Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3259 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3260 vámkezelést igénylő és a vámkezelést nem igénylő személygépkocsi-forgalom elválasztásának. A közeljövőben befejeződik a hegyeshalmi régi közúti határátkelőhelyen azoknak a feltételeknek a létrehozása, amelyek szükségesek a vámeljárást kérő utasok fogadására és vámkezelésére. Ez az intézkedés a vámeljárást gyakorlatban bonyolítók szerint mind a vámkezelést kérő magyar utasok számára, mind a többi utas számára kedvezőbb helyzetet teremtene. Az új közúti határátkelőhely egészében zöld folyosóvá válhatna, ami a forgalom gyorsítását eredményezné. A vámolás miatt várakozó gépkocsik nem akadályoznák sem a vámkezelést nem kérő magyar utasok, sem a külföldiek belépését, a régi határátkelőhelyen pedig a kialakított feltételek a vámkezelés gyorsítását tennék lehetővé. Winkler László képviselőnek igaza van abban is, hogy ezen intézkedés következtében megnőne Hegyeshalom gépkocsiforgalma. A jelenlegi kamion- és autóbuszforgalom tetéződne az Ausztriából személygépkocsival visszatérő magyar utasok vámkezelést kérő részével. Ezt a hátrányt kikerülni a javasolt megoldás mellett nem tudjuk. A tervezett intézkedés előnyei: — a határforgalom gyorsítása, kulturáltabbá tétele - ennél nagyobbak. Indokolt ugyanakkor azt is megvizsgálni, hogy Hegyeshalom út- és közlekedési viszonyait milyen módon lehet javítani azért, hogy a nagyobb átmenő forgalom kedvezőtlen hatásait csökkentsük. A statisztikai lap szükségességének indokoltságát megkérdőjelező véleményével egyetértek. Az illetékes belügyi szervekkel közösen magunk is elengedhetetlennek tartjuk a kérdés újrarendezését. Erre a közeljövőben valamennyi érdekelt bevonásával sor kerül. A döntést követően a Belügyminisztérium tájékoztatni fogja az interpelláló képviselőt, szükség esetén az országgyűlést. Kérem Winkler László képviselőt válaszom elfogadására. ELNÖK: Kérdem Winkler László képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? WINKLER LÁSZLÓ: Tisztelt Miniszter Elvtárs! Én úgy gondolom, hogy ebben a Házban hozzá kell szoknunk a kompromisszumhoz, de az ön által elmondottak oly kevés mértékben egyeznek az én általam beadott interpellációval, hogy ezt a választ nem áll módomban elfogadni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kérdem az országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Kérem jegyző képviselőtársamat, hogy segítsen. I. szektor 22, II. szektor 11, III. szektor 11, IV. szektor 10. összesen 54. Ki nem fogadja el a miniszteri választ? I. szektor 27, II. szektor 29, III. szektor 27, IV. szektor 39. Összesen 122 nem. Ki tartózkodott a szavazástól?. Első szektor? 32. — Második szektor? — 7. - Harmadik szektor? 17. — Negyedik szektor? 27. - 73 tartózkodás. Tisztelt Országgyűlés ! Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés 122 nem-, 73 tartózkodás és 54 igenlő szavazat mellett nem fogadta el. Ezért a kérdést az ügyrend 52. §-ának (5) bekezdése rendelkezésének megfelelően további vizsgálatra az ügyben illetékes — most kérem segíteni - melyik bizottságnak adjam ki? {Felkiáltások: A kereskedelmi bizottságnak!) Akkor a kereskedelmi bizottságnak adom ki azzal, hogy a kereskedelmi bizottság az ebben az ügyben esetleg érdekelt más bizottságokat is keresse meg. A bizottság jelentését a következő ülésszakra kérem az országgyűlésnek benyújtani. Beck Tamás miniszter elvtárs kért szót. BECK TAMÁS: Tisztelt Országgyűlés! Ebben a kérdésben a tárca részéről teljesen illetéktelennek érzem magamat. (Taps.) ELNÖK: Félreértésről van szó. A kereskedelmi bizottságnak adtam ki azzal, hogy azokat a bizottságokat vonja még be, amelyeket szükségesnek tartanak. Ha lesznek olyan vonatkozásai, amelyek a Kereskedelmi Minisztériumot érintik, akkor természetesen kérjük a minisztérium részvételét. Úgy gondolom, hogy még más szerveket is be kell majd ebbe vonni. így az eredeti határozatot fenntartjuk. A bizottság jelentését a következő ülésszakra kérem az országgyűlésnek bemutatni. Következik dr. Somlai Gyula képviselőtársunk interpellálása a pénzügyminiszterhez az élelmiszergazdaság támogatásának csökkentése tárgyában. Dr. Somlai Gyula képviselőtársamat illeti a szó, Vas megye 6. számú válaszókörzetéből. DR. SOMLAI GYULA: Tisztelt Országgyűlés! A decemberi parlamenti ülésen több — a mezőgazdaságban dolgozó — képviselőtársam szóvá tette, hogy az élelmiszergazdaság már olyan nehéz helyzetben van, hogy nem bír el további elvonásokat, támogatáscsökkentéseket. Hogy a felvetések megítélése nem volt ilyen egyértelmű, azt bizonyítja az alábbi példa is, amely interpellációm témáját adja. Kedves Villányi Elvtárs! A Pénzügyminisztérium 1988 októberében dr. Patkó András miniszterhelyettes aláírásával a vállalatoknak megküldte az 1989. január 1-től érvényes, a rubel-elszámolású exporthoz kapcsolódó költségvetési árkiegyenlítés kulcsait és a 29 forintos árfolyamot a Tervgazdasági Bizottság döntésére hivatkozva. Az ismertetett támogatás mértékének figyelembevételével a baromfifeldolgozó vállalatok megkötötték az 1989. évi árucsirke-szerződéseket, a Hungavis Külkereskedelmi Vállalat pedig megegyezett a szovjet vevővel az 1989-es eladási árakban, mennyiségben, ütemezésben. Majd ezt követően ugyancsak a Pénzügyminisztérium 1988. decemberi dátummal, 1989. január 3.-i érkezéssel, ugyancsak Patkó miniszterhelyettes aláírásával megküldte az újabb szabályozásokról szóló értesítést anélkül, hogy a MÉM-mel és a TOT-tal konzultációt folytattak volna. Ebben a szabályozásban már 19 százalék ponttal csökkentett mértékű árkiegyenlítés szerepelt vágó-