Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3213 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3214 Érdekeink ezen fogyatékosságok kiküszöbölésében is közösek, és ha törekvéseinkben az egész nép érdekeit kívánjuk érvényre juttatni, akkor célszerű­nek tartanám, hogy pártonkívüli képviselőtársaimhoz is ugyanazok az információk eljussanak. Akár úgy, hogy meghívjuk őket a pártcsoport-ülésre, akár más formában. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői kezdeményezé­sek, javaslatok sorsának egyértelműbb rendezése ér­dekében írásban módosító javaslatot tettem a ház­szabály-tervezethez. A 38. § lehetővé teszi, hogy az országgyűlés a beszámolók alapján értékelő és fela­datokat megállapító határozatot hozzon. A ha­tározatra javaslatot tehet az előterjesztő, illetve az illetékes bizottság. Javaslom, hogy az előterjesztő és az illetékes bizottság mellett vegyük figyelembe a vitában elhangzott képviselői javaslatokat is. Ezzel részben megelőzhető lenne az az állapot, amit az el­múlt ülésszakon egyik képviselőtársam nagyothallók párbeszédének nevezett. Mi mondjuk a magunkét, néha a hatás kedvéért eltúlozva, kiszínezve a ténye­ket ,s tesszük a javaslatokat legjobb szándékunk és tudásunk szerint. Ezen javaslatok egy részére a beszá­moltatott válaszol a vitazáróban, más részét az ille­tékes írásban válaszolja meg, a fennmaradó rész pedig válasz nélkül marad. Tudom, hogy nem lehet minden képviselői javas­latot megvalósítani. Vagy mert nincs realitása, vagy a feltételek hiányában. Nem ezt kérem. De azt igen, hogy minden felvetés érdemi választ kapjon, mégha a válasz elutasító, akkor is. Két javaslatom sorsával szeretném röviden érzékeltetni a problémát. Az egyiket a Vu. ötéves tervtörvény vitája során tettem 1985 decemberében. A csökkent, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására vonat­kozó rendelet módosítását kezdeményeztem, úgy­hogy a dolgozót érdekeltté tegye a megmaradt mu­kaképessége hasznosításában. Az ülés után kaptam Rácz Albert elvtárstól leve­let, amelyben köszöni a javaslatot és tájékoztat arról, hogy a javaslatommal egyetértve rövidesen kezde­ményezik a rendelet módosítását a Minisztertanács­nál. Azóta eltelt három év, nem történt semmi, il­letve annyi, hogy Rácz elvtárs másik főhivatalban dolgozik. De a bányaüzemek portáján, fürdőjében ugyanúgy két-három ember ücsörög, holott értékteremtő mun­kát is vállalnának, ha érdekeltté tennék őket a meg­maradt munkaképességük hasznosításában. A másik példám. Az ipari miniszter beszámolta­tása során tavaly nyáron javasoltam, hogy az ország­gyűlés ipari bizottsága és a költségvetési bizottsága vizsgálja meg az utóbbi évek elhibázott nagyberu­házásainak ügyét a tanulságok levonása céljából. Az összefoglalóban a miniszter természetesen nem reagált a javaslatra, hiszen nem feladata az ország­gyűlés bizottságainak munkát adni. így a javaslat elsikkadt, figyelmen kívül maradt, ezért kérem, hogy a hasonló képviselői javaslatokra történjen reagálás az elnöki zárszóban, az országgyűlés vitazáró hatá­rozatában. Tisztelt Képviselőtársak! Munkánknak más szem­pontból is gyenge pontja a határozathozatal. A be­számolók, törvényjavaslatok feletti szavazások a köz­véleményben is visszatetszést keltenek és a humo­ristáknak is lassan állandó célpontjai leszünk. Én bízom benne, hogy a gépi szavazás bevezetése javít a helyzeten, de azt is ésszerűnek tartanám, ha a bo­nyolultabb napirendek lezárása előtt az elnök, az al­elnökök, a jegyzők megbeszélnék a szavaztatás me­netrendjét. Gondolom ötperces szünet elég lenne erre. Ennek célszerűségét bizonyítja az előző napi­rend gördülékeny zárása is. Tisztelt Országgyűlés! Apróbb módosító javasla­tot tettem a szavazások egyszerűsítésére. A 46. §. (1) bekezdésében a tervezet a név szerinti szavazás elrendelésében különbséget tesz 50 képviselő írásos indítványa és 50 képviselő kézfelemeléssel történő támogató szavazata között. Mert ha 50 képviselő írásban kéri, akkor kötelező a név szerinti szavazás, de ha ugyanebben a kérdésben egy képviselőtársunk szóban tesz indítványt — és ezt megteheti a terve­zet szerint — akkor a többség szavazata kell a sze­mély szerinti szavazás elrendeléséhez. Nem értem, hogy miért erősebb a folyosón ösz­szegyűjtött 50 aláírás adott esetben a teremben leadott 150 szavazatna. A különbségtételt indo­kolatlannak tartom, javaslom, hogyha a név szerinti szavazásra irányuló egyéni képviselői indítványt támogatja legalább 50 képviselő kézfelemeléssel, ak­kor is legyen kötelező a név szerinti szavazás. Nem vagyok híve annak, hogy a döntések az ülésterem helyett a folyosón szülessenek. A közvéleményben sem arattunk osztatlan sikert a Bős-Nagymaros na­pirend zárásakor. Most nem a döntés tartalmára, hanem a szavazás körüli huzavonára, alkudozásokra gondolok. Egyébként a házszabály-tervezetben a név szerinti szavazásra előterjesztett két változat közül az A változatot támogatom, mert a nyilvánosságnak nagyobb teret enged. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül javaslom, hogy a házszabályokra előterjesztett tervezetet az emlí­tett módosításokkal együtt fogadjuk el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Viola Károly Pest megyei képviselőtársunk. VIOLA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Kép­viselőtársaim! A tisztelt Ház előtt lévő témával ez az országgyűlés nem először, és valószínűleg nem is utoljára foglalkozik. Talán ez is mutatja az ügy fon­tosságát, a mindennapokhoz való igazításának szük­ségességét és azt a tényt, hogy az élet sokszor meg­előzi jogi szabályozottságát. Rövid hozzászólásomban két dologgal szeretnék foglalkozni. Először egy általános jellegű észrevé­telem van. Részt vettem a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság házszabállyal foglalkozó pénteki ülé­sén. Több elhangzott képviselői javaslatra az volt az előterjesztő válasza, hogy az jogos, de az az alkot­mány módosításával járna együtt, ezért célszerű nem

Next

/
Thumbnails
Contents