Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4173 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989 június l-jén, csütörtökön 4174 akut válsághelyzet kezelését és nemzetközi szavahihető­ségünk megőrzését szolgálja. Mint ilyen, a csomagterv csak aláhúzza egy új, az országot a stafláció állapotából kimozdító, a gazdaság egyes szegmenseit szelektíven élénkítő kormányprogram kidolgozásának szükséges­ségét és halaszthatatlanságát. Az ősszel bemutatandó új programnak garantáltan ki kell zárni a gazdaságpolitika intézmény- és eszközrend­szerében a visszarendeződés mindenfajta lehetőségét, és biztosítani kell a célok és eszközök konzisztenciáját. A liberalizáció és piacépítés folyamatát nem fékezhetjük tovább a visszaút lehetőségét sugalló kompromisz­szumokkal. Az év hátralévő részében a gazdaság-, illet­ve pénzügyi szféra átfogó újraszabályozását célzó törvé­nyek kimunkálásakor ezeket a szempontokat nem hagy­hatjuk figyelmen kívül. Kiemelt jelentőséget tulajdo­nítunk a tőkés export fokozását célzó intézkedések ma­radéktalan megvalósításának. Ezek az intézkedések azonban még mindig nem biztosítják a tőkés export olyan ütemű növekedését, hogy az hatékonyan hozzájá­ruljon a konvertibilis külső adós ságállomány növekedé­sének megállításához és a magyar gazdaság exportvezé­relt, szelektív élénkítéséhez. Ezért további, a csomag konzisztenciáját növelő exportösztönző intézkedések kidolgozását javasoljuk. A bizottság a gazdaság helyzetét válságosnak ítélte. A gazdaság válságát nemzeti kérdésnektartjuk, a politi­kai válságtól nem kisebb súlyú problémának. Ezért bi­zottságunk felkéri a kormányt, hogy a gazdaság válságá­nak feloldásához szükséges intézkedések egyeztetése végett sürgősen kezdeményezzen tárgyalást az összes politikai tényezővel. Meggyőződésünk, hogy a gazdasá­gi és pénzügyi helyzetünk rendezése a legfontosabb ten­nivaló. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényja­vaslathoz módosító javaslatot sem a bizottság, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztővel és a terv- és költségvetési bizottsággal egyetértésben javas­lom, hogy a részletes és az általános vitát együttesen folytassuk le. Aki ezzel egyetért, kérem, kézrelemelés­selszavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Kivan ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapí­tom; az országgyűlés elfogadta, hogy a részletes és álta­lános vitát együttesen folytassuk le. Bejelentem, hogy a napirendhez 23 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Elsőként Dudla József képviselő­társunk felszólalása következik, Borsod-Abaúj-Zemp­lén megye 5-ös választókörzetének képviselője. DUDLA JÓZSEF: Tisztelt Képviselőtársaim! Meghallgatva a két expozét és a bizottsági beszámo­lót, valamivel nagyobb megértéssel tudok tekinteni a csomagtervre, valamit csökkent bennema feszültség, de sajnos, annyira nem, hogy elállják a szótól. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1989. évi költségvetésről néhány hónap alatt bebi­zonyosodott, hogy nem tud megállni a lábán, nem tud megállni, mert a reálszférát nem tudta kimozdítani a holtpontról, a gazdaság alacsony szinten teljesít, a szű­külés, a leépülés állapotában vagyunk. A most beter­jesztett csomagterv sem tud ezen segíteni, akarata elle­nére sem. Választópolgáraim fejével gondolkodva pedig azt kell mondanom; túl sokáig és egyre remérryte­lenebbül próbálkozunk a költségvetési egyensúly prob­lémáját a kiadás—bevétel összhangjával megoldani és ezen most már változtatni kell. A költségvetés néhány té­telének újraértékelése és a reálszférában a szerkezetáta­lakításhoz nélkülözhetetlen költségvetési szerepvállalás nélkül egyszerűen nincs megoldás erre a problémára. Ezért helyeslem, támogatom és sürgetem, hogy 1990-ben tartalmában és megoldási módjában is más költségvetés készüljön. Tudom, hogy tagadni könnyű, nehezebb megmondani, hogy mit tartanánk elfogadha­tónak, hogy ez kell-e, vagy valami más. Úgy vélem, sok tekintetben azt kell csinálni, amit elkezdett a kormány, csak sokkal karakterisztikusabban. Az mindenesetre reménytkeltő, amit ma itt miniszterelnökünktől hallot­tunk, s hogy a szükséges változás csírái már soktekintet­ben észlelhetők. Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerke­zetátalakítási gondokból van elég. Immáron a megye la­kosságának 60 százaléka érintett ezektől. A csomag­tervnek tehát leginkább azok a gondolatai foglalkoztat­nakbennünket, amelyekajövedelemtermelés fokozásá­ról, a felszámolásokról, az új vállalkozások támo­gatásáról, a szociálpolitikai csomagtervről, aköltségve­tési kiadások szelektív és differenciált csökkentéséről szólnak. A jövedelemképződést elősegítő intézkedések­kel kapcsolatban némi kétségeim vannak. Ezek jelentős része általános, mértékkel, időpontokkal, várható hatá­sokkal nem foglalkozik. A fizetésképtelenség megszün­tetésénekelősegítésérejavasolt monetáris intézkedések pedig az érintettek véleménye szerint vagy alkalmazha­tatlanok, vagy periférikus hatásúak. De ezzel szemben például támogatnám a Gazdasági Kamara állásfoglalá­sát például az áthidaló hitel nyújtásáról. Mi úgy látjuk, hogy néma vállalati fizetésképtelenség okozza az állami szféra terheit, hanem éppen fordítva, a költségvetés szívja el a gazdaságtól a szerkezetváltás­hoz szükséges pénzt. A szerkezetátalakítás ügyeiben az év elmúlt néhány hónapjában a megyénket érintő tapasz­talatok vegyesek. A szabályozás változatlanul magas jö­vedelemcentralizációja mellett a meglevő adókedvez­mények nem igazán hatásosak. A korábbi kormányzati elhatározások ellenére mindmáig nincs döntés, de még megfelelően előkészített javaslat sem a térségben két há­rom éven belül 8—10 ezer ember számára új munkahe­lyek létrehozására, ezek szükséges feltételeinek a meg­teremtésére. Azzal tisztában vagyok, hogy ezt a régi módon nem le­het . Nem lehet listát készíteni arról, hogy milyen gyára­kat kellene telepíteni ott, ahol a mostani gazdaságtalan termelés megszüntetése következtében munkaerő sza­badul fel. Tudom, hogy ezt elsősorban vállalkozással, a piaci igényekalapján lehet és kell megoldani a jövőt ille­tően szinte mindenütt. Nálunk is, és máshol is, legfel­jebb eltérő mértékben. Az én problémám az, hogy nem tudunk csak nagyon lassan olyan közgazdasági környezetet teremteni, amelyben ez az elképzelés, ami itt elhangzott a miniszte­relnöki expozéban is, intenzívebben megjelenhetne és mozoghatna előre. És tulajdonképpen ez a fS problé-

Next

/
Thumbnails
Contents