Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-44

3625 Az Országgyűlés 44. ülése, 19 Az invesztált állami juttatásokat a részvénytársaság tőkerészesedéseként kell felfogni. Rendezni kell továbbá a hitelkonstrukciókat is, annál is inkább fontos ez, mert a külföldi tőke részvételének ez elengedhetetlen feltétele. Egyetértünk az előterjesztés azon részével, mely előirányoz a világkiállítás közös nemzetközi képviseletére osztrák—magyar vegyesvállalatot. Ennek létrehozását rövid időn belül meg kell teremteni, a leendő kiállítókkal, szponzorokkal, közreműködőkkel történő tárgyaláshoz. Bizottságunk egyetért a tisztelt országgyűlés részére készült tájékoztató ráfordításokkal kapcsolatos bevezető gondolataival, de a tisztánlátás érdekében a költségvetést terhelő kiadásokat sürgősen, részleteiben ki kell munkálni, bemutatva a célt, és a ráfordítás éves ütemezését. Be kell mutatni azokat a feladatokat, melyek a következő tervidőszak elengedhetetlen fejlesztései között amúgy is szerepeltek volna. Erre annál is inkább szükség van, mert — és erről nyíltan kell szólni — félreértés folytán éleződik a világkiállítás érintett területei, gondolva itt a Hegyeshalom-Budapest vonalra és környezetére, és a kevésbé érdekelt országrészek közötti feszültségekre. Sokan félnek az esetleges tőkeátcsoportosításoktól az amúgyis fejlettebb területek javára. Több képviselőtársunk is megfogalmazta ezt a félelmét, választóink nevében. Tisztelt Ház! Bizottságunk álláspontja szerint, ha a fent említett szempontok érvényesülnek, a tények publikussá válnak, ezek a feszültségek oldódhatnak. Egyetértünk azzal a Magyar Építőművész Szövetség-i állásponttal, hogy a világkiállítás akcióterületeit országon belül minél előbb ki kell jelölni, s a lehetőségek megteremtésével mindenhol készülni kell az érdeklődést felkeltve az adott országrész történelmi, kulturális, természeti adottságaira. így elérhető, hogy a közvetlenül nem érintett területek is fejlesztéseket hajtsanak végre, vállalkozási alapon, megteremtve azzal a nagyobb vonzerőt, látogatottságot a különböző irányból jövő érdeklődők részére. Megfontolandónak tartjuk továbbá és kívánatosnak, a világkiállítás rendezvénysorozatait összekapcsolni és befejezni államiságunk 1100 éves megünneplésével. A világkiállítás helyszínéről bizottságunk nem kívánt állást foglalni, de egyetértettünk azzal a nézettel, hogy a Dunának, mint összekötő kapocsnak hangsúlyos szerepet kell kapnia, és azzal, hogy pályázati formában kell alapjait megteremteni, hagyva a külföldi elképzelések érvényesülését is, ha azok vállalják a hazai feltételrendszert és devizális kiadásba nem kerül. Az előterjesztés továbbgondolásaként merült fel, hogy a világkiállítás kapcsán a tudomány, az oktatás kapna fokozott infrastrukturális háttértámogatást a hosszútávú hasznosítás a magyar szellemiség itthontartása, jobb kihasználása reményében. Ez esetleg lehetőséget teremtene tudományos kutatóbázisok koncentrált létrehozására, a postgraduális képzés minőségi színvonalának emelésére. I március 23-án, csütörtökön 3626 Szintén a szervezők figyelmébe ajánljuk azt a javaslatot, hogy a megépülő szálláslehetőségek meghatározott hányada a világkiállítás zárása után a fiatalok részére lakásként hasznosulna. Az előterjesztés sajnálatos módon nem foglalkozik részletesen az utóhasznosítás érdemi tárgyalásával. A beruházások hosszútávú kihasználtsága nem elhanyagolható, úgyszintén a várható hozamok prognosztizálása. Nem is talán elsősorban az idegenforgalom, a vásárvárosi épületállományra gondolva, hanem a lényegesen megjavuló infrastruktúra jótékony hatására. Ha a tisztelt Ház viszszagondol azokra a szenvedélyes hozzászólásokra, amelyeket nemrégen a hírközlés kapcsán tárgyaltunk, annak elmaradottságából származó tetemes gazdasági veszteségekről, akkor úgy érzem, hogy a pozitív oldalát ennek a lépésnek nem kell külön taglalni. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva: Bizottságunk támogatja a világkiállítás megszervezését vállalkozási alapon, mert talán ez évszázadban az utolsó lehetőségünk, hogy felzárkózzunk ahhoz a gazdasági környezethez, amelyet európainak nevezünk. Mert csak a gazdaság eredményessége hozhat stabilitást, kibontakozást az önáltató frázisok helyett. Úgy ítéljük meg, hogy felül kell emelkedni a provinciális érdekeken a nemzet szimpátiáját felkeltve, önbizalmát visszaadva. Egy ilyen nemzeti üggyel való azonosulás kapcsán, annak sikeres megrendezésével lehetne e célokat elérni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Én is köszönöm. Dr. Berdár Béla képviselőtársunkat, a településfejlesztési és dörnyezetvédelmi bizottság felszólalóját illeti a szó. Dr. BERDÁR BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Elnökünk a megnyitáskor nagyon tapintatosan felhívta a figyelmünket, hogy lehetőleg rövidek legyünk. Hogy ezt a felhívást teljesíthessem, engedjék meg, hogy a bizottság véleményét felolvashassam, így biztos nem leszek hosszabb öt percnél. Nagy vállalkozásra készül az ország, amint miniszterünk beszámolójából kiderült, és a hozzászólok is ezt megerősítették. Nehéz döntés előtt állunk. A világkiállítás megrendezése csábító lehetőség, nagyszerű kihívás, de mint minden vállalkozás, veszélyektől, kockázattól sem mentes. Ezért fontos és indokolt, hogy ez előkészítés minden egyes mozzanatáról a végleges döntés előtt is a közvélemény részletes, világos és folyamatos tájékoztatást kapjon. Ennek a tájékoztatási munkának korábbi hiányosságait joggal kifogásolta a közvélemény. Pedig fontos ez a tájékoztatás, mivel — meggyőződésem, s ebben egyetértek a kereskedelmi miniszterrel —, hogy a világkiállítás megrendezése csak akkor lehet igazán sikeres, ha nemzeti üggyé válik, ha az egész ország magáénak érzi, ha a nemzet aktív közreműködésével valósul meg. Abban széles körű az egyetértés, hogy a világkiállítás nagyszerű lehetőség egy ország számára, nem véletlenül versenyeznek a rendezés jogáért a nemze-