Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-52
4297 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4298 delmi törvény módosításával, illetőleg a közveszélyes munkakerülés bűncselekményének a jogrendszerből való kiiktatásával függnek össze. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a törvényjavaslat e részei kerüljenek most megtárgyalásra. A képviselők munkájának megkönnyítése érdekében az Igazságügyi Minisztérium a fentieknek megfelelően átdolgozott szövegjavaslatot az ülésszak megkezdése előtt az Országgyűlés főtitkárának megküldte. Elvtársi üdvözlettel: Németh Miklós ELNÖK: Köszönöm. E fontos kérdéssel kapcsolatban Pozsgay Imre államminiszter kért szót. Átadom a szót. POZSGAY IMRE: Tisztelt Országgyűlés! A kormány megbízásából szeretnék néhány tájékoztató gondolatot, információt elmondani a politikai egyeztető tárgyalásokról. Miként az elnöki bejelentésből, s a miniszterelnök leveléből is kitűnt, az egyeztető tárgyalások elindulásával új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. S ennek az új politikai helyzetnek pozitív következménye lehet, hogy a jogállamra, a plurális többpártrendszeren működő parlamenti rendszerre békés úton, a nemzeti közmegegyezés jegyében, szellemében sikerülhet áttérni. A tárgyalás részvevői, mindenekelőtt az MSZMP nevében szólok, kötelezettségeket vállaltak arra nézve, hogy a soron levő választásokra a többpártrendszer jegyében, a szabad választások elvei szerint, s annak következményeit vállalva készülnek fel. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy semmiféle hatalmi cél nem indokolhat erőszakos megoldásokat, s mindegyik részvevő, a politikai színtér részvevői tartózkodnak erőszak alkalmazásától ennek a nemzet történetében felmérhetetlen jelentőségű fordulatnak az előkészítésében. Jól tudom, az országgyűlés képviselői, kedves Képviselőtársaim, figyelemmel kísérték már eddig is ezeket az eseményeket, hiszen törekedtünk ana, hogy az egyeztetés és a politikai tárgyalások a legnagyobb nyilvánosság előtt follyanak le. Csak annyit hadd mondjak el, hogy új, reális és potenciális politikai erők jelentek meg a küzdőtéren, s ezeknek az erőknek egy része az eddigi berendezkedés törvényszerűségei miatt a parlament munkájában nem vehet részt. De: nem vezetne kiegyezéshez és nemzeti közmegegyezéshez, ha politikai akaratunk nem szerepelhetne a jövendő előkészítésében. Akkor nem lesz megegyezés. Éppen ezért nekünk a kormányban, s itt az országgyűlésben ezt a politikai tényt, azt hiszem, el kell fogadnunk az előbb említett nemes szándék és az együttműködés jegyében. Ezek a reális és potenciális politikai erők jelenleg ott ülnek a tárgyalóasztalnál: az MSZMP képviselői, az Ellenzéki Kerekasztal képviselői és a független társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői. így együtt a politikai akaratképzésnek új, az eddiginél sokkal bonyolultabb rendjét hordozva előkészíthetik ezt a közmegegyezést. Mit jelent ez a törvényhozásra nézve? Nem a törvényhozó korlátozását — ezt szeretném hangsúlyozni —, hanem elsősorban a törvényelőkészítő kormány munkájának a korlátozását. A kormány az előbb általam is említett, s az elnöki bevezetőben említett politikai megfontolásokból az önkorlátozásnak ezt a módját nemzeti ésszerűségből, politikai jószándékból vállalta a tárgyalóasztalnál, amikor az MSZMP Központi Bizottsága a kormányhoz fordult ennek elfogadtatásáért. Én most azt kérem a tisztelt Országyüléstől, Képviselőtársaimtól, hogy hasonló megfontolásokból méltányolják a kormány elhatározását, együttműködési szándékát, s törvényhozói munkájukban a nemzeti közmegegyezést támogassák olymódon, hogy az emlegetett sarkalatos törvények, amelyek egyébként részét képezik az úgynevezett demokrácia-csomagtervnek, melyet ez az országgyűlés hagyott jóvá, ezek a törvények nem kerülnek le ennek a törvényhozásnak a napirendjéről, de az előbb említett új metodológiával tárgyalóasztalnál előkészített formában kerülnének ide, és emiatt késedelmet szenvednek. Erről van szó, és ha ebben megértésre találunk, akkor ezek a politikai tárgyalások hiszem, hogy eredményesek lesznek. Lecsendesítik azokat a vitákat is, amelyek ma kétségbe vonják ennek a törvényhozásnak a legitimitását, s elvezethetnek ahhoz a békés megoldáshoz, amely közös politikai célunk. Ezt szerettem volna még a miniszterelnök leveléhez a tárgyaló^partnerek nevében is előterjeszteni, s együttműködésüket, megértésüket kérni egy békés átmenet, a nemzeti közmegyezés nevében. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Pozsgay Imre tájékoztatóját és a kormány álláspontjának ismertetését. Tisztelt Országgyűlés! A házszabály a kormánynak lehetőséget ad arra, hogy előterjesztését.az általános vita lezárásáig bármikor visszavonja. Az országgyűlésnek erről nem kell külön döntenie. Javaslom, vegyük tudomásul és támogassuk a kormánynak ezt a határozatát, amellyel összhangot kíván teremteni a törvényhozói munka és a politikai tárgyalások között és ezzel esélyt is kínál a megegyezéshez. A benyújtott törvényjavaslatok visszavonása természetesen azt jelenti, hogy az azokhoz kapcsolódó módosító javaslatok, képviselői indítványok megvitatására sem kerülhet sor idáig. És most kérem, jelentkekezett Szirtesné Dr. Tomsits Erika, nyilván ügyrendi kérdésben, átadom a szót, és Südi Bertalan. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA: Tisztelt Országgyűlés! Teljes mértékben egyetértek a Pozsgay elvtárs által elmondottakkal, s nagyon örülök, hogy is úgy látja, hogy nem a törvényhozói munkát kívánja ez a késedelem meggátolni, hanem pusztán arról van szó, hogy egy politikai akaratot jobban kifejező egyezségre kell jutni. Ezt tökéletesen osztom, csak az az érzésem, hogy lehet a törvényhozó testület olyan helyzetben, amikor mondjuk ennek határidőt szab.
