvényi úton történő szabályozására irányuló törekvést. Ide értve az előbbi esetében az állami nagyberuházások finanszírozását is, mely jelenleg, mint erről szó volt a költségvetési vitában, ellenőrizhetetlen. Ugyanakkor garanciális feltételeket kell beiktatni, hogy hasonló esetek a jövőben ne ismétlődhessenek meg. Tisztelt Ház ! Én úgy érzem és vallom is, az államháztartási és köztük a költségvetési reform törekvései helyesek, jó irányú elmozdulást jeleznek. Önállóan azonban életképtelenek, elsietésük társadalmi feszültségek forrása lehet, más reformtörekvésekkel való tudatos illesztésük pedig alapvető követelmény legyen. Javaslom, hogy a parlament a pénzügyi kormányzat törekvését, az általam elmondott fenntartásokkal, valamint aterv- és költségvetési bizottság ajánlásával fogadja el. Most pedig befejezésül Önhöz fordulok elnök úr. Mert amit mondani szeretnék, úgy vélem, ez az Ön és a kormány együttműködésére tartozik. Nem is olyan régen az a módi járta Magyarországon, hogy az ország lakossága az országos lapokból értesült arról , a kormányfő, a párt főtitkára, az Elnöki Tanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. Az idei munka feszítettségét már nem lehet fokozni. Énúgy vélem, időszerű a fékre rálépni. Kérem ezért Önt, mielőbb jelenjék meg közlemény az országos lapokban, hogy az Országgyűlés rendes és ,,rendetlen" tagjai is megkezdték évi rendes szabadságukat. Énúgy vélem e döntésünket a kerekasztal is helyesléssel fogadná. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Lékai Gusztáv képviselőtársunknak a felszólalását. A következőbejelentéseket tenném. Először is, hogy a mai ülésünkön a jelenléti ív szerint 292 képviselő vesz részt. Tegnap 350 képviselő volt jelen. Lehet, hogy nem mindenki írta még alá a jelenléti ívet.