Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-35

2903 Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21-én, szerdán 2904 dolgozóiparra. A támogatás leépítésénél és a pót­adó értékének csökkentésénél egy megfelelő arányt kell meghatározni, úgy, hogy a pótadó csökkentésé­vel a gazdálkodók fejlesztési, gazdálkodási lehető­ségei növekedjenek. Ugyanakkor az egészséges arány­hoz azt is hozzátartozónak érzem, hogy a támo­gatások további leépítésével a lakosságon ne csapód­jon le további teher. Ez azért is lényeges, mivel a lakosság teherbíró képességét ez az év is próbára tette és a jövő se ígérkezik lényegesen könnyebb­nek. Az elmúlt évben többször hallhattuk az adó­rendszer védelmében, hogy nem az adó teljesítmény­visszatartó hatású, hanem ezért a merev keresetsza­bályozás okolható. Az adóterhelés mértéke a kö­vetkező napirendi pontunk lesz. Az adótábla vál­tozik, a sávok száma csökken, szélességük növek­szik. A változás abban az irányban hat, hogy a jogo­san sokat emlegetett teljesítményvisszatartó hatás valamelyest csökkenjen. Tényleges változást azonban csak a bérrend­szer realizálása hozhat. Az 1988. évben érvényes merev bérkorlátok liberalizálása célravezető, ahogy az is, hogy jövő év elején megvizsgáljuk és értékeljük az egész adórendszert, így a teljesítményekkel való kapcsolatát is. A bérrendszer változása ezért üdvö­zölhető, de az már nem, ha a kormány is liberális azokkal a vállalatokkal, amelyek indokolatlanul emelnek bért tervezett, de meg nem valósuló teljesít­mények alapján. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék említést tenni a lakáshitelekről és a kamatokról is. Ma minden csa­lád költségvetésében a legjelentősebb tétel a lakás építése, vásárlása, egyáltalán a lakáshozjutás bár­mely formája. Ezen a területen a társadalmi esély­egyenlőség egyre jobban kizárt. A családi háttér meghatározó lehet egy egész életre. Szerintem ez mindig is volt, csak a mérték változott. Ma a lakás megteremtésének kilátásai a csökkenő állami lakásépí­tés és a növekvő árak miatt romlottak. A felszö­kött lakásárak nem a fiatal családalapítóknak ked­veznek. Ezen a helyzeten tovább ront a hitelkamatok jelentős emelkedése is, mivel ennek szerintem to­vábbi árfelhajtó szerepe lesz. Az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatok megfo­galmazásánál meghatározásra került, hogy indokolt megkezdeni a kereskedelmi bankoknak a lakásfinan­szírozásba való bekapcsolását és az ehhez szükséges feltételek kidolgozását. Úgy érzem, a feltételek ki­alakításánál szükséges lenne szem előtt tartani és a lehetőséget megvizsgálni, hogy a kereskedelmi ban­kok bekapcsolódása necsak a hitelforrások bővíté­sét, hanem a hitelfeltételek enyhülését is eredmé­nyezze. Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy szűkebb munkaterületemről, a Magyar Államvasu­takról is szóljak pár szót. A vasút hosszú évek óta, közel egy évtizede reálértékben folyamatosan csök­kenő összeget fordíthat beruházásaira. Ennek követ­kezménye, hogy eszközeinek műszaki állapota folya­matosan romlik, mivel új beszerzésre a lehetőség csak kis mértékben adott. E nagymértékű eszközök fenn­tartását a vasút nagy energiával végzi, de mindez csak arra elegendő, hogy romló állapottal ugyan, de mű­ködőképessége megmaradjon. Jelenleg a MÁV szá­mára ez a szerény megfogalmazás, a működőképes­ség fenntartása a cél. A vasút meg akar felelni uta­sai és fuvaroztatói mind mennyiségi, mind minőségi igényeinek. A prognosztizált szállítási igények egy­re inkább a minőségi igény felé való tolódást jelzik. Ez az igény viszont a vasúttól is további fejlesz­téseket követelne és erre a gazdaság jelenlegi hely­zete, illetve a jelenlegi költségvetés még nem adott lehetőséget. A vasúti technika, a pálya, a járműpark, mint a jelenlegi helyzet mutatja, hosszú ideig romló állapot­tal is, de üzemképes maradhat. Lassan megy tönkre, de ugyanolyan lassan fejleszthető, hiszen a MÁV az ország legnagyobb eszközállományát üzemelteti. Mi, vasutasok bízunk abban, hogy még időben elindulhat a vasút fejlesztése a kényszerű lemaradás felszámolása érdekében és egy mindnyájunk által várt gazdasági élénkülést a közlekedés eme lényeges ágazata majd segíteni tudja, nem pedig akadályozni, hátráltatni avult állapota miatt. Mint eddig említettem, a vasúti technika türel­mes, a vasutas, aki az ipari átlagot meghaladó túl­órákkal az ehhez arányosan nem igazodó bérekkel, rendszertelen munkarenddel üzemelteti azt, már kevésbé tud várni. Ezért nemcsak a vasút működő­képességének fenntartása, hanem a vasutasság meg­tartása is cél. Ez utóbbi megoldása sürgető feladat. Ezért várunk sokat a szabadabb bérrendszertől és a jövedelemadó új sávjaitól. A parlament jövő évi munkatervében nagy öröm­mel olvastam, hogy végre megtárgyalásra kerül a közlekedés 2000-ig szóló fejlesztési programja, de , remélhetően perspektívát tud nyújtani a vasútnak, hogy meg tudjon felelni a minőségi elvárásoknak is. Tisztelt Országgyűlés! Hellner Károly képviselő­társam részletesen szólt a nyugdíjak változásáról, így erről nem szólnék, csak kiegészíteném azzal, hogy a rokkantakat és bizonyos kategóriákban leszázalé­kolt nyugdíjasokat szintén hátrányosan érintette a változás. Ugyanis őket eddig korhatár nélkül is ár­változásokkal arányos nyugdíj illette meg. Mivel az ő mindennapi életük folytatása nagyobb összeget igényel, mint az egészséges embereké, így a nyugdíj­rendszer későbbi tárgyalásánál ezt a reális igényt, szükségletet méltányolni kellene. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés megtárgya­lásához ezekkel a gondolatokkal kívántam hozzá­járulni. A költségvetés módosított 4. változatát ja­vaslom elfogadásra, mivel az előterjesztettek közül ez a változat segíti legjobban a bevezetőben emlí­tett célok megvalósítását, ez ad több lehetőséget a gazdálkodáshoz és az országnak a stabilizálódáshoz. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Fábián Károly képviselőtársunk felszólalása következik a Győr-Sopron megyei 13. számú választókerületből.

Next

/
Thumbnails
Contents