Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-45

3805 Az Országgyűlés 45. ülése, 1989. május 10-én, szerdán 3806 Első szektor? (A szavazás kézfelemeléssel megtörténik.) Második szektor, B-variáns? (A szavazás kézfelemeléssel megtörténik.) Harmadik szektor B-változat. IV. szektor B-változat. 245. Azt hiszem, a következő nekirugaszkodásnál ezt a plusz tíz szavazatot még meg lehet szerezni. Tehát újra a B-változat feletti szavazást rendelem el. Bocsássanak meg nekem, én nem hiszem, hogy ezen vitatkozni kellene, döntenünk kellene. Egymást nem fogjuk tudni meggyőzni csak úgy, hogyha valaki revideálja a korábbi álláspontját. Ezért bocsássanak meg, nem adok szót. (Taps.) Elrendelem újból a Bváltozat megszavaztatását. Ki van a B-változat mellett? I. szektor. II. szektor, B-változat. III. szektor, B-változat. IV. szektor, Bváltozat. A B-változat 275 szavazatot kapott. (Taps.) Határozatot hirdetek. Az Országgyűlés 275 igenlő szavazattal az Alkotmány-módosító törvényjavaslat 39/A §-a (1) bekezdésének B-változatát fogadta el. Most pedig kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy aki az Alkotmány-módosítási törvényjavaslatot az elfogadott változat szerint egészében is elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni — és még annyi türelmet, hogy ezt is szektoronként számolnám meg. I. szektor. II. szektor. III. szektor. IV. szektor. Kérdem, ki van ellene? Ellenszavazat nincs. Ki tartózkodott a szavazástól? (Három.) Határozatot hirdetek: az Országgyűlés az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot az elfogadott változatok szerint 319 igenlő, és három tartózkodó szavazat mellett részleteiben is, egészében is elfogadta. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Most pedig a Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról kell szavaznunk. Ez esetben már nem kell minősített többségi döntésre jutni. Amint önök ezt hallották, Biacs Péter képviselőtársunk a bizottság előadója által indokolt okok alapján módosító javaslatától elállt, tehát az eredeti javaslatról kell dönteni. Aki a törvényjavaslatot elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Kétséget kizáró többség. Ki van ellene? (Senki) Tartózkodott-e valaki? (Nem.) Kihirdetem a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri felelősségről szóló törvény beterjesztett módosítását egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk 4. napirendi pontunk tárgyalására. Az Országgyűlés a Házszabályainak módosításáról szóló határozat-tervezetet vitatjuk meg. Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy reggel kiosztattam önöknek a határozat-tervezet korábbiakhoz képest több helyen módosított, kiegészített változatát. A változatok magyarázata az, hogy az ügyrendelőkészítő bizottság ülésén számos módosító javaslatot tettek a képviselők. További változtatást tett szükségessé az, hogy a Házszabályba beépülő alkotmánymódosítás néhány rendelkezése is módosult. A határozattervezetet benyújtó ügyrendelőkészítő bizottság a könnyebb kezelhetőség és a jobb áttekinthetőség érdekében saját előterjesztésébe beépítette az általa elfogadott módosító javaslatokat. Kérem az Országgyűlést, hogy tárgyalási alapnak ezt a ma kiosztott határozat-tervezetet tekintse. Átadom a szót dr. Kereszti Csaba képviselőtársunknak, a határozat-tervezetet benyújtó ügyrendelőkészítő bizottság előadójának. Dr. KERESZTI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendelőkészítő ad hoc Bizottság azzal a feladattal bízott meg, hogy terjesszem az Országgyűlés elé a Házszabály módosítására irányuló határozati javaslatot. Ebben a parlamenti ciklusban nem ez az első módosítása a Házszabálynak, de biztos állíthatom, hogy nem is az utolsó. Ez is jelzi, hogy a társadalmi-politikai változások felgyorsultak; a Parlament történelmi feladata ebben a folyamatban az, hogy biztosítsa a békés átmenetet a diktatórikus szocializmusból a demokratikus szocializmusba. Napjainkban az állami és a politikai intézmények demokratizálása szükségképpen érinti az állami és a társadalmi szervezeteknek az Országgyűléshez való viszonyát, a Parlament szerepét és jelentőségét. Fokozódott az Országgyűlés törvényalkotó munkája, ellenőrző szerepe, s ez átfogja az állami, a társadalmi és a gazdasági élet egész területét. Ebből adódik, hogy hallatlanul megnőtt a Parlament és a képviselők felelőssége a döntéseikért a társadalom, a választópolgárok felé. Ennek a felelősságnek csak akkor tudunk megfelelni, ha a Házszabály folyamatosan követi azokat a törvényi változásokat, amelyek a hatalmi struktúra demokratizálása és felelősségének növelésére irányulnak. Ez az átmeneti helyzet azonban azzal is jár, hogy a Házszabálynak a sokat bírált hatályos Alkotmánynak is meg kell felelnie és ezzel egyidejűleg azoknak az alkotmányos törvényeknek is, amelyek egy teljesen más hatalmi koncepciót valló új Alkotmány gerincét képezik majd. Ez természetesen irreális követelmény. Ezért engedményekre kényszerülünk. A hatályos Házszabály és folyamatos módosításának a rendeltetése ezért csak az, hogy biztosítsa a parlamenti munka szakszerűségét és folyamatosságát az új Alkotmány meghozataláig. Csak a népszavazással megerősített Alkotmány után lesz lehetőség időtálló, azzal koherens ügyrend meghozatalára, ez azonban már nem a mi feladatunk lesz. A most tárgyalandó javaslat négy feladatot tűzött ki: a bizalmatlansági és bizalmi indítvány alkotmányos szabályozásának átvétele az Ügyrendben, a képviselői munka szükségszerűségének segítését szolgáló szabályok beiktatása, ezzel összefüggésben az Országgyűlés Hivatalának szabályozási elvei, és végezetül egyéb módosítások. A részletes indoklást illetően az Országgyűlés Házszabálya 9. szakaszának módosítását az indokolja, hogy jelenleg nincs szabályozva az az eset, ha az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Minisztertanács elnökének és tagjainak megválasztására nem kíván kezdeményezési