Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-52

4319 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4320 van szó. Ugyanakkor éppen a növekvő feszültségek hívják fel a figyelmet arra a tendenciára, ami az elmúlt esztendőt is jellemezte és aminek a lényege, hogy tanácsaink többsége a növekvő helyi erőforrásokat, elsősorban új beruházásokra, új intézmények építésére fordítja, ami tovább növeli az üzemeltetés, működtetés gondjait, jövőbeni feszültségeit. Félreértés ne essék. Nem tudom, szükség van új iskolákra, kórházakra, szociális otthonokra, ám a meglevők fenntartása és működtetése veszélybe kerülhet, ha a rohamosan növekvő mennyiségi feladatok ellátáshoz szükséges erőforrásokat tanácsaink az állami támogatás növelésére építik. Ez nem reális várakozás. Azért is a jövő gondja, mert tovább folytatódott a tanácsok eladósodása. A fejlesztések finanszírozására kibocsátott kötvények, az igénybevett hitelek a jövő anyagi alapjait terhelik, esetleg a működtetés későbbi fedezetét veszélyeztetik. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés 1988-ban elköltötte többletbevételeit, felhasználta tízmilliárdos tartalékát, nem tudta csökkenteni a költségvetés hiányát. Emellett növekvő pénzforgalmi áthúzódásaival nem kis mértékben terhelte a folyó esztendőt. E végeredmény okairól, tartalmáról előterjesztésünkben részletesen elszámoltunk, néhány eleméről az előzőekben szóltam. A végeredményért, a gazdasági folyamatok ellentmondásos alakulásáért, az egyensúlyi pozíció romlásáért, egyáltalán az évek óta tartó gazdasági válság elmélyüléséért, a bizottsági viták során kemény, helyenként szélsőséges és türelmetlen kritika, elmarasztalás érte a kormányt. Több képviselő, valamint az építési és közlekedési bizottság az elmúlt évi költségvetésről szóló beszámolót nem fogadta el, hangoztatta bizalmatlanságát a kormánnyal szemben. Erről a problémáról szeretnék nagyon őszintén szólni. Nincs oka és joga a kormánynak a kritikát elhárítani. A jogos bírálatot akkor is el kell fogadnunk, ha pontosan tudjuk, és ezzel minden bizonnyal a kritikát gyakorló képviselők is tisztában vannak, hogy a mélyülő gazdasági válságért nem kizárólag a kormány gyengesége, következetlensége, esetenként hibás vagy elmulasztott intézkedései felelősek és nem elsősorban a jelenlegi kormány irányító munkájának hiányosságai vezettek a gazdaság mai helyzetéhez. Ez a kormány vállalja a súlyos gazdasági örökséget, vállalja, hogy őszintén és hiánytalanul feltárja a Parlament és az ország népe előtt a gazdaság valódi helyzetét, a válság okait és nem titkolja saját hibáit sem. Amikor tehát elszámol az elmúlt esztendő gazdasági eredményeiről, akkor nem magyarázkodni kíván, hanem elemez és tájékoztat és nem torz pénzügyi beszámolót tár önök elé, mint ahogy arra az előbb Südi Bertalan utalt. Egyszersmint elszánt arra, hogy a következtetéseket necsak szavakban, hanem tettekben is levonja. Erre azt hiszem meggyőző példát szolgáltatott azzal a rövid távú programmal, amelyet az 1989-es esztendő kiélezett feszültségeinek enyhítése érdekében az elmúlt ülésszakon a Páriament elé terjesztett, vagy a bős-nagymarosi beruházás felfüggesztésével, amiket a tisztelt Országgyűlés is megerősített. Ezen túl a kormány megfeszített munkával dolgozik a gyökeres gazdasági fordulat előkészítésén, hiszen pontosan tudja, hogy az eddigi gazdaságpolitika és gazdaságirányítási gyakorlat nem folytatható tovább. Ennek jegyében terjeszti a Parlament elé a következő napirendek keretében tárgyalandó koncepciókat, majd ősszel a válság kezelésére és megállítására szolgáló kormányprogramot. Ennek megfelelően az elmúlt évi tapasztalatokat is felhasználva készítjük elő a jövő esztendő népgazdasági tervét és költségvetését. Amikor tehát az elmúlt év negatív gazdasági teljesítményeit vagy hibáit kritizálja a tisztelt Parlament, ne feledkezzen meg azokról a változásokról, konkrét lépésekről sem, amelyeket ez a kormány ebben az esztendőben már eddig is megtett és amelyeket következetesen folytatni kíván. Ezért a kormány nevében mindössze annyit kérek az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kér felmentést a kormány, hanem támogatást és megerősítést vár keservesen nehéz feladatai megvalósításához, a fordulat megalapozásához. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül engedjék meg, hogy a kormány nevében tájékoztatást adjak az elmúlt ülésszakon jóváhagyott csomagterv akkor le nem zárt 5 milliárd forintos tartalékintézkedéseinek végrehajtásáról. Miként azt az önök rendelkezésére bocsátott írásos tájékoztatóban tételesen bemutattuk, a program alapkoncepcióját megtartva, közvetlen áremelés, adóemelés, illetve a kiemelt költségvetési feladatok támogatásának csökkentése nélkül teremtette meg a kormány az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javításához szükséges 5 milliárd forint tartalék-fedezetét. Egy-egy milliárd forinttal tovább csökkentette a védelem, a központi beruházások, a legalacsonyabb hatékonyságú exporttámogatás és a nemzetközi kötelezettségek kiadásait, valamint a szocialista import alacsony árai miatt realizált, teljesítménnyel alá nem támasztott vállalati jövedelmeket. Ezzel az intézkedés-sorozattal a csomagterv valamennyi korrekciós lépését megtettük. Ugyanakkor arra is felkészülünk, hogy az év hátralevő felének gazdasági bizonytalanságait, amelyeket jeleztünk az elmúlt ülésszakon is, a minimumra csökkentsük. Ezért további 3,2 milliárd forint összegű biztonságot növelő intézkedéseket határoztunk el. Ennek keretében 1,1 milliárd forinttal csökkentjük a felesleges központi tartalék készleteket. A szocialista áruforgalmi aktívum növekedésének és az ezzel együtt járó veszteségek csökkentésének érdekében pedig további 2,1 milliárddal mérsékeljük a rubelexport támogatását. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány intézkedéseit vegye tudomásul, az 1988. évi költségvetési zárszámadásról benyújtott törvényjavaslatot pedig vitassa meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)