Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3235 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3236 déseket a bizottságunk nem tud magáévá tenni, hanem a tisztelt országgyűlés bölcs döntésére fogja majd bízni. Általánosságban szeretném a következőt mondani: a képviselői tevékenység, a parlamenti munka általános kérdéseire, azok jobbítására, tiszteletére irányuló javaslatok is olyanok, amelyeket feltétlenül nekünk, mindannyiunknak, tisztségviselőknek és képviselőknek figyelembe kell venni és ily módon is javítani az egyéni tevékenységünket és a kollektív munkánkat egyaránt. Én helyesnek tartom, hogy a házszabályok módosítása, korszerűsítése kapcsán szóba kerültek nem kifejezetten az ügyrend egyes paragrafusaihoz tartozó kérdések is, mert azt hiszem, hogy itt a helye vagy itt is a helye annak, hogy ezek a kérdések szóba kerüljenek. Valamikor — és itt utalok régi parlamenterekre, Pesta Lászlóra, Bognár Józsefre, Barcs Sándorra és másokra, emlékezünk arra együttesen — az a fő szasbály érvényesült, hogy a költségvetési vita szokott volt olyan lenni a parlamentekben, ahol minden kérdés felvetésének helye volt. Hát ez most nemcsak a költségvetési vitára vonatkozott, hanem a házszabályok körüli vitára is. Elhangzott még, az általános megjegyzéseknél maradva egy rövid ideig olyan kifejezés, hogy egyes honatyák törpének érzik magukat, vagy valami másodrendű képviselőknek, képviselők jogállásával összefüggésben. Egyébként ahogy én ismerem a Südi Bertalan képviselőtársamat, ahogy úgy-e ő vetette fel ezt a kérdést, én nem úgy ismerem őt, de azt hiszem a parlament plénuma sem, hogy ő aztán a ,,törpe" képviselők közé tartozónak számítson. Mindenesetre szeretném a következőt hangsúlyozni. Az általa, a Király Zoltán által és mások által fölvetett, a képviselői munka tartalmi kérdéseire, feltételeire vonatkozó hozzászólásokra is, hogy konzultációt folytattan én személy szerint Németh Miklós elvtárssal, a Minisztertanács elnökével. Megkért arra, hogy mondjam el, hogy először: a kormány akár az épületről lévén szó, akár pedig a képviselőket ért bármilyen hátrányról van szó, a múltban ért hátrányokról is, de a jövőbeni esetleges hátrányokról is, forduljanak bizalommal ez utóbbi kérdésekben a Minisztertanács elnökéhez, aki a konkrét esetek leírása kapcsán elrendeli a megfelelő vizsgálatot és megteszi a megfelelő intézkedéseket. Én azt gondolom, hogy ezt a miniszterelnöki kérést, illetve ilyen bejelentést jószíwel vehetjük mindannyian tudomásul. (Taps.) Szeretném azt mondani elvtársak, hogy eredetileg én arra készültem a zárszóban, hogy megköszönöm a Tisztelt Háznak azt a megtisztelő bizalmat, amellyel bennünket megválasztott erre a felelős munkára, és hogy akkor befejezné a mi bizottságunk a munkáját. Hát a vitából is kiderült már tegnap is és ma is, hogy ez az én részemről nem egyéb egy hiú ábrándnál. Arra szeretném kérni a tisztelt képviselő elvtársakat, hogy hosszabbítsák meg a mi mandátumunkat, márcsak arra nézve is, hogy hiszen, ha március 31-ig előterjesztésre kerül majd a bizalmi, bizalmatlansági indítvány kérdése vagy más kérdések, amelyeknek ügyrendi vonzatai természetesen lesznek, akkor most már ez a bizottság vigye tovább ezt a tevékenységet. Én remélem, hogy ezt a bizalmat meg fogjuk kapni majd a tisztelt képviselő elvtársaktól. Nagyon sokat tudnék én még mondani az általánosan fölmerült kérdésekről, de most ezt nem teszem. Hangsúlyozom, hogy mindegyik javaslat és minden észrevétel figyelmet érdemlő volt, amelyekkel nekünk majd ismerve, vagy megismerve a jegyzőkönyvet is, nekünk alatt én most értem az ügyrendi bizottságot, és értem természetesen az országgyűlés tisztikarát is, megfelelő módon és érdemben foglalkoznunk kell. Visszatérve, illetve folytatva a kérdést és a gondolatokat, szeretnék a kiküldött javaslatunk menetében visszatérni az egyes képviselői indítványokra és azzal kapcsolatosan a bizottság javaslatára. A 8. §-sal kapcsolatosan hangzottak el olyan javaslatok Kovács és Filló elvtársak részéről, hogy ne kerüljük meg azt a kérdést, hogy mi legyen az alakuló ülésen a bizottságokkal, a bizottságok tisztségviselőinek megválasztásával és mi legyen a ciklus közötti időszakban. Ideértve azt is: az a javaslat is elhangzott, hogy ha megválasztásra kerülnek az állandó bizottságok tisztségviselői, akkor egy év múlva ismételjék meg a választást, hogy az alatt az idő alatt jobban megismerik egymást és akkor vagy újraválasztják e tisztségviselőket a bizottságok, vagy pedig nem. A következőkben maradtunk: Válasszuk szét az alakuló ülést és a ciklus közötti időszakban követendő eljárást. Úgy szólna egy új, második bekezdés, az eredeti szöveg tehát első bekezdésként maradna, hogy az alakuló ülést követően az állandó bizottság tesz javaslatot a saját elnökére, titkárára, és tagjainak a megválasztására. Azt gondoljuk, hogy ez így helyesebb és jobb lesz. De az, hogy a plénum válassza az alakuló ülésen a tisztségviselőket, ezt a javaslatunkat továbbra is fenntartjuk. Az egy évvel, azaz hogy egy év múlva új választásra, vagy választási procedúrára kerüljön sor, a bizottságunk ezt a javaslatot elvetette. A következő, all. §-hoz kapcsolódik, amely úgy szól, hogy az országgyűlés az általa megválasztottakat bármikor visszahívhatja. Az a képviselői javaslat hangzott el, hogy pontosítsuk ezt a szakaszt, a következőképpen: Az országgyűlés az általa megválasztottakat a megválasztásukra vonatkozó szabályok szerint bármikor visszahívhatja. Elfogadtuk, mert úgy ítéltük meg, hogy ez a fontos és egyébként a bizottságunk eredetileg is erre gondolt. Elhangzott egy olyan javaslat — bár az az országgyűlés plénumán nem került szóba — a 12. §-sal öszszefüggésben, annak az 5. bekezdésével, amely úgy szól, hogy az országgyűlés, valamint a bizottságok ülésein elhangzott képviselői javaslatokra, bírálatokra, kérdésekre az illetékes állami szerv vezetője, helyettese, az ülésen vagy az ülést követő 30 napon belül írásban válaszolni köteles. Az írásban adott válaszról az országgyűlés elnökét, illetve a bizottság elnökét értesíteni kell. A javaslat, és amit a bizottságunk elfogadásra ajánl úgy szól, hogy egészítsük ki ezt az 5. §-t azzal, hogy a szóban elhangzott válaszokat, vagy választ a képviselő írásban is kérheti. Azt gon-