Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-46
3903 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3904 rendszert, kérem szépen, nem tartalmazott. Végülis ez a törvény mára kiürült, de még mindig tartalmaz néhány olyan biztosítékot, amely fontos az ifjúság számára és meggyőződésem szerint pszichológiai okokból sem szabad a törvényt addig hatályon kívül helyezni, amíg az ebben foglalt ifjúsági jogok és kötelezettségek — hozzáteszem, a gyermek korosztállyal együtt — az Alkotmányban, illetve az alkotmányozási folyamatot figyelembe véve más törvényekben nem kap helyt. Ha helyt kap, akkor nyugodt szívvel hatályon kívül lehet majd helyezni. Egyetlen egy képviselő jelezte azt, hogy jobb, ha egy kiürült ifjúsági törvényt hatályon kívül helyezzük, mintsen túlságosan nagy bizalmat fűznénk hozzá — pontosabban fogalmazta meg, csak a lényegét ismételném. Én azt kérem a Parlamenttől, hogy az írásban szereplő javaslatot erősítse meg. Többen szóltak róla — magam is vallom —, hogy új ifjúságpolitikára van szükség. Ennek az új ifjúságpolitikának a felfogását, szemléletmódját, tartalmát, túl azon, amit az írásos anyag tartalmazott és a szóbeli előterjesztés kibővítette — az ifjúság részvétele, közreműködése nélkül nincs igazi ifjúságpolitika. És én úgy hiszem, hogy az egyik kulcsmondat az volt: a biztosíték arra, hogy az ifjúságpolitika a társadalompolitika rangjára emelkedjen, maga az ifjúság kell, hogy legyen. Éppen ezért egy olyan mechanizmus kiépítése, amely egy rendszeres párbeszédet biztosít a kormány és az ifjúság között, egy olyan szisztémának a működtetése, amely a döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében is jogokat biztosít az ifjúságnak, feltétele annak, hogy az ifjúság legyen a legfőbb biztosítéka annak, hogy a döntések ifjúságpártiak legyenek, a kormány ifjúságpárti kormány legyen és egy belátható időn belül - éppen ezt a témát elővezető államtitkár vagy más funkcióban levő — valamivel kényelmesebb helyzetben legyen. Konkrét kérdés hangzott el Moravcsik Ferencné képviselő részéről, a központi ifjúsági alap elszámolását igényelte. Erre azt tudom elmondani, hogy a központi ifjúsági alap az állami költségvetés része, amelynek elszámolása a költségvetési zárszámadáson belül fog sorra kerülni. Ennek során az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága az ÁISH költségvetési beszámolójának részeként pontos tájékoztatást fog kapni. A magam részéről — természetesen ha önöknek az Ifjúsági és Sportközlöny nem jár, akkor minden képviselőnek el fogjuk küldeni, mert ez a beszámolás, ez az elszámolás ebben a közlönyben megjelenik. Erre körülbelül másfél hónapon belül sor fog kerülni, addig kérem a kedves képviselőnő türelmét. Végül egyetlen egy dolgot szeretnék elmondani. Bizonyára valamit én értettem féke. önök többször szóltak arról, hogy a Parlament ifjúságpárti, hogy nem ifjúságellenes, őszintén szólva nem is értem, mert még egyszer átnéztem a szóbeli előterjesztést, még egyszer megnéztük az írásos előterjesztést. Nyilván valami másra utaltak. Nyilván nem az én expozémra utaltak. A magam részéről éppen másként gondolom, legföljebb azt tudom elmondani, hogy nemcsak a kormánynak, hanem a Parlamentnek is ifjúságpártibbnak kell lenni, és ezzel gondolom, a képviselőket nem bántom meg, hiszen az egy nagyon fontos tapasztalat, hogy az ifjúság sorsát igazán egy dokumentum, ami átfogó módon beszél az ifjúságról — nem tudja befolyásolni. Egy korszerűbb szemléletmód azt követeli meg, hogy minden egyes fontos, ifjúságot érintő döntésnél ez a szemléleti mód érvényesüljön. Pontosan ez volt az oka annak, hogy az ifjúság reszortfeladat maradhatott és nem pedig egy szemléleti mód. Szemléleti mód akkor lesz, ha minden felelős testület, a maga területén, ifjúságot érintő kérdéseknél nem felejti el ennek a mai vitának a tanulságait, pláne azt a tapasztalatot, amit a közeljövőben is mindannyian szeretzni fogunk. Kérem is, hogy olyan jelentős állásfoglalásokban, mint a költségvetés, a bérreform, az adótörvény módosításánál, a gazdasági, szociálpolitikai programok elfogadtatásánál ennek a vitának a tanulságait idézzük vissza, és igyekezzünk érvényesíteni. Még egy félreértést szeretnék végül tisztázni. László Béla képviselő említette, hogy az ifjúság érdekérvényesítő képességének a gyengeségét tartja az írásos előterjesztés a végrehajtás egyik fő okának. Ha ez így van írva, akkor rosszul van írva. Nem én beszéltem erről, hanem én azt szerettem volna ezzel érzékeltetni, hogy most erősödik meg a többelemű ifjúsági struktúra. Azt a tételt továbbra is vallom, hogy az ifjúsági érdekek közvetítése más érdekekkel szemben sokszor indokolatlanul is alulmarad. És pontosan ezen a helyzeten kell változtatni. Tehát a világért sem az ifjúsági szervezetet, vagy szervezeteket tenném én fő felelőssé, hiszen szóltam arról, hogy ennek a törvény érvényesülésében tapasztalt gondnak sokkal nagyobb oka, hogy maga a törvény illúziókra épített, maga a törvény biztosítékokat nem tartalmazott — a fontossági sorrendet, Tehát, ha ebben félreértés volt, akkor ezért én a magam részéről elnézést kérek. Végül a határozati javaslat tervezethez lenne egy konkrét javaslatom. Amit konstruktívnak tartok, a vita lényegét fejezi ki és valóban biztosítékokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mindaz, ami itt ma elhangzott, az a jövőre érdemben legyen hatással. Az első paragrafusnál javaslok változtatást. Javaslom, hogy az első paragrafust úgy fogjadja el az Országgyűlés, olvasnám: az Országgyűlés a kormány jelentését, mint a három évre szóló munkaprogramjának előkészítését azon véleményének fenntartásával veszi tudomásul, hogy a kormány az elhangzott javaslatokat építse be annak végleges változatába. Ezt kérném a közös konzultáció után a kormány nevében, hogy ez kerüljön elfogadásra, hiszen érthető ahogy ez elhangzott az ifjúsági bizottság ülésén is, hogy sok vélemény elhangzott már itt ebben az ülésteremben, amiről az volt a vélemény: majd figyelembe vesszük, tehát a fenntartás érthető. Ezt így el lehet fogadni. Javaslom: a tisztelt Parlament fontolja meg ezt a javaslatot. Mégegyszer elismételném: az Országgyűlés a kormány jelentését, mint a három évre szóló munkaprogramjának előkészítését azon véleményének