Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-39

3311 Az Országgyűlés 39. ülése, 1989. március 8-án, szerdán 3312 Úgy azonban, hogy a kormányzást felelősen a kor­mány végezné. A közigazgatási tevékenység irányí­tása tehát nem hárulna a köztársasági elnökre. A hatalom megosztásának e harmadik dimenzió­jában felmerül a bírói hatalom belső megosztása is. Bizonyos megosztás mindenképpen kialakul, mert az alkotmánybíróság nem tartozik a rendes bírósá­gok szervezetrendszerébe. Egyes esetekben pedig, ha a rendes bíróság előtti lehetőségeket kimerítette, az állampolgár is fordulhatna az alkotmánybírósághoz az alkotmányban foglalt alapvető jogai sérelmének or­voslásáért. Ezt a lehetőséget azonban csak pontosan körülhatárolva szabadna biztosítani, mindenképpen megőrzendő ugyanis a bírói ítélkezés biztonsága, a jogerő tekintélye. Az igazságszolgáltatáson belüli további hatalom­megosztás azonban az ügyészi szervezet közbejötté­vel is megvalósítható. Az alkotmány szabályozási el­veinek logikájából mindenképpen az ügyészi szerve­zet feladatainak változása következik, hiszen az úgy­nevezett általános felügyelet éppen az alkotmánybí­ráskodással, a közigazgatási bíráskodás bevezetésével, pontosabban általánossá tételével, amelyre vonatko­zó törvényjavaslatot már ebben az évben az ország­gyűlés elé terjesztjük, és bizonyos fokig a Legfelsőbb Állami Számvevőszék felállításával is, feleslegessé vá­lik, illetve nagyon szűk körben vonható meg. Az ügyészi tevékenység tehát mindenképpen az igazságszolgáltatással összefüggésben hangsúlyozódik, akár bizonyos körben, a nyomozat feletti felügyelet­ben, akár a vádképviseletben. Kérdés, milyen szerve­zeti felépítéssel biztosítható leginkább az ezzel ösz­szefüggő feladatok ellátása. A szabályozási elvek több variánst tartalmaznak. Ebből kettőt említenék. Az el­ső: az országgyűlés által választott legfőbb ügyész, s az alatta kialakított, a jelenlegihez képest azonban ki­sebb nagyságú, önálló, centralizált, utasításra dolgozó ügyészi szervezet. A második megoldás az igazságügyi szervezetbe integrált ügyészi szervezet, két további megoldási lehetőséggel. Az egyik szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök nevezné ki, s az igazság­ügyminiszter felügyeletével látná el tevékenységét, szervezetileg külön tartva a bíróságoktól. A másik megoldás alapján a legfőbb ügyészt a köztársasági el­nök vagy a kormány nevezné ki és az Igazságügyi Mi­nisztérium egyik államtitkára, vagy a miniszter egyik helyettese lenne. Mindegyik mellett és ellen szólnak érvek és viták még folynak. Nem javaslom, hogy a parlament most döntsön eb­ben a tekintetben, további szakmai vitáknak kellene a legcélszerűbb változatot kialakítani. Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az alkotmány logikáját és ebből adódóan a belső hatalommegosztás bizonyos változatát ezen a területen is biztosítani kell, úgy azonban, hogy a bírói függetlenség csorbát ne szen­vedjen. Végül a hatalom megosztásának negyedik dimen­ziója az önkormányzati hatalom. Különösen fontos hazánkban, történeti okok foly­tán is, a helyi és a regionális önkormányzat valósá­gos működése. Hadd idézzem itt Eötvös Józsefet, aki komoly politikai erőt és az autonómia biztosításának lehetőségét látta az önkormányzatokban. „Az állam­hatalom korlátozása végett — mondja — arról is kell gondoskodni, hogy az egyén ne elszigetelten álljon az államhatalom ellenében. Az egyetlen védőeszköz te­hát korunkban az állam mindenhatósága ellen ugyan­az, amely századokon át szolgált oltalmul mindenféle korlátlan uralom ellen, tudniillik, hogy a községnek, a tartománynak és általában az államban lévő szerveze­teknek, amelyek az egyént az állammal egybefűzik, bizonyos kört adjanak önálló tevékenységre és ezáltal az államhatalomnak gyakorlatilag szilárd határokat vessenek". Eddig az idézet. Történelmünk és benne politikai rendszerünk úgy alakult, hogy Eötvös Józsefnek ezek az egyébként a szabadságharc bukását követően írott sorai egyrészt változatlanul aktuálisak, másrészt a századokon át működött önkormányzatok valóban részei lévén a magyar alkotmányfejlődésnek, olyan hagyományokat jelentenek, amelyekre bízvást építhetünk. Szeretném hangsúlyozni, hogy jóllehet a beterjesz­tett szabályozási elvek még nem ezt tartalmazzák, az alkotmánynak külön fejezetben kell foglalkozni az önkormányzatokkal, ideértve nem csupán a helyi és regionális, hanem a különböző szervezeti önkormány­zatokat is. Abból kiindulva, hogy az önkormányzat minden formája a lakosság önkormányzata, alkotmá­nyosan kell biztosítani számukra a tényleges önkor­mányzat gazdasági feltételeit is. Tisztelt Országgyűlés! A szabályozási elvek a hata­lom megosztásának és az államhatalmi ágak elválasz­tásának az imént fejtegetett logikáját kívánják érvé­nyesíteni az alkotmány egészében. Kérem tehát egyet­értésüket ehhez és azt, hogy az egyes megoldásokat, az államszervezeti formákat és variánsaikat ebből a lo­gikából kiindulva értékeljék. Végezetül: mit kér a kormány az országgyűléstől? Mindenekelőtt tárgyszerű vitát, hiszen amúgyis sok a hangulati elem, az érzelmek, az indulatok, valamint az intolerancia politikai életünkben. Kérjük továbbá a tárgyszerű vitából kirajzolódó iránymutatást. Nem azt, hogy szavazással, vagy anélkül válasszanak az egyes beterjesztett alternatívák között, bár természe­tesen semmilyen módon sem kívánjuk behatárolni a Tisztelt Ház tevékenységét és döntéseit. Természete­sen azt sem kívánjuk, hogy korlátozza az előterjesztés azt, hogy új javaslatokkal és elgondolásokkal vegyenek részt az alkotmányozás munkájában. Úgy gondoljuk azonban, hogy a döntések — különös tekintettel a szabályozási elvek most kibontakozó vitájára — még nincs itt az ideje. Azt azonban nagyon is fontosnak tartanánk, ha a parlamenti vitában legalább az alkotmány egészének logikája, felépítése, alapvető elvei és néhány már most is kikristályosodónak tűnő megoldása tekintetében ki­rajzolódnának a parlament várható állásfoglalásának alapvonalai, hogy a szövegező munkában erre figye­lemmel építkezhessünk. Ilyen kérdésekre gondolok: kell-e külön fejezet a társadalom, a gazdaság, a politikai rendszerjellegéről, vagy elegendő, ahogyan javasolnánk, bizonyos alapve-

Next

/
Thumbnails
Contents