Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-48
3989 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 3990 het. Hadd hivatkozzak ismét nyugati országokra, ahol ugyancsak szokásos az átalakulási szabályok két-három évenkénti módosítása. Mivel a képviselőcsoportok és a bizottságok meggyőző többséggel támogatták a három törvényjavaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság rövidesen ismertetésre kerülő módosító javaslataival együtt, amelyeket a kormány részéről elfogadok, a törvényjavaslatokat az országgyűlés plenáris ülésének is elfogadásra ajánlom. Engedjenek meg végül egy befejező megjegyzést, amely talán nemcsak a beterjesztett törvényjavaslatokat illeti, hanem általánosabb. Nemrégen azzal támadták egy napilapban az igazságügyi kormányzatot, hogy jogi-szakmai szempontból túl magas színvonalon dolgozik. „Minél európaibb, annál hamisabb!" így szólt a kritika szó szerint! Ami ennek a kijelentésnek egyik, talán kisebb jelentőségű értelmezését illeti, arra a következőket válaszolom. A most beterjesztett törvénycsomagnál is jelentős nyomás nehezedett ránk: hogy engedjünk rövid távú gazdaságpolitikai érdekeknek, a jog logikájának megtörésével építsünk be a törvénybe ki nem dolgozott közgazdasági ötleteket. Az Igazságügyi Minisztérium vezetése nevében kell közölnöm, hogy szakmailag alacsony szintű, a jog törvényszerűségeit megcsúfoló munkára mi nem vállalkozunk! Ami viszont a második és világosan megfogalmazott mögöttes tartalmat illeti, hadd idézzem szó szerint az előbb említett nyilatkozatot. Idézem: „Minél európaibb módon dolgozza ki a minisztérium a hatalom akaratának megfelelő szabályozását, annál inkább alkalmassá válik ez a tevékenység az igazság eltakarására." Eddig az idézet. Fel kell tennem ezután a kérdést: tehát annál jobb minél rosszabb? Ha a kormányzat, — úgy, ahogy mondják: — a hatalom segíteni akarja ennek a sokat szenvedett kis országnak a kibontakozását a gazdaságát, politikáját és a társadalom más szféráit bénító kötelékekből, amelyeket nem ez a kormányzat rakott rá, és ezt európai szintű — tegyem hozzá: a világon mindenütt elismerten európai szintű - jogszabályok segítségével teszi, akkor ezt ne engedjük, mert ezt ez a kormányzat teszi? Várjunk, míg még katasztrófálisabb helyzetbe kerülünk? — mert most ez a kormányzat van uralmon? Indulatokkal és sajátos érdekekkel természetesen nehéz vitázni. De feltételezem, hogy még az idézett és hasonló nézetek mögött is felelősség áll. Elvárom tehát, hogy feltételezzék az igazságügyi kormányzat felelősségét is az ország és a nemzet iránt és ne jelenjen meg egyre sűrűbben a legjobb szándékú és színvonalú jogalkotással szemben az elutasítás egyetlen indokaként annak puszta kijelentése, hogy a kormány így akarja átmenteni az MSZMP hatalmát vagy valamilyen politikai-gazdasági elit hatalmát vagy ki tudja mit. Indoknak ez gyenge, attitűdnek félelmetes, egyben sajnálatos és nélkülözi azt a kompromisszumkészséget, amelyre mostanában a legnagyobb szükségünk van. Nem először mondom: az igazságügyi kormányzat nyitott, készen állunk érdemi vitára, kértük és kérjük a közreműködést. Egyről azonban nem mondunk le: eltökéltségünkről, hogy alkotmányos jogállamot építsünk! Véleményem szerint a beterjesztett három törvényjavaslat ezt a célt, a gazdaság alkotmányos-jogkereteinek kiépítését szolgálja, amely nélkülözhetetlen a gazdaság továbbfejlődéséhez. Kérem tehát elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter expozéját. Bejelentem, hogy a három törvényjavaslathoz több képviselőtársunk módosító javaslatokat nyújtott be. A módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta és véleményezte. A képviselők módosító javaslatait a bizottság véleményével együtt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentése, illetve a jelentés melléklete tartalmazza. Dr. Puskás Sándor képviselő módosító javaslatát pótlólag a szünetben osztatom ki. A jelentésben foglaltakat a bizottság előadója felszólalásában indokolja, illetve egészíti majd ki. Mivel a törvényjavaslatokhoz a képviselők módosító javaslatokat nyújtottak be, a Házszabály 40. paragrafusának (3) bekezdése alapján két-olvasásos tárgyalást, azaz általános és részletes vitát kell tartani. Az általános vitát követően az Országgyűlésnek döntenie kell arról, hogy a törvényjavaslatokat alkalmasnak tartja-e a részletes vitára bocsátásra. Ha részletes vitában további hozzászóló nincs, a miniszteri válasz után a határozathozatal következik. Ezt tájékoztatásul kívántam elmondani. Bejelentem, hogy a három törvényjavaslat vitájához 17 képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály 45. paragrafusának (1) bekezdése szerint az elnök vagy bármelyik képviselő javaslatára az Országgyűlés megszabhatja a hozzászólások időtartamát. (Helyeslés.) E kérdésben az Országgyűlés vita nélkül határoz. Gondolom, emlékeznek rá képviselőtársaim, hogy a legutóbbi ülésszak végén egyik képviselőtársunk is ilyen indítványt terjesztett elő. Ezért az lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy a felszólalásokat maximum tíz percben határozza meg az Országgyűlés. (Taps.) Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Látható többség. Ki van ellene? (Derültség.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapítom, hogy az Országgyűlés négy ellenszavazattal, egy tartózkodással elfogadta azt a javaslatot, hogy a felszólalásokat maximum tíz percben határozzuk meg. Ugyancsak kérem a tisztelt előadókat, hogy az Országgyűlésnek ezt a kívánságát vegyék figyelembe. Ezek után dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársunknak, a jogi, igazgatás és igazságügyi bizottság előadójának felszólalása következik. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Igen Tisztelt Képviselőtársak! Nagy örömömre szolgált az elnök úrnak az a kitüntetése, hogy felszólított bennünket, a bizottsági előadókat, hogy fogják rövidre mondókájukat. ígérem önöknek, tartani fogom hozzá magam.
