Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-45
3799 Az Országgyűlés 45. ülése, 1989. május 10-én, szerdán 3800 ez nem azok közé tartozik, amelyet korábban a bizottság már elbírált, ezért szünetet kérnék elrendelni, hogy a bizottságunk efölött ismét tanácskozhassék. ELNÖK: Kis figyelmet és türelmet kérek, tulajdonképpen én erre készültem, csakhogy a vitában elhangzott néhány felszólalás, amire a beterjesztőnek kell reagálnia. Tehát én most azt javasolom, mivel a vitában újabb képviselői módosító javaslat jangzott el, ezt a módosítást véleményezésre és állásfoglalásra a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak kiadom, a bizottság tartson ülést a főemelet 54—56-os teremben. Az ülésen vegyen részt a módosítást beterjesztő országgyűlési képviselő is. A bizottság az állásfoglalásáról készítsen írásos jelentést, ez kerüljön szétosztásra. Még mielőtt felfüggeszteném az ülést, szót adok dr. Pesta László képviselőtársunknak, jegyzőnek, aki egy bejelentést kíván tenni. Dr. PESTA LÁSZLÓ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bödőné Rózsa Edit képviselőtársunk is kérdést kívánt feltenni Németh Miklós miniszterelnök elvtárshoz. A kérdések során, amely holnap, vagy holnapután kerülnek napirendre, de felolvasom, hogy a több milliós nagyságrendű prémium kifizetésének tárgyában kíván majd kérdést intézni vagy a miniszterelnökhöz, vagy az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. ELNÖK: Köszönöm. Az ülést felfüggesztem. Most szünet következik. (Szünet: 15.42 - 16.30 - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: tisztelt Képviselőtársaim! Szíveskedjenek helyet foglalni. Folytatjuk munkánkat. Mielőtt a bizottság előadójának, dr. Horváth Jenőnek szót adnék, Avar István budapesti képviselőtársunk kért 2 perces hozzászólást. Megadom a szót. Kérek mikrofont. AVAR ISTVÁN: Kedves Képviselőtársaim! Valóban nem akarok visszaélni a türelmükkel, és betartom a 2 perces hozzászólási időt. Tulajdonképpen azért kértem szót, mert az imént, Moldvay képviselőtársunk részéről elhangzott egy javaslat, amely szerint a parlament úgynevezett költségtérítési díját, tiszteletdíját nem javasolja, hogy felemeljék. Én ezzel szemben, elsősorban a magam nevében, de azoknak a képviselőtársaimnak a nevében is, akikkel konzultáltam a szünetben, javaslom, hogy igenis, emeljék fel a képviselők költségvetési megtérítését (Taps.), hiszen a vidéki képviselőknek így is az esetek nagy többségében már ráfizetés a Budapestre utazgatás és a szállodatérítés. Ez javaslatom. Nemcsak a vidéki képviselők részére fontos ez, hiszen a budapesti képviselők között is nagyon sok olyan óvónő, tanárnő és egyéb foglalkozású képviselő van, aki két-három gyerekkel 7500 forintos bruttó fizetésből él. És azt sem szeretném, ha az ország nyilvánossága azt hinné, hogy itt horribilis összegeket teszünk zsebre adómentesen. Sehol Magyarországon a költségmegtérítést nem adóztatják, így egészen természetes, hogy a képviselői költségmegtérítést sem lehet adóztatni. Ez nem egy kedvezmény a képviselők részére, hanem jog. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a két felszólalást kezelje képviselői véleményként, s bízza a képviselők saját belátására, hogy miként cselekednek. Tisztelt Országgyűlés! Folytatva munkánkat, most kérem a beterjesztő bizottság előadóját, dr. Horváth Jenőt, hogy terjessze elő a bizottság állásfoglalását. DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Biacs Péter képviselőtársunk indítványát a jogi bizottság megtárgyalta. E tárgyalás eredményeként arra az álláspontra jutottunk, hogy az indítvány is azok körébe tartozik, amelyek jelentősen előremutatóak, amelyek azonban ma, amikor a jelenlegi Alkotmányunk keretei között kell élőre mutatva az új intézményt bevezetni, nem lenne kellő módon áthidalhatóan a javaslat megoldható. Ezért Biacs Péter képviselőtársunk azzal vonta vissza indítványát, hogy ezt, mint a későbbi Alkotmányban rendezendő kérdést annak idején kívánjuk elméletben és a gyakorlatban is a megvalósíthatósága kérdésében megtárgyalni. Ugyancsak beszélgetést folytatott bizottságunk dr. Bognár Rezső professzor úrral, akivel tisztáztuk, hogy a mai napon kiosztott új szövegű előterjesztés már nem a korábbi négy variációt tartalmazza. Egyetértett a mai előterjesztésben szereplő két variációval. Ezért indítványát nem kívánja önálló és ugyancsak bizottsági vitára vagy szavazásra bocsátandó indítványnak tekinteni. Végül megköszönöm képviselőtársaim azon felszólalását, mellyel erkölcsi támogatásukról biztosították az új törvényjavaslatot. Remélem, hogy nemcsak a képviselőtársaim, hanem a közvélemény részéről is megkapja ez az új intézményrendszer a szükséges erkölcsi támogatást. Ezek előre bocsátása után kérem, hogy az eredeti előterjesztésnek megfelelően szíveskedjenek mindkét törvény vonatkozásában az igenlő szavazatot megadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Amint korábban már említettem, az alkotmány megváltoztatásához az Alkotmány 24. §ának (3) bekezdése szerint az Országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Mai Országgyűlésünknek 382 tagja van, a kétharmados többséghez tehát 255 képviselő igenlő szavazata szükséges. A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy képviselőtársaim az ehhez szükséges számban jelen vannak, az Országgyűlés a minősített szavazásra is határozatképes.
