Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-35

2985 Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21-én, szerdán 2986 san kialakítsa a vállalatok autonóm működési feltéte­leit. Több felszólaló, nyilvánvalóan elsősorban tanácsok dolgozói féltőén szóltak a tanácsi gazdaság ügyeiről. Ennek jogosságát elismerve szeretném azt a javaslatot megvédeni, amelyet a terv- és költségvetési bizottság írásban előterjesztett javaslata tartalmaz a támogatás­leépít ési programban, és amely a tanácsok számára is támogatáscsökkentési feladatot jelent. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a támogatási javaslat szándéka­ink szerint egyetlen egy községi és egyetlen egy városi tanácsot sem érint. Ez a javaslat csak a területi, tehát a megyei tanácsok támogatását érinti, és ott is kivet­tük az oktatást, az egészségügyet, a közművelődést és az ifjúságpolitikát. Tehát alapvetően az igazgatási fel­adatokra és az úgynevezett gazdasági ágazat intéz­ményrendszerére terjed ki. Én nem mondom, hogy ez lehetetlen, jó lenne ebből is még továbbiakat védeni, de azt a véleményemet szeretném egyértelművé tenni, hogy itt ennek a csökkentési lehetőségnek ésszerű végrehajtási lehetősége áll fenn. Felmerült, hogy a személyi jövedelemadót, amely tervezetten teljes mértékben 1989-ig tanácsi bevétel­lé megy át, nem reálisan terveztük. Lehet. De én ezt ellentétes előjelűnek érzem, mint ahogy Gajdócsi elv­társ mondotta. Ez a személyi jövedelemadó bevételi terv 6 százalékos bérkiáramlásra épült. Ezzel a bér­szabályozással, ami 1989-ben elhatározott, azt gondo­lom, hogy ennél nagyobb személyi jövedelemkiáram­lás lehetősége is fennáll, és ez automatikusan többlet személyi jövedelemadó bevétellel jár. Én a veszélyt abban látom, hogy rendkívül nagy településszámra kell elosztanunk ezt a személyi jövedelemadót, erre nincsenek még tényszámaink, és ezért javasoltuk a parlamentnek, hogy fogadja el, amely alulról is biz­tonságot teremt a helyi tanácsoknak, mert 98 száza­lékig akkor kiadásaikat mindenképpen kiegészítjük, s egy meghatározott mértéken felül éppen ennek a kie­gészítésnek a forrásául első évben — mert nem szándé­kozunk ezt tartósan fenntartani, csak míg tapasztala­ti számaink nem lesznek - a nagyobb bevételi több­letet is központosítsuk. Egyébként itt elhangzott észrevételekre szeretném mondani: nem volt, nincs, és nem lesz szándéka a kor­mánynak, az államnak-kivonulni a lakáspolitikából. Azt gondolom, hogy ez egy teljesen irreális célkitűzés lenne. Elhangzottak kritikai észrevételek a kamatpoliti­káról. Szeretném elmondani azt, hogy nálunk a ka­matnövekedés az infláció miatt következett be, és az elmúlt évben ezek a kamatok egy minimális reálkama­tot biztosítottak. A kamatcsökkentést az inflációval arányosan tartom lehetségesnek, művi úton, adminisz­tratív eszközökkel a kamatcsökkentés egy piacgazdaság irányába haladó gazdaságban teljesen irreális elképze­lés, és meggyzőződésem, hogy ugyanúgy, mint a piac egyéb területein való felesleges és bürokratikus bea­vatkozás, téves döntések forrásául szolgálnak csak. Azt, hogy itt túlságosan magas kamatokat az infláci­óhoz viszonyítva nem biztosítottunk, bizonyítja az, hogy nem váltak be azok a jóslatok, hogy a képződő vállalati jövedelmek indokoltnál nagyobb mértékben rakódnak le másutt, és nem keresnék a felhasználást. Meg kell mondanom, hogy a lakossági megtakarítá­soknál, de hozzáteszem, a vállalati megtakarításoknál is, nemzetközi mértékkel alacsony szinten vagyunk ezzel a kialakult reálkamattal. Én csak azt szerettem volna kérni, hogy ezt is reálisan ítéljük meg. Kritizálták elsősorban a Pénzügyminisztériumot többen, hogy nagymértékű, jelentős összegű vállalati adóterheket engedett el a kormány felhatalmazása alapján. Én ezt a kritikát magamra veszem és ígéretet teszek ezen a téren további szigorításra, szigorodásra. Meg kell mondanom az apparátusom védelmében, hogy azért nem a Pénzügyminisztérium szokott állni az ilyen döntéseknek az élvonalában. Nagyon sok levelet tudnék felmutatni, hozzáteszem országgyűlési képvi­selőkét is, akik ilyen esetben vállalati mentőakciók élére állnak. A konkrét esetről azt szeretném elmondani, hogy kizárólag az ebben az épületben is, és másutt is rend­kívül sokat korholt — kereset-szabályozási adókról van csak szó, amelyeknek közgazdasági indokoltságát csak annyival szeretném érinteni, hogy igyekeztünk tőlük minél hamarabb megszabadulni, és hál'istennek, 1989-ben már nem érvényesülnek. Nem szeretném menteni ezeket a vállalatokat, de ezek ilyen adók. Ezek közül a vállalatok közül egy se menekül attól, hogy ne szanálják, hogy egész vállalati profiljuk és te­vékenységük ne kerüljön átvilágításra, újrarendezésre, szervezeti formájuk korszerűsödjék, és átmenjenek azon a megújhodáson, amelyet elengedhetetlen végig­járni. Meg kell mondanom: a jövőt illetően nem tartom a Soroksári Vasöntődét mintamodellnek. Ezt azért mondom, mert egy ilyen javaslat elhangzott. Szeret­ném megmondani: itt van a megállapodás, hogy a So­roksári Vasöntődével kapcsolatban a szanáló szervezet közel egymilliárd forint összegben átvállalta az OKHB-vel, illetve az ÁFI-vel szembeni adósságok egy részét, hogy az ÁFI és az OKHB eltekintett meghatá­rozott késedelmi, büntetőkamatok érvényesítésétől, tehát ugyanúgy, mint itt, továbbá az adósság egy ré­szét átütemezte, és sorolhatnám még körülbelül öt pontban a Soroksári Vasöntődénél tett intézkedése­ket. Mi nem ezt az utat szeretnénk a jövőben járni: ez nagyon nagy társadalmi áldozatokat hordoz. Többen határozottan kijelentették, hogy a lakos­ságot terhelni nem lehet, a vállalati elvonást nem le­het növelni, viszont nagyon határozottan kiálltak a tá­mogatások csökkentése mellett. Nagyon szeretném világossá tenni, hogy nincs olyan intézkedés a támoga­tás-csökkentésben sem, amely túlnyomórészt lakos­sági terhet ne jelentene. Itt is az illúzió-mentességre szeretnék utalni. Az a támogatáscsökkenés, amit 1989-re, tehát ma elhatároztunk, és később is megva­lósítunk, megkell mondanom, hogy jelent ős mértékek­ben lakossági teherrel jár. Ne legyen itt illúziója sen­kinek. Javaslat hangzott el a Parlament Számvevőszéké­nek felállítására. Szeretném megmondani, hogy a kor­mány erre nyitott, reformprogramunk keretében ez-

Next

/
Thumbnails
Contents