Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-52
4337 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4338 alapvetően korszerűsítve és az ipari termelés körére is kiterjesztve, az árutermelés sajátosságaihoz igazítva, olyan vállalkozási folyamatot lehetne elindítani, amelynek nagyon sok indoka és előnye van és szerintem reform-értékű hatása jelentkeznék. A teljesség igénye nélkül néhány ezekből az előnyökből: A haszonbérlet nemcsak a vállalkozás mesterségére, munkájára, fortélyaira tanítana meg sokakat, hanem fokozatosan anyagi bázist teremthetne a tulajdonviszonyok végleges változtatására. Gondoljunk csak arra, hogy ma hazánkban az egyéni vállalkozás legnagyobb akadálya a szegénység. Egy becsületes állampolgárnak nálunk csak egy lakása, egy nyaralója, egy személygépkocsija, 5 ezer forint értékű nyugati devizája és a forintban megtakarított pénze lehet. Ilyen anyagi háttér alkalmatlan egy lángossütőnél nagyobb mértékű vállalkozásra. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a fejlett gazdaságú országok viszonyaihoz mérve nálunk közel fél millió vállalkozásra lenne szükség. A magyar állampolgár anyagi állapota miatt ezt a célt nagyon nehéz lenne elérni. Viszont egy haszonbérleti rendszerrel indított vállalkozás rugalmas megoldást adhat a pillanatnyi tőkeszegénység áthidalására. Második szempont: A vállalkozás kitűnő iskolája a gazdasági demokráciának. A gazdaság legfontosabb láncszeme a motivált egyén, az erős család, vagyis egy alul egészséges társadalom, amelynek az alapjára később már biztosan lehet építeni. A harmadik üyen szempont: A vállalkozás gyors megoldást hozhat a gazdasági szerkezetváltásban. Az optimális, az ország adottságaihoz igazodó üzemméretek, a rugalmas termelés-szervezés látványosan megváltoztatná az országban a kereslet-kínálati viszonyokat. Gondoljunk csak a taxizás néhány évvel ezelőtti állapotára. A negyedik: A vállalkozás gyorsan a helyére tenné a szaktudás rangját és értékét. Ezáltal várható lenne az országban a morális állapotok javulása. Az előzőekben felsorolt sok-sok előny persze úgy nem számszerűsíthető, mint egy adótáblázat alapján fizetendő adó összege. A józan ész mégis azt diktálja, hogy mindezek az előnyök érnek annyit, mint néhány nagyvállalatunknak a korszerűsítés indokával részvénytársasággá való alakulása. A múlt évben például adókedvezményt adott a kormány a 47 milliárd forint hiánnyal zárt költségvetésből az önszántukból részvénytársasággá alakult vállalatoknak. Megpróbáltam tájékozódni arról, hogy a haszonbérlet jellegű, az árutermelés, az ipar területén alkalmazott vállalkozásnak milyen jogi, pénzügyi és szervezeti keretei vannak ma hazánkban. Meg kell mondanom, nagyon nagy a bizonytalanság és a tapasztalatlanság. Az ágazati minisztériumok közül a MÉM-ben egy négy fős osztály foglalkozik a kistermelők ügyeivel. Az Ipari Minisztériumban csak áttételesen, a területfejlesztési osztályon, a területfejlesztéshez kapcsolódóan találtam gazdát a kisvállalkozásoknak. Javasolom a kormánynak, vizsgálja meg átfogóan a szóban forgó témát és ha racionálisnak, hasznosnak Ígérkezik a bérleti vállalkozás, hozzon megfelelő intézkedést. Talán nem haszontalan, mégis ezzel kapcsolatban megjegyezném a következőket. A haszonbérleti jellegű vállalkozás csak akkor lesz igazán virágzó, ha a szabályozás az állampolgárok anyagi erejét figyelembe vevő alapállásból indul ki, továbbá akkor, ha az állami vagyont kezelő vállalat is gazdasági előnyt talál az üggyel való foglalkozásban. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szektorsemlegesség hiánya a múltban már többször is visszaszorított értelmes kezdeményezéseket. Egyébként a tárgyalt 1988. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot én a magam részéről nem tudom elfogadni. Nem látom kellő indokát annak, hogy a költségvetés kiadásai a tervezetthez képest olyan nagymértékben megnövekedtek, amelyek miatt a költségvetés nagyarányú egyensúlytalansága jelentkezik. Álláspontom szerint a kormány nem volt kellően határozott a kiadások csökkentésében, a végrehajtásra érett ügyeket gyakran halogatta. Éppen a kormány által hangoztatott állami rezsiköltségek mérséklése a múlt évben sem volt elsőrendű kérdés. Biztosan állítható, hogy jobban sáfárkodott volna költségvetésadta mozgásterében a kormány akkor, ha nem önmagát ellenőrizte volna, hanem az Állami Számvevőszék kérte volna tőle számon a gazdálkodást. Éppen ezért magam is sürgetem az Állami Számvevőszék mielőbbi felállítását és működtetését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Antal Ferenc képviselőtársunk felszólalása következik Veszprém megye 7. számú választókerületéből. ANTAL FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az 1988. évi költségvetés a tervezés jellegében, a végrehajtás módjában, az évközi korrekciókban hasonló volt az előzőkéhez. Uj színt vitt a költségvetésben az új adórendszer bevezetése. A társadalom igényeit az elmúlt évi költségvetés sem tudta kielégíteni, a deklarált szociális és egészségügyi, kulturális ellátást a kívánatos szinten nem tudta biztosítani. Túlzottan nagy a költségvetés újraelosztó szerepe, ezzel a szükséges piaci folyamatokat a piacépítéshez nélkülözhetetlen tőkeáramlást gátolja. Ez a jelentős újraelosztó szerep közössé teszi a gazdálkodó egységek, az állampolgárok és az állam kapcsolatait. Nehéz eldönteni, hogy ki, kit tart el. Az elmúlt évben a nemzeti termék változatlan áron nem növekedett, a hozzáadott érték teljes többletének forrása az áremelkedés volt. Az iparban a termelés stagnált, a termékszerkezet számottevően nem javult, a gazdaságban a kívánatos elmozdulás nem következett be. A tervezettől eltérően a vállalati támogatás nőtt, a költségvetés pozíciója nem javult, sőt még tovább romlott, a támogatás növelésén kívül a társadalombiztosítás kiadásainak és a lakáshitel kamatterheinek növekedése miatt is. A külgazdasági egyensúly javult, de nem azért, mert nőtt a gazdaság teljesítőképessége, hanem elsősorban azért, mert konjuntúra volt.
