Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-39

3293 Az Országgyűlés 39. ülése, 1989. március 8-án, szerdán 3294 ülésen fogadtuk el a Házszabályokat, amelyek ezt előírják. Meglehet, hogy Önök majd javaslatot fognak tenni arra, hogy ezt egyszerűsítsük, módosítsuk. De most én innen nem tudok mást tenni, mint szavaztatni. Kérem tehát szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni, és számoljuk meg a szavazatokat. (Megtörténik.) Második szektor! (Megtörténik.) Harmadik szektor! (Megtörténik.) Negyedik szektor! (Megtörténik.) Kérdem, ki van ellene? Első szektor, második szektor, harmadik szektor, negyedik szektor! Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazástól? Első szektor, második szektor, harmadik szektor, negyedik szektor! Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Polgárdi József képviselőtársunk indítványt nyújtott be a Legfelsőbb Állami Számvevőszék koncepciójának, majd a számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslatnak még az alkotmány elfogadása előtti megvitatására és tárgyalására. A terv- és költségvetési bizottság véleményét figyelembe véve javaslom az indítvány elfogadását és azt, hogy az Országgyűlés ezt iktassa programjába. VARGA IMRE: Ügyrendi javaslat. ELNÖK: Jó, én bevégeztem és akkor most Varga Imre képviselőtársamnak szót adok. Ügyrendi kérdés. VARGA IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi javaslatot teszek. Az új Házszabály 46. §-a (2) bekezdése értelmében a szavazatokat, tehát az igenlő szavazatokat is meg kell számolni, akkor is, ha a többség nyilvánvaló. Ez a szabály a szavazatszámlálógép működése esetén nem probléma. A jelenlegi ülésszakon 60 kérdésben kell majd szavaznunk, 180 szavazást kell majd megszámolni. Csak az interpellációk esetében több mint 60-at. Ez rendkívül sok időt vesz igénybe. Ezért azt javaslom: az igenlő szavazatokat csak akkor számoljuk meg, ha a többség nem nyilvánvaló. Ha ezzel minden képviselőtársam egyetért, járjunk el eszerint. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm a javaslatot. Mielőtt azonban döntenénk, azt hozzá kell tennem, hogy ez a javaslat és ez a döntés csak a jelenlegi ülésszakra vonatkozhat, a későbbiekben azt hiszem, hogy általánosabb rendezést kell napirendre tűzni. Tehát ki ért egyet Varga Imre képviselőtársunk javaslatával? (A szavazás kézfelemeléssel megtörténik.) Az országgyűlés egyetért a javaslattal, ezért az én munkámat is megkönnyítette Varga elvtárs. Köszönöm. Van-e hozzászóló? Nincs. Tehát most Polgárdi József képviselőtársunk indítványa felett mielőtt szavaznánk, szót adok Polgárdi József képviselőtársunknak, illetőleg megkérdem, kíván-e szólni? POLGÁRDI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Tekintettel arra, hogy az idő nagyon előrehaladt, csak néhány percig szeretném türelmüket kérni. Szóban is szeretnék néhány érvet elmondani annak bizonyítására, hogy miért tartom feltétlen szükségesnek, hogy még ez évben a Legfelsőbb Számvevőszéket létrehozzuk. Az ellenőrzés rendkívül fontos, én is annak tartom. Nem mint bürokratikus cselekedetet, hanem úgy, mint a társadalom élő lelkiismeretét. Az állami ellenőrzés jelenlegi rendszere erősen tagolt. Sok szervezetben talán többezer kiváló szakember párhuzamos munkát végez. Az állami pénzek felhasználásának nyomonkövetése nem elég következetes. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az állami ellenőrzés belterjes. Igen, belterjes, mert a kormány és a Pénzügyminisztérium lényegében önmagát ellenőrzi. Érthető, hogy ilyen körülmények között a felelősségi rendszer sem alakulhatott ki megfelelően. Ez a gyakorlat nem tartható tovább, mert megfelelő kontroll hiányában értékek mentek és mennek veszendőbe. Egy másik gondolat: az országgyűlés döntést hozó és ellenőrző szerepe lényegesen növekszik. Stadinger elvtárs is utalt erre. Az állami háztartással; az állami költségvetéssel'és az állami vagyonnal való gazdálkodásnak az eddigieknél sokkal hatékonyabb, sőt, minőségileg más, rnegbízhatóbb elemzésére, értékelésére lesz szükség. Ma az országgyűlésnek nincs folyamatos, átfogó informálódási, • ellenőrzési lehetősége, mert nincs ilyen szervezete. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságban több változás elé nézünk, hiszen a társasági törvény a vagyoni helyzet átalakulásával járhat. Az állami vagyon részbeni elidegenítését is eredményezheti ez. Ez nagyon jelentős dolog. A nemzet vagyonára ügyelni kell. Azt áron alul elkótyavetyélni nem lehet. Aggódom, igen aggódom, mert egy átfogó ellenőrzési intézmény nélkül ez a folyamat kicsúszhat a megfigyelés alól. Kedves képviselőtársaim! Befejezésül: ha népünk jó arra, hogy erején felül áldozatokat hozzon a köz érdekében, akkor legyen jó arra is, hogy képviselői által lássa, ismerje és számonkérje, miképpen gazdálkodnak a nép pénzével fent, középen és lent is. Joga van ehhez, mert immár adóalany és sok-sok terhet cipel. De nem csupán adóalany, hanem nemzeti érzéseket hordozó lény. Úgy gondolom: a lakosság is valamelyest megnyugodna, ha arról értesülne, hogy a közpénzzel az elkövetkező időszakban sokkal, de sokkal gondosabban bánnak. Végezetül, felvetődhet egy kérdés: célszerű-e halogatni az Állami Számvevőszék létrehozását. Egyes vélemények szerint majd az új alkotmány jóváhagyása • után, mások úgy gondolják, hogy az államháztartási törvény jóváhagyását követően kerüljön erre sor. Ha kivárjuk az új alkotmány jóváhagyását, akkor az új intézmény majd csak 1991-ben kezdheti el áldásos tevékenységét. Úgy vélem, és szakemberekkel is tanácskoztam — az ellenőrzés profi szakembereivel, a népi ellenőrzés-