Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-44

3705 Az Országgyűlés 44. ülése, 1989. március 23-án, csütörtökön 3706 gi utakat polgári célokra is igénybe lehessen venni. Ez az egész északkeleti országrész fővároshoz való közelebb kerülését, a hazai és nemzetközi idegenforgalomba való jobb bekapcsolódását, a vidéki légi teherszállítási lehetőségek megteremtését is szolgálná. Megfontolandónak és megvizsgálandónak tartom azt is, hogy a Mezőkövesd déli részén levő, katonai célokat szolgáló utakat a 3-as számú főközlekedési út elkerülő szakaszaként is föl lehetne használni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert illeti a szó. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt dr. Ladányi József képviselő! A kérdésnek a mezőkövesdi katonai repülőtérre vonatkozó részére a választ a honvédelmi minisztériumi államtitkár elvtárs egyetértésével fogom megadni. Az interpellációban jelzett probléma fennáll, a 3-as számú főút jelzett szakaszának a forgalmi terhelése olyan mértékű, hogy már rég megkívánná az M-3-as autópálya kiépítését. Az építés folytatását - ahogy az el is hangzott —, azonban az úthálózat fejlesztésére fordítható összegek folyamatos csökkentése nem teszi lehetővé. Az autópálya megvalósításáig a mezőkövesdi átkelés mai forgalmi zsúfoltságát enyhíthetné a várost elkerülő útszakasz, amelynek ütemezett építésében a megyével és a várossal egyaránt megállapodtunk. Az útépítés előkészítését 1986-ban közösen megkezdtük, az építést azonban nem az akadályozza, hogy a tárca nem biztosítja a megállapodás szerinti költséget, hanem az, hogy a tervezett tehermentesítő út mellett lakók az építési engedélyt megfellebbezték. Az átkelési szakasz forgalmi körülményeinek javulása ugyanis a tehermentesítő út forgalmának növekedését vonja maga után kényszerűen, összességében azonban a lakosság nagyobb része számára a forgalommegosztással kedvezőbb állapot keletkezne. A megyei közlekedési hatóság és a helyi lakosság közötti egyeztetés lezárása szükséges tehát, ehhez a magunk részéről minden segítséget megadunk. A kivitelezéshez ígért megállapodás szerinti összeget a tárca változatlanul biztosítja. Az interpellációnak a katonai repülőtérre vonatkozó részével összefüggésben a következő tájékoztatást tudom adni: az idegenforgalmi célú, menetrend szerinti belföldi légiközlekedés megindításához az elmúlt év folyamán megvizsgáltuk, hogy mely belföldi repülőterek tehetők alkalmassá a feladatra, a korábban már hasonló rendeltetéssel működők közül. Mezőkövesd repülőterét a belföldi idegenforgalmi célú légiközlekedés megalapozását szolgáló eddigi vizsgálatokba azért nem vontuk be, mert a tervek szerint polgári célokra történő átadása nincsen napirenden. Ezért középtávú belföldi repülési terveinkben jelenleg nem szerepel, de a Honvédelmi Minisztériummal együtt vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy szükség esetén már a közeljövőben a műszaki okok vagy időjárási viszonyok miatt eredeti útirányukat megváltoztatni kényszerülő gépek leszállóhelye lehessen. A katonai célokat szolgáló közutak a város forgalmának tehermentesítésére elsősorban forgalombiztonsági okokból , (a Budapest-Miskolc vasútvonal kétszeri szintbeli keresztezése miatt) nem használhatók fel. Kérem a Tisztelt Országgyűlést és az interpelláló képviselőt, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék! ELNÖK: Kérdem dr. Ladányi József képviselőt, elfogadja-e a miniszteri választ? DR. LADÁNYI JÓZSEF: Tudomásul veszem, és átmenetileg elfogadom úgy, hogy 30-án lesz módunk a miniszter elvtárssal Miskolcon tovább erről a témáról beszélgetni (Derültség.) és a katonai repülőtérrel kapcsolatban pedig azt kérném, hogy nemigen kellene levenni napirendről, mert az, hogyha ott rossz időjárási viszonyok vannak, az nem cél, hogy ott leszálljon, hanem az egy szükséghelyzet, amely távolabb menne. Tehát az az ottani forgalom enyhítésében, az ottani közlekedésben így semmit nem jelentene. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszteri választ elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Többség, láthatóan. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő bizonyos magyarázattal, az országgyűlés tudomásul vette, két ellenszavazattal és 13 tartózkodással. Dr. Südi Bertalan képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez az önkéntes tűzoltók tiszteletdíjának személyi jövedelemadó-alap alóli kivonása tárgyában. Dr. Südi Bertalan képviselőtársamat illeti a szó, Bács-Kiskun megye, 12. választókerület. DR. SÜDI BERTALAN: Kedves Képviselőtársak! Előrebocsátom, egyike vagyok azon hat nevesített képviselőnek, akik derék lapunk, az Országgyűlési Tudósítások mai számának glosszaírója szerint sajátos értelmezéssel olyan témát választott interpellációja tárgyaként, amely úgymond nem az egész társadalmat érintő javaslatok közé tartozik. Döntsék el önök, így van-e? Tisztelt Országgyűlés! Miniszter elvtárs! Interpellációmat olyan embercsoportok érdekvédelmében terjesztem elő, melyek tevékenysége a mostaninál fokozottabb társadalmi megbecsülést érdemelne. Mindnyájunk előtt ismert az a tény, hogy az önkéntes tűzoltó testületi tagsággal járó feladatokat vállalók e csoportok közé sorolhatók. E testületek, melyek jobbára kisebb lakótelepüléseken működnek, s tagjaik önzetlen munkálkodásával sommás részt vállalnak a tűzkárok megelőzéséből, azok elhárításából, olykor az életmentésből is kiveszik részüket, a helyi gazdálkodó szervezetek anyagi segítségével tartják fenn magukat. Az önkéntes tűzoltók jelentékeny hányada e tevékenység elismeréseként némi tiszteletdíjban részesül, mely az összegszerűséget tekintve havi átlagban alig haladja meg az ezer forintot. E szervezetek önkéntes tagsága kizárólag az emberiesség jegyében vég-