Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4167 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4168 E többlet egy részét, a tervezett módosításnak megfelelően 1 százalékát, ami közel 700 millió forint, változatlanul a tanácsoknál javasoljuk felhasználni. Ez lényegében garantált többletbevétel, hiszen csak az e feletti részt tervezzük bevonni a költségvetés hiányának csökkentésére. A teljes többletbevételt, többletkiadásokra fordítani, a költségvetés megrendült egyensúlyi helyzetében, irreális célkitűzés lenne. A tanácsok állami támogatásának csökkentése mindössze 1.4 milliárd forint, amelyből 600 millió forint az igazgatási kiadások csökkentésére szolgál. A takarékosság az aa"minisztratív kiadások körében a tanácsoknál sem nélkülözhető. A cél az, hogy a kiadások csökkentésére a nagyobb, elsősorban megyei és nagyvárosi apparátusuknál kerüljön sor. Az egyéb támogatás csökkentés nem érinti a kiemelt egészségügyi, oktatási és kulturális feladatokat, nagyságrendjepedig lényegében azonos azokkal atöbblet bevételekkel, amelyekre a személyi jövedelemadóból a tanácsok szert tesznek. Többen felvetették, hogy a kormány költségvetést érintő évközi intézkedéseivel miért nem várta meg a parlament döntését. Itt két dologról van szó. Az egyikaköltségvetési törvényben a parlament által meghatározott kormányzati felelősség, amelynek az a tartalma, hogy a jóváhagyót költségvetés végrehajtásáért a kormány tartozik felelősséggel. Ezért a kormánynak kötelessége minden olyan intézkedést megtenni, amelyek a költségvetés végrehajtásához nélkülözhetetlenek. Ha ezen intézkedésekaköltségvetésitörvényben meghatározott előirányzatok 1 százalékát nem lépik túl, akkor a kormánynak utólagos tájékoztatási kötelezettsége van a parlamenttel szemben. Az év első negyedévében végrehajtott intézkedések kivétel nélkül ilyenek voltak. Tartalmukat pedig nagyrészt egyetlen törekvés megvalósítása alkotta, az eredetileg tervezett áremelő hatású lépések elhalasztásával, illetve csökkentésével is enyhíteni a fogyasztói árakat emelő, a lakosság terheit növelő inflációs nyomást. Igaz ennek ára a költségvetés romló egyensúlya volt. Ezekről az intézkedésekről előterjesztésünk mellékletében tételesen számot adunk a parlamentnek. A második terület a szociálpolitikai intézkedések, amelyekben a kormány megállapodott a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségével. E döntések mindegyike megfelelt annak az elhatározásnak, hogy amennyiben az évközi bér és árfolyamok jelentősen eltérnek a tervezettől, úgy a kormány a szakszervezetekkel egyetértésben megteszi a korrekciós lépéseket az életkörülmények romlásának megakadályozása, s ha lehet a leginkább rászoruló rétegeknél szerény javítása érdekében. Erre fog sor kerülni a már nyilvánosságra hozott nyugdíjemelési és egyéb intézkedések végrehajtásával. Ugyancsak többen felvetették az előterjesztés egy mondata alapján, hogy a kormány már most jogalapot teremt az 1989-re szóló 4 százalékos pótadót további fenntartására. Szeretnémhatározottan leszögezni, hogy az eredeti szándéknak megfelelően apótadó megszüntetése a célunk. Mindössze annyit kívántunk jelezni, hogy ennek feltétele az ez évinél megalapozottabb, reálisabb 90-es költségvetés összeállítása. Epótadó megszüntetésére tehát úgy kerülhet sor, hogy a kiadások csökkentésével képesek vagyunk ellensúlyozni a csökkenő adóbevételeket. Több képviselő igényelte, hogy a kormány mutassa be e napirend keretében az állami nagyberuházásokterveit is. Jelenleg 6 állami nagyberuházás van folyamatban, 5-nek pedig az előkészítése folyik. Ebben az esztendőben a nagyberuházások teljes körére 13 milliárd forintot irányozott elő a népgazdasági terv. Az év végéig várhatóan 11 milliárd forint körüli felhasználásra lehet számítani. Ebből 2.1 milliárd forintot a költségvetés fedez, közel 9 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott hitelek finanszíroznak. Az egész gazdaságban egyébként összesen, 300—310 milliárd forintnyi beruházás fog ebben az esztendőben megvalósulni. A folyamatban lévő 6 nagyberuházás teljes költsége 190 milliárd forint, amiből eddig 124 milliárd felhasználásra került. Idetartozik az Eszak-Déli metró Árpád híd-Szilas-patak közötti szakaszának építése, a Mecseki Ércbánya Vállalat szinttartó beruházása, a Budavári Palota rekonstrukciója keretében a Sándor Palota külső helyreállítása, a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a Paksi Atomerőmű első ütemének lezárása, valamint a bős—nagymarosi vízlépcső építése. Ennek a részleteiről a következő napirend keretében szó lesz. Az előkészítés alatt álló 5 nagyberuházásra, ebben az évben2.8 milliárd forintot fordítunk, amiből 300millió forintot a költségvetés fedez. Előkészítés alatt áll a lágymányosi Duna-híd, az új Nemzeti Színház, a DélBuda—Rákospalota közötti metró a Paksi Atomerőmű bővítése, és a dubicsányi bányanyitás előkészítése. Külön kell említést tennem a jamburgi, tengizi beruházásról, amely egyenlőre nem terheli az államháztartást . Összesen 66 milliárdos magyar vállalásról van szó, amiből eddig 28 milliárd forint került felhasználásra. Ebben az esztendőben 10 milliárd forint összegű építésiés áruszállítási kötelezettség terheli Magyarországot, aminek fedezetét a Nemzeti Bank hitelekből biztosítja. Erről a beruházásról az ipari bizottság a közeljövőben részletes tárgyalásokat folytat. Valamennyi beruházás folyamatos felülvizsgálat alatt áll, hogy a költségek minimalizálhatók, egyes feladatok esetleg elhagyhatók legyenek. Tisztelt Országgyűlés! Az intézkedési csomag végrehajtásánakhatásai néhány területre koncentrálódnak. A védelem és benne a munkásőrség támogatásának újabb, több mint 10 százalékos csökkentése már elkerülhetetlenné teszi új védelmi koncepció, és ennek megfelelő hadsereg tervének kidolgozását. Tovább fog csökkenni a hadi megrendelések állománya, így újabb vállalatoknál kell munkahelyeket megszüntetni, állami segítséggel profilt váltani, esetleg felszámolást kezdeményezni. A tartós fizetésképtelenséggel vagy adó és társadalombiztosításijárulékhátralékokkal küzdő gazdálkodó egységekkel szemben, a kereskedelmi bankok, az adóhivatal és Társadalombiztosítási Főigazgatóság nem halogatják tovább a felszámolási eljárás megindítását. A felgyorsuló felszámolási eljárások eredményeként — év végéig — elképzelhető 6—8 ezer munkahely megszüntetése.