Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4171 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4172 daság jövedelemtermelő képességének alacsony szintje okozza. A magyar gazdaság legutóbbi lényeges úttévesztése 1973-tól keltezhető. Többször volt esélyünk a változtatásra, mégis foglyaivá lettünk egy egyoldalú restrikción alapuló, statikus egyensúlyi felfogásnak. A restrikció önmagában jól sikerült, azonban annak szelektáló hatásait—bármennyire is ígértük ennek ellenkezőjét — gyakorlatilag teljesen közömbösítettük. Ennek következtében nem a szerkezetváltás indult be, hanem a meglévő struktúra további merevedésének voltunk tanúi . Ilyen körülmények között a stabilizációs intézkedések csak átmenetileg hatottak, és az egyensúlytalanságok növekvő nagyságrendben termelődtek újra. Ez a gazdaság fejlődését egyenlősdi módon korlátozó gazdaságpolitika mind a mai napig kísért. A nem kellően megalapozott célokból és feltételezésekből számos egyéb súlyos tévedés is bekövetkezett. A támogatási rendszer következetlensége miatt egyrészt struktúrapolitikai szempontból dezorientált, másrészt pedig érdektelenné tette a gazdasági alanyokat a jövedelem növelésében. Ebben kedvezőtlen irányban fejtették ki hatásukat a tulajdonviszonyok is. A valódi, egzisztenciálisan is érdekelt tulajdonosokhiánya a teljesítménykényszer hiányát vonta maga után, hiszen a piaci megmérettetés csak a valódi tulajdonosokra van ösztönző és szelektáló hatással. Az életszínvonal látszatát megőrizni kívánó politika súlyos, a jövő nemzedékek vállait is terhelő áldozatot hozott azzal, hogy a külső források jelentős részét nem a jövedelemtermelés növelésének lehetőségét ígérő gazdaságba fektette, hanem a fogyasztás területén engedte felhasználni. A hosszú időn keresztül gyakorolt téves bérszabályozás miatt reálbérnövekedéssel nem táplálható életszínvonal-politika kiegészítéseként olyan szociális indítékú juttatások egész sorát rendszeresítettük vagy csak deklaráltuk, amelyek teljesítése a gazdaság egyre lanyhuló többletjövedelem-termelő képessége miatt egyre tarthatatlanabbá vált, és emiatt ma már általánossá vált az elégedetlenség. Sorozatos gazdaságpolitikaihibák, valamint téves feltételezéseken és helyzetmegítélésen alapuló célkitűzések megvalósításának erőltetése miatt a gazdaság minden szektoránakjövedelemtermelő-képessége elmaradt a lehetségestől. A magyar ipar teljesítménye csak nagyon vékony, és nemis a legkorszerűbb szeletében versenyképes. Az ipar kapacitása még ott sem kellően kihasznált, ahol versenyképes a termék, és mind export, mind hazai piacon jelentős a kereslet. Gazdaságunk jövedelemhiányára magyarázatot adhatunk úgy is, hogy mind a mai napig nem tudtuk kivonni a tőkét a nemzeti jövedelmet fogyasztó tevékenységekből és szervezetekből. A kormány elemzése is megemlíti, hogy a monetáris politika nem volt képes szelekciót kiváltani a gazdaságból. Ez így csak féligazság. Talán pontosabb képet kapunk akkor, ha világosan utalunk gazdasági problémáink másik lényeges területére. A monetáris szférában keletkező erőforrások jelentős, meghatározó hányada nem üzleti alapokon, profitorientáltan került elosztásra, hanem azokat a fiskális szféra szívta fel. Nem teljesen ismert nagyságrendű felhasználás történt és történik a kevés és bizonytalan jövedelmet hozó nagyberuházásokra, amelyek ma már sok szempontból megkérdőjelezhetők fejlesztés- és termeléspolitikai koncepciót szolgálnak az addig megállíthatatlan növekedést mutató költségvetési kiadásokra. Igaz, most az expozéban az ismerethiányunkat a miniszter úr pótolta. Tisztelt Országgyűlés ! A terv- és költségvetési bizottság a leghatározottabban támogatja a kormányt azon elhatározásában, hogy szembe kíván nézni és szállni a magyar gazdaság súlyos gondjaival. A csomagtervnek az 1989. évi költségvetés egyensúlyát célzó intézkedéseit támogatjuk akkor is, haazoknémelyikévelvitánkvolt és lesz. Szólni kell arról is, hogy a kormány nem adott megfelelő választ a világútlevél bevezetése kapcsán történt súlyos tévedések pénzügyi kihatásaira. Arról sem esett szó: ki a felelős azért, hogy ezen a címen közel annyi valutaveszteségünk származott, mint amennyi a fizetési mérleghiány lesz az évben. Megnyugtatónak ítéljük, ha maradéktalanul nem is hajtható végre, hogy a vállalatokra és a lakosságra az intézkedések keretében további teher nem hárul. A gazdasági leépítő törekvésekkel egyetért a bizottság. Úgy véljük, néhánynak közülük inkább ösztönzési funkciója van, más tervezett intézkedés hatása viszont nehezen mérhető. Bátorítani kívánjuk a kormányt, hogy keresse tovább a gazdaságélénkítő és piacépítő intézkedéseklehetőségét. Az egyes intézkedések további taglalása helyett tájékoztatni kívánom a tisztelt országgyűlést arról, hogy a bizottságok közül a kereskedelmi és az építésiközlekedési bizottságok tárgyalták meg a csomagtervet. A kereskedelmi bizottság kritikus véleménynyilvánítás mellett két javaslatot tett. Kérte a terv-és költségvetésibizottságot, hogy tegyen lépéseket az Állami Számvevőszék mielőbbi megalapítása és működőképessége érdekében. Az állami számvevőszék megalakulásáig viszont arra kérte a terv- és költségvetési bizottságot, hogy fokozott figyelemmel kísérje és adjon tájékoztatást a parlamentnek a költségvetés helyzetéről. Az építési és közlekedési bizottság tájékoztatást adott bizottságunknak a náluk lefolyt vitáról a kritikus, sőt néha elkeseredett vélemény-nyilvánításról. Szóvá tették a tervező munka színvonalát és az intézkedéseket halogató kormányzati magatartást. Változatlanul kevésnek tartják a katonai kiadások csökkentését és javasolják a honvédelmi tevékenység egészének átértékelését. A terv- és költségvetési bizottság a társbizottságok képviselőinek meghallgatása után beható vitát folytatott a csomagtervről. A vitában helyet adtunk meghívott képviselőtársainknak és az érdekképviseleti szervek képviselőinek is. Kifejtette véleményét a bankszövetség képviselője. A kereskedelmi bankok véleményét közvetítve bírálta a csomagterv monetáris intézkedéseit, és felhívta a figyelmet azok veszélyeire. Az észrevételekés javaslatokügyében ott ahelyszínen konszenzus jött létre a bankszövetség képviselője és a pénzügyminiszter között. Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk írásban szétküldte jelentését, amelyben támogatjuk és elfogadásra javasoljuk a kormány csomagtervét. Kifejeztükazonhatározott igényünket, hogy az év hátralévő időszakában fokozott figyelemmel kísérjük a költségvetési törvény végrehajtásának menetét, és arról az országgyűlést rendszeresen tájékoztatni kívánjuk. Úgy véljük, mindenki számára világos, hogy a kormány csomagterve egy