Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-51

4253 Az Orszaggyülés 51. ülése, 1989. június 2-án, pénteken 4254 Körülbelül 2400 új munkahely teremtésére alkalmas beruházási támogatást kap a megye ebben az esztendőben, ami persze még mindig nem jelenti a több tízezer esetleg megszűnő munkahely teljes körű pótlását, de az első lépéseket már ezen a területen megtettük. Azt kérem a tisztelt képviselőktől és az országgyűléstől, hogy az ez évben indított új konstrukciót, amely az elmaradott térségeken munkahelyteremtő beruházások adókedvezményeire vonatkozik, még ne értékeljük, mert őszintén szólva még azt sem tudjuk, hogy ebben az esztendőben hányan fogják ezt igénybe venni, a jövő év elején térjünk vissza ennek az értékelésére és hogyha nem elég intenzív ez az ösztönzés, akkor mód van arra, hogy ezen változtassunk. Többen, így Sztrapák Ferenc, Vodila Barna, Varga Sándor is fölvetették, hogy a társadalmi, párt- és más szervezetek kezelésében lévő, különböző intézményeknek, oktatási, továbbképzési intézményeknek, kihasználatlan kapacitásoknak az átadásával egészségügyi, oktatási, kulturális célú intézmények valósuljanak meg. A kormány ezekkel a szándékokkal teljes körűen egyetért; azt kérem, hogy most improvizált válaszokat ne várjanak. Itt az a feladat, hogy az érintett társadalmi és pártszervezetekkel tételesen, területileg, helyileg is egyeztetve kerüljön sor ezeknek a lehetséges intézkedéseknek, átadásoknak a végrehajtására. Ebben nincs véleménykülönbség, a lebonyolítást kell felgyorsítani. Szirtesné dr. Tomsits Erika többek között javasolta, hogy ebben a helyzetben a korrigált vállalati támogatási előirányzatok se növekedjenek hatmilliárd forinttal. Szeretném a tisztelt Országgyűlést tájékoztatni, hogy ez a növekedés teljes körűen az agrárgazdaságot érinti, alapvetően három témában. Az egyik a forintleértékelés miatt bekövetkező import-áremelkedések ellentételezése, a fehérjeimport területén, a másik az emelkedő kamatok részbeni átvállalása másfél százalékos mértékben, a harmadik a műtrágya ártámogatásnak a kiegészítése. Két változat lenne lehetséges. Az egyik, hogy ezeket a többletköltségeket áthárítsuk az árakra; az árak védelme érdekében a kormány nem javasolja e lépést. A másik, hogy áthárítsuk a többletköltséget az egyébként is jövedelmezőségi gondokkal küzdő mezőgazdasági üzemekre. Azt gondolom, hogy az előző napirend vitája bő élményanyagot adott mindannyiunk számára, hogy ez az út járhatatlan, ezért kérem, hogy ettől a javaslattól álljon el Szirtes Erika és ne csökkentsük ezeket a támogatásokat. Juhász Mihály fölvetette, hogy a meglevő vállalati vagyon és kapacitások jobb kihasználásában óriási tartalékok vannak. Ehhez kapcsolnám azt a gondolatot is, amelyet más oldalról Vida Kocsárd a szerkezetátalakítás konkrétabb programjának szorgalmazása kapcsán említett meg. Mindkét gondolat nemcsak egyetértéssel találkozik a kormány részéről, hanem folyik a munka valamennyi területen. A közeljövőben az Ipari Minisztérium vezetésével ezek a tanulmányok elkészülnek és meg vagyok róla győződve, hogy amikor a kormány áttekintette ezeket a programokat, megtalálja a módot árral, hogy a Parlamentet és az illetékes bizottságot is tájékoztassa a lehetséges lépésekről. Filló Pál konkrét javaslatot tett, aminek a lényege, hogy még ebben az évben a csomagtervben javasolt intézkedéseken felül 100 forinttal emelkedjék a gyermekenkénti családi pótléknak az összege. A következőket szeretném a tisztelt országgyűlés figyelmébe ajánlani a javaslat eldöntésekor. Az ősszel az adórendszer korszerűsítésének keretében tételesen is vissza akarunk térni a gyermeket nevelő családok költségeinek adón belüli kezelésére, az eddigi anomáliák szűkítésére, kedvezményeinek növelésére. Készülünk arra, hogy 1990-től a társadalombiztosítástól a költségvetés vegye vissza a gyermeknevelési költségek támogatását szolgáló családi pótlékot, egybekötve a családi pótlék reálértéket megőrző mechanizmusának kidolgozásával. Azzal is számolunk — a kormány és a SZOT között ez a megállapodás megköttetett, — hogy amenynyiben ennek az évnek a hátralevő időszakában a prognosztizáltnál netán rosszabbul alakulnának a jövedelmi és az árviszonyok, akkor a szociális feszültségek enyhítésére az év utolsó negyedévében a kormányzat viszszatér. Ennek keretében, hogyha a társadalombiztosítás e programban szereplő bevételnél több bevételt realizál, — ami nem kizárt, — el tudjuk képzelni, hogy nem egy általános, a mechanizmusba beépülő tartós kötelezettséget vállaljuk és a jövőbeni terheket is növelő családi pótlék-nevelésre, hanem — mondjuk — egyszeri fix összegű támogatásra kerüljön sor, mondjuk karácsonyra a gyermeket nevelő családok részére. Hangsúlyozom, ebben a döntés az év hátralevő időszakában születhet meg. Ezért azt javasolom, hogy a most tartós, konkrét elkötelezettséget jelentő újabb 100 forintos családi pótlék-emelést ne szavazza meg a Parlament. Egyébiránt a fedezete sincs meg ennek a pénznek. Kőrös Gáspár javasolta, hogy a benzinárból 4 forint finanszírozza az útalapot. Németh Miklós elvtárs kitért az előző esztendőkben végrehajtott benzin-áremelésnek a sorsára. Csak zárójelben jegyzem meg, — miután Kőrös Gáspár ezt is kérte, — szíves figyelmébe ajánlanám az országgyűlési képviselőknek, hogy az 1988 évi költségvetési zárszámadásról készített és már az Önök rendelkezésére bocsátott anyagban külön melléklet tételesen elszámolt, mi történt a nem útra fordított benzin-áremelésből származó költségvetési bevételekkel. Visszatérve, nem látok reális lehetőséget arra, hogy a 2 forint felett további pénzek az útfejlesztés céljait szolgálják, de amint a miniszterelnökünk válaszában szólt, az teljes körűen már ebben az esztendőben is — hozzáteszem a jövő esztendőben is — hiánytalanul útépítési célokat fog szolgálni. Ez annyit jelent, hogy a jövő évben 4,2—4,3 milliárd forint fog az útépítés rendelkezésére állni. Javasolta Kőrös Gáspár, hogy a mezőgazdaság tőkés export-támogatásának 800 millió forintos csökkentését, — amely része ennek a csomagnak, — ne hajtsuk végre. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Parlamentet, hogy a tőkés exportot bonyolító mezőgazdasági üzemek azokkal a többletjövedelmekkel teljes körűen rendelkeznek, amelyek a forintleértékelés kapcsán fognak rendelkezésükre állni, ez 7—8 milliárd forint többletjövedelmet jelent ebben az esztendőben. Itt csak arról az állami támogatásról van szó, amely a legalacsonyabb