Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-35

2931 Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21-én, szerdán 2932 a pénzügyi kormányzatnak megszüntetni, ezzel a tulajdonosi kötődés tovább gyengült, mely a vállalkozási típusú magatartásnak következetesen ellene hat, így a kormány szándékával is ellentétes. Nem éppen hű tükörképe az ésszerűségnek a banki hitelezésben, a váltó kibocsátásban, forgalmazásban, a leszámítolás területén tapasztalható helyzet. A pénzügyi irányítás alanyi és szektorsemlegességet hirdet. Ugyanakkor eltűri a szubjektív megítélést, kivételezést. Emiatt a gazdaságokban az év során többször lökésszerűen fellépő hitelezési korlátozás következtében likviditási gondok hatására nőtt a költség, az üzemi kényszerintézkedések miatt alacsonyabb a termelés. Megszüntették a rulirozó hitelt. Minimálisra csökkentették a folyószámla hitelt. Mi ez, ha nem kapkodás? Tisztelt Képviselőtársaim! Még napjainkban is változatlan az a gyakorlat, hogy a jogalkotásról szóló jogszabályok tartalmát állásfoglalások útján értelmezik, magyarázzák, sőt esetenként alakítják, majd pedig visszaható hatállyal még ezt is módosítják a gazdaságok hátrányára. Példát szolgáltat erre adóügyben a PM 1988 júliusi állásfoglalása a törvényi szabályozással szemben. Ez több szövetkezet pénzügyi helyzetét érinti negatívan. Fontos lenne mielőbb a gazdaságokat a felesleges, káros szabályozóktól is megszabadítani. Ez egyben bürokrácia- és költségcsökkentéssel is járna. De itt van az adatszolgáltatás, mások helyett dolgozás ügye. Például a társadalombiztosítási elszámolások szövetkezetekbe helyezése. A Közlekedési Minisztérium üres kilométert számláló szövetkezetek által fenntartott megbízottja. Üzemanyagellenőrzés módszere, sorolhatnám végtelenül. Mi lenne, ha azok, akik ezt igénylik, saját érdekükben fizetnének ezért, nem pedig vitatható törvényi rendeleti szabályozással köteleznék erre a gazdálkodókat. Azt is dönthesse el közvetlenül a szövetkezet vezetője, hogy a statisztikai hivatal adatszolgáltatásán túl, amit szintén csökkenteni célszerű, mikor ad adatot és kinek. Mindezek is jelzik, hogy az állam elsősorban pénzügyi kormányzat, különböző felduzzasztott hatósági intézmények, számuk közel 30, úgy bánnak és rendelkeznek a szövetkezeti tulajdonnal, mintha az sajátjuk volna. A szabályozó rendszer nemhogy segíti, hanem gúzsba köti a szövetkezeti önállóságot, a tulajdon feletti rendelkezési jogosultságot. Eljutottunk odáig, hogy a tag úgyszólván már csak attól érzi övének a szövetkezetet, hogy mondják, illetve mondjuk neki. Jó lenne már például azt is megnézni, hogy a hatóságok által elrendelt különféle vizsgálgatások, kötetnyi szabályzatok, tervek valójában a kitűzött célokat szolgálják-e, és mennyiben viszik előre a gazdaság ügyét. Megítélésem szerint ezek jó része csak a hatóságok dolgozói munkaidő alatti további jövedelemszerzését biztosítják, ezért is követelik ezeket ilyen szorgalmasan. Gazdasági vezető legyen a talpán, aki ezeknek ellentmond. Mikor kezdi már végre a kormányzat a túlzott szabályzók, a bürokrácia leépítését? Nem lenne jó eljutni odáig, hogy egy-egy korábbi indokkal létrehozott, de mára már önmagát túlnőtt szervezet esetleg saját létét, nemlétét a szocializmus létével, nemlétével tenné egyenlővé. Hisz a valóságban csak egy-egy bársonyszék vagy jó hivatali állás féltéséről van szó, esetenként olcsó ideológiai, emberféltési köntösbe bújtatva. Tisztelt Ház! Számsorokkal bizonyítható, hogy mezőgazdasági üzemek hosszú éveken keresztül betartották az MSZMP felhívásait, határozatait, a kormányzat kérését. Különösen érvényesül a bérszabályozásra. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy jelentősen elmaradnak a paraszti jövedelmek másokétól. Sokan hivatkoznak arra, hogy a kiegészítésére, növelésére lehetőséget teremt a háztáji gazdálkodás. Azt hiszem, nem teszik hozzá, hogy jelentős többletmunkával. Tetejében ez is csak részigazság, mert érvényesül a versenysemlegesség, mivel a más ágazatokban dolgozók is folytathatnak kistermelést. Ugyanakkor beszűkültek a termelői ajánlatok, hagyományos, munkaigényes termékek, termények értékesítése, sok esetben, még szerződés esetén sem garantált. Azt hiszem nem kell hangsúlyozni a kiegyensúlyozott belső ellátás milyenségének politikai közhangulatra gyakorolt hatását. Félő, ha egyszer a paraszt úgy is, mint kistermelő, számolni kezd, egy beláthatatlan és mindannyiunkra aggasztó következményekkel járó folyamat elindítója lesz. Tehát jogos igény szövetkezeteink részéről, hogy a munkás-paraszt szövetség talaján álló kötelezettségek teljesítése ne csak a határozatokban, a reformretorikában, a gyakorlatban is valósuljanak meg. Mindezek előrebocsátását követően a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat alternatívái közül úgy ítélem meg, hogy a negyedik variációt tul dorn elfogadni. Emellett keresni kell a költségvetésfogyasztó intézmények további leépítési lehetőségét. Erre az 1989-es év első hónapjaiban határozott intézkedéseket kell tenni. Kedves Képviselőtársaim! Tisztában vagyok azzal, hogy felszólalásom többek szemében siránkozásnak, netán beolvasásnak tűnik. Nem annak szántam. Amit kérek magunknak, az nemcsak pénz, hanem tisztességes feltételek a társadalomban végzett munkához. Grósz elvtárs a budapesti aktíván úgy jellemezte: a vidék csendesebb. Ez így igaz. De tisztelettel kérem, hogy a magyar parasztnak azzal a berögzött magatartásával, hogyha eljön a vetés ideje akkor vet, ha eljön az aratás, akkor soha nem számolja az órákat, forintokat, hanem megszállottan éjjelt nappallá téve dolgozik, betakarít, ne éljen vissza senki még úgy sem, hogy közben a munkás-paraszt szövetség zászlaját lobogtatja. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Következik Fejér megye 3-as számú választókörzetéből dr. Horváth Miklós képviselőtársunk felszólalása. Dr. HORVÁTH MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők!