Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-46
3869 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3870 De hogyan lehet ilyen, ha a közmegegyezés még a társadalomban sem jött létre. Az ÁISH létrehozása nem jelentette az állami ifjúsági munka eszközrendszerének bővülését, javulását, mivel az ifjúság és a sport ilyen jellegű közös nevezőre hozása nélkülözte e két terület mindennapi teendőinek figyelembe vételét. A jogi eszközrendszer mind a mai napig tartó hiánya az egész elgondolás koncepciónélküliségét bizonyítja. Nem egyszerű elosztáspolitikai kérdésként kell felfogni az ifjúság mai helyzetét, hanem úgy kellene tudni elhelyezni az ifjúságpolitikát a gazdasági, társadalmi átalakulási reformfolyamatban, hogy konkrét, válságkezelő, rövid távon is érvényesülő intézkedéseket tegyen a kormányzat, s ebbe be kell vonni az érintetteket, mert az ifjúság érdeke magának az ifjúságnak a döntés mechanizmusában elfoglalt és gyakorolt szerepe és hatalma alapján érvényesül. Hogy mennyire nincs az a gyakorlatban, bizonyítani kívánom a következőkkel is. A társadalom számára a népszaporulat létfontosságú. Ugyanakkor a GYES még mindig nem állampolgári jogon illeti meg a nőket. A családi pótlék a gyermeknevelés emelkedő költségeit nem tudja fedezni. Célszerű lenne, s az oktatási törvény tartalmazza is, ha minden gyermek óvodába járhatna, s a térítési díjak mnegemelésével az ellenkező hatást váltjuk ki. Hangoztatjuk az oktatás ingyenességét, s egyre drágább a tankönyv, a napközi, a menza az általános és középiskolákban. Fejlődésünk egyre több egyetemet és főiskolát végzett, kimunkált emberfőt kíván, ugyanakkor a keretszámok megszabják a felvétel lehetőségét. A munkába lépés időszakában folytatódnak a problémák: a csökkenő munkahelyek nehezítik a pályakezdést, a családalapítást, a lakáshoz jutást, a bűvös kör újra kiindulási pontjához ért 20 év alatt. Gond van a gondtalan gyermek- és ifjúkorral! Nincs játék, törődés, rá- és odafigyelés, megelőzés, szeretet, szabad idő, tehetséggondozás, nincs valós gyermekés családvédelem, de van 200 ezertől is több veszélyeztetett gyermek, fiatal, beilleszkedési zavar, növekvő fiatalkori bűnözés, nem megfelelő az ifjúság biológiai fejlettsége, fizikai erőnléte. Pedig a mi gyermekeink is csak egyszer nőnek fel! Ha a fiatalok nemzedékei kívül rekednek a gazdaságon, ha a család nem képes önmaga megújítására, ha a mindennapi megélhetés gondjai uralják az emberi gondolatot, ott, abban az országban a családalapító fiatalnak nincs perspektívája! Az ifjúságot sújtó gondok, problémák nem ifjúságspecifikusak, megoldásuk ezért a kibontakozást szolgáló új társadalmi programban tervezhető. Ez egyben biztosítékul szolgálna ahhoz, hogy a kormány politikáján belül, nem pedig törvényi úton vagy deklarációkon keresztül valósulna meg a fiatal generációk alapvető szükségleteinek kielégítése. Tisztelt Parlament! Tudom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben felelősséggel nem vállalható fel, hogy valamennyi lényeges ifjúsági problémát a kormány rövid úton megoldjon, mert ezeket csak tartós intézkedésekkel lehet megszüntetni. Mégis meg kell, hogy fogalmazzunk rövid távra órára, percre lebontott konkrét feladatokat, hozzáértő irányítókkal, végrehajtókkal, felelősök megjelölésével. Ezek: rögzítsük az új alkotmányban az ifjúság érdekeit védő normatívákat, s ezzel egyidejűleg helyezzük hatályon kívül az ifjúsági törvényt. A gondtalan gyermekkor megteremtésének egyik feltételeként illesse meg a nőket állampolgári jogon a megfelelő reálértékű GYES, s a család védelmének érdekében is bővüljön a bedolgozói rendszer. Nyújtsunk fokozott védelmet a család nélkül nevelkedő, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermeknek, fiatalnak. A költségvetési reform során az oktatás számára olyan normatív és intézményfinanszírozási rendszert dolgozzanak ki, amely legalább 50 százalékkal haladja meg a jelenlegi tényleges költségeket. Szülessen döntés az ingyenes tankönyv- és tanszer-ellátásról, az alanyi jogon járó egyszeri ingyenes étkeztetésről, legalább alapfokon. A munkábaálló fiatalok számára biztosítsuk az első munkahelyet, csak másodsorban a munkanélküli segélyt, s a családalapításhoz, otthonteremtéshez családi háttér híján is az első lakáshozjutás lehetőségét. Valósuljon meg a kortól független, teljesítmény szerinti bérezés! Képviselőtársaim ! Az új századot fiaink nyitják majd. Akik létezni jöttek e világra és létezhető világot kérnek számon rajtunk. A költő így kérdez: gondolsz-e a következő nemzedékre, a fiadra, a fiad fiára? Biztos vagyok abban, hogy valamennyien érezzük ezt a felelősséget. Jót, jól szeretnénk tenni, mert azt is tudnunk kell: „A jövő arca ránk fog hasonlítani, " és a jövendőt be keÜ vallani." Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Csontos Jánosné képviselőtársunk felszólalását. Kedves Képviselőtársaim! Kérem az ifjúsági és sportbizottság tagjait, valamint Deák Gábor államtitkárt, hogy az ebédszünet elején, most mindjárt bizottsági ülésre fáradjanak a főemelet 37—38-as számú terembe. Most közel másfél órás ebédszünet következik, 14 óra 30-kor folytatjuk a munkát. (Szünet: 13.05 - 14.32 - Elnök: Horváth Lajos.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Szóra következik Barcsik János, a Heves megyei 11. választókerületben megválasztott képviselőtársunk. BARCSIK JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Hazánk jövőjét, az ifjúság ügyét szívén viselő minden magyar állampolgár aggódva tekint a jövőbe. Ezért vártuk az ifjúság helyzetét őszintén elemző kormánybeszámolót. Sajnos, ezt a gondos számbavételt nem lelhetjük fel az előterjesztésben, mert az ifjúság helyzetét csak felszínesen érinti. Igaz, az állítólagos megrendelés az volt, hogy a
