Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3253 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3254 lasza a novemberi ülésszakon Antal Imre képviselő részéről elhangzott interpellációra, a szeszesitalok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában. BECK TAMÁS: Tisztelt Országgyűlés! A kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával egyetért, minden érdeke ezt kívánja. Különben sem találtunk korrelációt a tilalom és az italfogyasztás között. (Derültség, taps.) Az 1987. évi XI. törvény 29. §-a azonban egyeztetési kötelezettséget ír elő számunkra az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal és a Szociális- és Egészségügyi Minisztériummal. A Tanács februárban tűzi napirendre a kérdést és ezek után fog véglegesen állást foglalni a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium. Ezen kívül meg kívánja tárgyalni ezt a témát az országgyűlés kereskedelmi bizottsága is. Mindezek alapján végleges választ, sajnos, csak az előző tárgyalások kimenetele után közölhetek. A magam részéről a tilalom feloldását támogatom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 52. §-ának (2) bekezdése szerint az interpelláltnak indokolt esetben joga van ahhoz, hogy a választ harminc napon belül írásban közölje az interpelláló képviselővel és az országgyűlés elnökével. Ezt most értelmezzük úgy, hogy Beck Tamás kereskedelmi miniszter választervezetét előbb az érdekelt társadalmi szervekkel egyetértésben kidolgozza és az országgyűlés kereskedelmi, valamint egészségügyi és szociális bizottsága elé terjeszti megvitatásra és maid ennek utána az interpellálót és az országgyűlés elnökét tájékoztatja. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, Beck Tamás miniszter elvtárs kérését — ezzel az én kiegészítésemmel — elfogadja-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? (Hat.) Ki tartózkodott a kérés teljesítésétől. (Kettő.) Kimondom a határozatot: Antal Imre képviselőtársamnak a szeszesitalok reggel 9 óra előtti árusítása tilalmának megszüntetése tárgyában tett interpellációjára—a miniszter elvtárs kérésének megfelelően — a válasz a következő ülésszakon a hozott határozatnak megfelelően fog megtörténni. Ezt a kérést elfogadta a parlament, hat ellenszavazat és két tartózkodás mellett. Következik Varga Miklós képviselőtársunk interpellációja az igazságügy- és a pénzügyminiszterhez az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés tárgyában. Varga Miklós képviselőtársamat illeti a szó, Veszprém, 10-es választókerület. VARGA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtársak! A Magyar Televízió több alkalommal hírt adott arról, hogy egyes pénzügyi szervek hivatali jogkörükben eljárva a közvélemény által elítélendő gyakorlatot alkalmaznak. A Jogi Esetek című adásban láttuk, hogy az alig 300 forintos tartozás meg nem fizetéséért felnyitották az állampolgár lakását és onnan egy 24 ezer forintos színes televíziót foglaltak le, illetve vittek el. Az Ablak című műsor december 30-i adásából tudjuk, hogy az adóhivatal tévedésből egy állampolgárnak 24 ezer forint adó megfizetését írta elő. A károsultnak több száz forintos okmány bélyeggel ellátott, több hivatalhoz benyújtott beadványban kellett kérni a tévedés helyreigazítását. Végrehajtással fenyegették, az elintézésig több hivatalt kellett megjárnia, több ezer forint kára keletkezett ebből. De említhetném a Tévé-híradóban megjelent és a lakosság körében felháborodást keltett kulturálatlan vámkezelést a külföldi csomagok esetében. Sorolhatnám még a példákat. De úgy vélem, az említett három eset is elegendő a bizonyításra. A bürokrácia, a hivatali packázás nagyon kedvezőtlenül hat a lakosság hangulatára, közérzetére. Ne rontsuk ezzel is, hiszen rossz az már így is. Választókerületemben az állampolgárok az említett esettel kapcsolatban így fogalmaztak: ki vagyunk szolgáltatva, védtelenek vagyunk. Hát ne legyenek azok! Védjük az embereket a bürokratáktól! Nem szabad megengedni, hogy az állampolgár csak okmánybélyeggel ellátott beadványban védhesse igazát. Azokban a hivatalokban, amelyeket a példámban említett kárvallott végigjárt, a mi pénzünkből fizetett emberek ülnek. Éppen ezért elvárjuk, hogy legyenek velünk szemben emberségesek. Kérem a pénzügyi kormányzatot, hogy ilyen és hasonló esetekben a hivatal által okozott kárt az állampolgároknak térítsék meg. A lakásfelnyitással kapcsolatban úgy tudom, jogszerűen jártak el. Azt azonban vitatom, hogy az alig 300 forintos tartozásért — még ha az eljárási illetéket, a késedelmi pótlékot is beleszámítjuk - egy 24 ezer forintos értéket kell lefoglalni. Ha ez így törvényes, akkor véleményem szerint ez a törvény nem jó. Végezetül megkérdem az illetékes miniszter elvtársat, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő? Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Először dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter válaszol az interpelláció rá vonatkozó részére. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A felhozott esethez hasonló esetek máskor is előfordulhatnak, ha most egyetlen példát is hallottunk. Ennek az esetnek a jogszabályszerűségét ugyan nem vitatjuk — mint ahogyan nem vitatta a tisztelt képviselő sem —, egyéb összefüggéseit azonban meg kell nézni. Az első: korábbi végrehajtási rendelkezéseink elsősorban az adós védelmét szolgálták, vagyis hallatlanul nehezen juthatott hozzá a hitelező ahhoz a pénzöszszeghez, amely járt neki. A jelenleg hatályban levő végrehajtási rendelkezés — amely egyébként törvényerejű rendelet — az adós védelmét bizonyos fokig kiegészítette a hitelező vé-