Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-44

3705 Az Országgyűlés 44. ülése, 1989. március 23-án, csütörtökön 3706 gi utakat polgári célokra is igénybe lehessen venni. Ez az egész északkeleti országrész fővároshoz való köze­lebb kerülését, a hazai és nemzetközi idegenforgalom­ba való jobb bekapcsolódását, a vidéki légi teherszállí­tási lehetőségek megteremtését is szolgálná. Megfon­tolandónak és megvizsgálandónak tartom azt is, hogy a Mezőkövesd déli részén levő, katonai célokat szol­gáló utakat a 3-as számú főközlekedési út elkerülő szakaszaként is föl lehetne használni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert illeti a szó. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt dr. Ladányi József képviselő! A kérdésnek a mezőkö­vesdi katonai repülőtérre vonatkozó részére a választ a honvédelmi minisztériumi államtitkár elvtárs egyet­értésével fogom megadni. Az interpellációban jelzett probléma fennáll, a 3-as számú főút jelzett szakaszának a forgalmi terhelése olyan mértékű, hogy már rég megkívánná az M-3-as autópálya kiépítését. Az építés folytatását - ahogy az el is hangzott —, azonban az úthálózat fejlesztésére fordítható összegek folyamatos csökkentése nem teszi lehetővé. Az autópálya megvalósításáig a mezőkövesdi át­kelés mai forgalmi zsúfoltságát enyhíthetné a várost elkerülő útszakasz, amelynek ütemezett építésében a megyével és a várossal egyaránt megállapodtunk. Az útépítés előkészítését 1986-ban közösen megkezdtük, az építést azonban nem az akadályozza, hogy a tárca nem biztosítja a megállapodás szerinti költséget, ha­nem az, hogy a tervezett tehermentesítő út mellett lakók az építési engedélyt megfellebbezték. Az átkelési szakasz forgalmi körülményeinek javu­lása ugyanis a tehermentesítő út forgalmának növeke­dését vonja maga után kényszerűen, összességében azonban a lakosság nagyobb része számára a forga­lommegosztással kedvezőbb állapot keletkezne. A megyei közlekedési hatóság és a helyi lakosság közöt­ti egyeztetés lezárása szükséges tehát, ehhez a magunk részéről minden segítséget megadunk. A kivitelezés­hez ígért megállapodás szerinti összeget a tárca válto­zatlanul biztosítja. Az interpellációnak a katonai repülőtérre vonatko­zó részével összefüggésben a következő tájékoztatást tudom adni: az idegenforgalmi célú, menetrend sze­rinti belföldi légiközlekedés megindításához az elmúlt év folyamán megvizsgáltuk, hogy mely belföldi repü­lőterek tehetők alkalmassá a feladatra, a korábban már hasonló rendeltetéssel működők közül. Mezőkövesd repülőterét a belföldi idegenforgalmi célú légiközlekedés megalapozását szolgáló eddigi vizsgálatokba azért nem vontuk be, mert a tervek sze­rint polgári célokra történő átadása nincsen napiren­den. Ezért középtávú belföldi repülési terveinkben je­lenleg nem szerepel, de a Honvédelmi Minisztérium­mal együtt vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy szük­ség esetén már a közeljövőben a műszaki okok vagy időjárási viszonyok miatt eredeti útirányukat megvál­toztatni kényszerülő gépek leszállóhelye lehessen. A katonai célokat szolgáló közutak a város forgal­mának tehermentesítésére elsősorban forgalombizton­sági okokból , (a Budapest-Miskolc vasútvonal kétsze­ri szintbeli keresztezése miatt) nem használhatók fel. Kérem a Tisztelt Országgyűlést és az interpelláló képviselőt, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjék! ELNÖK: Kérdem dr. Ladányi József képviselőt, elfogadja-e a miniszteri választ? DR. LADÁNYI JÓZSEF: Tudomásul veszem, és átmenetileg elfogadom úgy, hogy 30-án lesz módunk a miniszter elvtárssal Miskolcon tovább erről a témá­ról beszélgetni (Derültség.) és a katonai repülőtérrel kapcsolatban pedig azt kérném, hogy nemigen kellene levenni napirendről, mert az, hogyha ott rossz időjá­rási viszonyok vannak, az nem cél, hogy ott leszálljon, hanem az egy szükséghelyzet, amely távolabb men­ne. Tehát az az ottani forgalom enyhítésében, az ot­tani közlekedésben így semmit nem jelentene. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a mi­niszteri választ elfogadja-e? Aki igen, kézfelemelés­sel szavazzon. (Megtörténik.) Többség, láthatóan. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő bizonyos magyarázattal, az or­szággyűlés tudomásul vette, két ellenszavazattal és 13 tartózkodással. Dr. Südi Bertalan képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez az önkéntes tűzol­tók tiszteletdíjának személyi jövedelemadó-alap alóli kivonása tárgyában. Dr. Südi Bertalan képviselőtársa­mat illeti a szó, Bács-Kiskun megye, 12. választókerü­let. DR. SÜDI BERTALAN: Kedves Képviselőtársak! Előrebocsátom, egyike vagyok azon hat nevesített képviselőnek, akik derék lapunk, az Országgyűlési Tudósítások mai számának glosszaírója szerint sajátos értelmezéssel olyan témát választott interpellációja tárgyaként, amely úgymond nem az egész társadalmat érintő javaslatok közé tartozik. Döntsék el önök, így van-e? Tisztelt Országgyűlés! Miniszter elvtárs! Interpellá­ciómat olyan embercsoportok érdekvédelmében ter­jesztem elő, melyek tevékenysége a mostaninál foko­zottabb társadalmi megbecsülést érdemelne. Mindnyá­junk előtt ismert az a tény, hogy az önkéntes tűzoltó testületi tagsággal járó feladatokat vállalók e csopor­tok közé sorolhatók. E testületek, melyek jobbára kisebb lakótelepüléseken működnek, s tagjaik önzet­len munkálkodásával sommás részt vállalnak a tűzká­rok megelőzéséből, azok elhárításából, olykor az élet­mentésből is kiveszik részüket, a helyi gazdálkodó szervezetek anyagi segítségével tartják fenn magukat. Az önkéntes tűzoltók jelentékeny hányada e te­vékenység elismeréseként némi tiszteletdíjban része­sül, mely az összegszerűséget tekintve havi átlagban alig haladja meg az ezer forintot. E szervezetek ön­kéntes tagsága kizárólag az emberiesség jegyében vég-

Next

/
Thumbnails
Contents