Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

3987 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 3988 dalombiztosítás a nyugdíjasok mellett bővítette a kedvezményezetti kört, másfelől Puskás Sándor képviselő javaslatára az alaptőke 20 százalékában maximáltuk ezt a lehetőséget. A meghitelezett ideiglenes részvény erősítheti a városi és községi önkormányzati tulajdont is. Lakos László képviselő javaslatára a törvény úgy szól, hogy az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő részvény is a föld fekvése szerinti helyi tanácsot illeti. Ugy gondolom, ez is progresszív módosítás a törvényjavaslatban. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának fenti szabályai kiegyensúlyozottan számolnak minden érdekkel, zárt jogi konstrukciót képeznek. Ha azonban egy adott esetben még így is túl merevnek bizonyulnak, úgy mód van arra, hogy eltérjenek ezektől az előírásoktól. A vállalat és a vagyonkezelő szervezet ugyanis eltérő átalakulási rendben is megállapodhat, a törvény garanciális szabályai akkor lépnek be, ha nem jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra természetesen nem kényszeríthető. Ez a szabályozás tovább növeÜ az átalakulási törvény rugalmasságát. Tisztelt Országgyűlés ! Végül felmerülhet, hogy a vagyonértékelés közgazdasági módszertanának kialakulatlansága nem vezethet-e a nemzeti vagyon leértékeléséhez, elkótyavetyéléséhez. Ez a probléma ugyan némileg eltúlzott, hiszen egyelőre — legalábbis tudomásom szerint — Hegyeshalomnál még nem állnak sorba a külföldi beruházók, s a mi problémánk éppen az, hogy nincs elég külföldi tőkebevonás. Ezt tehát nem gátolni, hanem serkenteni lenne szükséges. Ettől függetlenül a vagyonértékelési probléma reális. Húsz éve küszködik a magyar közgazdaságtudomány, illetve gazdaságirányítás a vagyonértékeléssel, lényegében számottevő eredmény nélkül. Most a képviselők is megismerkedhettek a Pénzügyminisztérium vagyonértékelési anyagával; nyilván nem elégít ki teljesen mindenkit. Véleményem szerint torz piaci viszonyok között tökéletes vagyonértékelés nem lehetséges. Nyugati országokban is inkább vagyonértékelési szokványok élnek, érdekképviseleti metodikák és nem kötelező törvényi szabályok. A vagyonértékelés megoldhatatlansága miatt az átalakulási törvényt elhalasztani nem érdemes. Egy-két év múlva sem lehet igazán jó vagyonértékelési törvényt alkotni. Ezt a kérdést csak a gyakorlat oldhatja meg, mint ahogyan erre már eddig is vannak kedvező tapasztalatok. Az átalakulási törvénybe beillesztettünk azonban a vagyonértékeléssel szemben egy sor garanciális szabályt, így a vállalat vagyonmérlegében eltérhet az adó mérlegétől. Abban a szellemi értékeket, piaci tényezőket is szerepeltetheti. A vállalati vagyonmérleget független könyvvizsgálóval jóvá kell hagyatni, aki teljes anyagi felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvánosan közzé kell tenni, s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek. Ehhez az állami tulajdon körében további vagyonleértékeléssel szembeni szabályok párosulnak, így: ha a vállalat 20 százaléknál jobban le kívánja értékelni a vállalati vagyont, úgy az átalakulással szemben állami vétójog van. Ha jelentős vállalati vagyonvesztés következik be, úgy az alapító megszüntetheti a vállalatot, illetve átalakíthatja társasággá. Mivel az átalakuló vállalatnál legalább 20 százalék állami részvény keletkezik, — ez a minimális arány — úgy az állam a részvények visszaélésszerű névérték alatti eladásával szemben részvényesi jogainál fogva is felléphet. Külföldi partner a társaságokban csak úgy kerülhet többségi pozícióba — emlékezzünk a korábban alkotott jogszabályokra, - ha ehhez a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter hozzájárul. Végül, végső biztosítékként, a vállalati törvény 42/a szakasz (3)bekezdésénél fogva a Minisztertanács kivételes esetben megszüntetheti a vállalati önkormányzást. Mivel minden átalakulást az átalakulási törvény 17. szakaszánál fogva be kell jelenteni, az állami érdekek érvényesítésére maradéktalanul mód van. Horváth Jenő és Nagyiványi András képviselők kifogásolják a Minisztertanács ezen felhatalmazását, de kérem, legyenek belátással. A jelenlegi átmeneti helyzetben erre még szükség van. A vállalati törvény átfogó újrakodifikációjánál erre a felhatalmazásra még visszatérünk. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: véleményem szerint az átalakulási törvény állami vállalatokra vonatkozó része is megalapozott. Nem hoz létre vállalati, vagy menedzser-tulajdont, sőt, ha végbemegy az átalakulás, a tulajdonosi és vállalatvezetői pozíciók egymástól következetesen elválnak, és a vállalatvezetés a jelenleginél jóval erősebb tulajdonosi kontroll alá kerül; az alkalmatlan vállalati vezetők tehát aligha tudják tovább örökíteni jelenlegi pozíciójukat. Semmilyen ok nincs tehát az előterjesztett három törvényjavaslat visszavonására, vagy elhalasztására. Ezek piackonform, vállalkozási és vállalatbaráti jogszabályok. Nem lehet sikeres egy olyan gazdaságpolitika, bármennyire is nyomja az államadósság és a költségvetési hiány, amely nem a gazdasági élet tényleges szereplőinek reális szükségleteiből indul ki. Az átalakulási törvény további halogatása jelentős hátrányokat okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti pluralizálásának további előrehaladását. Jelentős károkat okozna a külföldi befektetések terén is, hiszen meggátolná annak a kérdésnek egyértelmű megválaszolását, hogy külföldinek milyen magyar partnerrel kell tárgyalnia, ha befektetni kíván Magyarországon. Lehet, hogy valakiben még ezután is fennmarad a kétely, sőt elképzelhető, hogy az átalakulási törvényben esetleg található egy-két olyan elem, amely gátolhatja a tulajdonreform kibontakozását. Az átalakulási törvény azonban technikai jogszabály. Nem kíván olyan hosszabb távú stabilitást, mint például a társasági törvény. Ha tehát már lesznek gyakorlati tapasztalatok, ha a szituáció, amelyre az átalakulást modelleztük, megváltozik, az átalakulási törvény is módosítható, persze nem egy-két hónap múlva, de például a jövő év végén erre már sor kerül-