Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4171 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4172 daság jövedelemtermelő képességének alacsony szintje okozza. A magyar gazdaság legutóbbi lényeges útté­vesztése 1973-tól keltezhető. Többször volt esélyünk a változtatásra, mégis foglyaivá lettünk egy egyoldalú restrikción alapuló, statikus egyensúlyi felfogásnak. A restrikció önmagában jól sikerült, azonban annak sze­lektáló hatásait—bármennyire is ígértük ennek ellenke­zőjét — gyakorlatilag teljesen közömbösítettük. Ennek következtében nem a szerkezetváltás indult be, hanem a meglévő struktúra további merevedésének voltunk ta­núi . Ilyen körülmények között a stabilizációs intézkedé­sek csak átmenetileg hatottak, és az egyensúlytalansá­gok növekvő nagyságrendben termelődtek újra. Ez a gazdaság fejlődését egyenlősdi módon korlátozó gazda­ságpolitika mind a mai napig kísért. A nem kellően meg­alapozott célokból és feltételezésekből számos egyéb súlyos tévedés is bekövetkezett. A támogatási rendszer következetlensége miatt egyrészt struktúrapolitikai szempontból dezorientált, másrészt pedig érdektelenné tette a gazdasági alanyokat a jövedelem növelésében. Ebben kedvezőtlen irányban fejtették ki hatásukat a tu­lajdonviszonyok is. A valódi, egzisztenciálisan is érde­kelt tulajdonosokhiánya a teljesítménykényszer hiányát vonta maga után, hiszen a piaci megmérettetés csak a va­lódi tulajdonosokra van ösztönző és szelektáló hatással. Az életszínvonal látszatát megőrizni kívánó politika sú­lyos, a jövő nemzedékek vállait is terhelő áldozatot ho­zott azzal, hogy a külső források jelentős részét nem a jövedelemtermelés növelésének lehetőségét ígérő gaz­daságba fektette, hanem a fogyasztás területén engedte felhasználni. A hosszú időn keresztül gyakorolt téves bérszabályo­zás miatt reálbérnövekedéssel nem táplálható élet­színvonal-politika kiegészítéseként olyan szociális indí­tékú juttatások egész sorát rendszeresítettük vagy csak deklaráltuk, amelyek teljesítése a gazdaság egyre lany­huló többletjövedelem-termelő képessége miatt egyre tarthatatlanabbá vált, és emiatt ma már általánossá vált az elégedetlenség. Sorozatos gazdaságpolitikaihibák, valamint téves fel­tételezéseken és helyzetmegítélésen alapuló célkitűzé­sek megvalósításának erőltetése miatt a gazdaság mind­en szektoránakjövedelemtermelő-képessége elmaradt a lehetségestől. A magyar ipar teljesítménye csak nagyon vékony, és nemis a legkorszerűbb szeletében versenyké­pes. Az ipar kapacitása még ott sem kellően kihasznált, ahol versenyképes a termék, és mind export, mind hazai piacon jelentős a kereslet. Gazdaságunk jövedelemhiá­nyára magyarázatot adhatunk úgy is, hogy mind a mai napig nem tudtuk kivonni a tőkét a nemzeti jövedelmet fogyasztó tevékenységekből és szervezetekből. A kormány elemzése is megemlíti, hogy a monetáris politika nem volt képes szelekciót kiváltani a gazdaság­ból. Ez így csak féligazság. Talán pontosabb képet ka­punk akkor, ha világosan utalunk gazdasági problémá­ink másik lényeges területére. A monetáris szférában keletkező erőforrások jelentős, meghatározó hányada nem üzleti alapokon, profitorientáltan került elosztásra, hanem azokat a fiskális szféra szívta fel. Nem teljesen ismert nagyságrendű felhasználás tör­tént és történik a kevés és bizonytalan jövedelmet hozó nagyberuházásokra, amelyek ma már sok szempontból megkérdőjelezhetők fejlesztés- és termeléspolitikai koncepciót szolgálnak az addig megállíthatatlan növe­kedést mutató költségvetési kiadásokra. Igaz, most az expozéban az ismerethiányunkat a miniszter úr pótolta. Tisztelt Országgyűlés ! A terv- és költségvetési bizott­ság a leghatározottabban támogatja a kormányt azon el­határozásában, hogy szembe kíván nézni és szállni a ma­gyar gazdaság súlyos gondjaival. A csomagtervnek az 1989. évi költségvetés egyensúlyát célzó intézkedéseit támogatjuk akkor is, haazoknémelyikévelvitánkvolt és lesz. Szólni kell arról is, hogy a kormány nem adott meg­felelő választ a világútlevél bevezetése kapcsán történt súlyos tévedések pénzügyi kihatásaira. Arról sem esett szó: ki a felelős azért, hogy ezen a cí­men közel annyi valutaveszteségünk származott, mint amennyi a fizetési mérleghiány lesz az évben. Meg­nyugtatónak ítéljük, ha maradéktalanul nem is hajtható végre, hogy a vállalatokra és a lakosságra az intézkedé­sek keretében további teher nem hárul. A gazdasági leé­pítő törekvésekkel egyetért a bizottság. Úgy véljük, né­hánynak közülük inkább ösztönzési funkciója van, más tervezett intézkedés hatása viszont nehezen mérhető. Bátorítani kívánjuk a kormányt, hogy keresse tovább a gazdaságélénkítő és piacépítő intézkedéseklehetőségét. Az egyes intézkedések további taglalása helyett tájé­koztatni kívánom a tisztelt országgyűlést arról, hogy a bizottságok közül a kereskedelmi és az építési­közlekedési bizottságok tárgyalták meg a csomagtervet. A kereskedelmi bizottság kritikus véleménynyilvání­tás mellett két javaslatot tett. Kérte a terv-és költségveté­sibizottságot, hogy tegyen lépéseket az Állami Számve­vőszék mielőbbi megalapítása és működőképessége érdekében. Az állami számvevőszék megalakulásáig vi­szont arra kérte a terv- és költségvetési bizottságot, hogy fokozott figyelemmel kísérje és adjon tájékoztatást a parlamentnek a költségvetés helyzetéről. Az építési és közlekedési bizottság tájékoztatást adott bizottságunk­nak a náluk lefolyt vitáról a kritikus, sőt néha elkesere­dett vélemény-nyilvánításról. Szóvá tették a tervező munka színvonalát és az intézkedéseket halogató kor­mányzati magatartást. Változatlanul kevésnek tartják a katonai kiadások csökkentését és javasolják a honvédel­mi tevékenység egészének átértékelését. A terv- és költségvetési bizottság a társbizottságok képviselőinek meghallgatása után beható vitát folytatott a csomagtervről. A vitában helyet adtunk meghívott képviselőtársainknak és az érdekképviseleti szervek képviselőinek is. Kifejtette véleményét a bankszövetség képviselője. A kereskedelmi bankok véleményét közve­títve bírálta a csomagterv monetáris intézkedéseit, és felhívta a figyelmet azok veszélyeire. Az észrevételekés javaslatokügyében ott ahelyszínen konszenzus jött létre a bankszövetség képviselője és a pénzügyminiszter között. Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk írásban szét­küldte jelentését, amelyben támogatjuk és elfogadásra javasoljuk a kormány csomagtervét. Kifejeztükazonha­tározott igényünket, hogy az év hátralévő időszakában fokozott figyelemmel kísérjük a költségvetési törvény végrehajtásának menetét, és arról az országgyűlést rendszeresen tájékoztatni kívánjuk. Úgy véljük, mind­enki számára világos, hogy a kormány csomagterve egy

Next

/
Thumbnails
Contents