Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3213 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3214 Érdekeink ezen fogyatékosságok kiküszöbölésében is közösek, és ha törekvéseinkben az egész nép érdekeit kívánjuk érvényre juttatni, akkor célszerűnek tartanám, hogy pártonkívüli képviselőtársaimhoz is ugyanazok az információk eljussanak. Akár úgy, hogy meghívjuk őket a pártcsoport-ülésre, akár más formában. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői kezdeményezések, javaslatok sorsának egyértelműbb rendezése érdekében írásban módosító javaslatot tettem a házszabály-tervezethez. A 38. § lehetővé teszi, hogy az országgyűlés a beszámolók alapján értékelő és feladatokat megállapító határozatot hozzon. A határozatra javaslatot tehet az előterjesztő, illetve az illetékes bizottság. Javaslom, hogy az előterjesztő és az illetékes bizottság mellett vegyük figyelembe a vitában elhangzott képviselői javaslatokat is. Ezzel részben megelőzhető lenne az az állapot, amit az elmúlt ülésszakon egyik képviselőtársam nagyothallók párbeszédének nevezett. Mi mondjuk a magunkét, néha a hatás kedvéért eltúlozva, kiszínezve a tényeket ,s tesszük a javaslatokat legjobb szándékunk és tudásunk szerint. Ezen javaslatok egy részére a beszámoltatott válaszol a vitazáróban, más részét az illetékes írásban válaszolja meg, a fennmaradó rész pedig válasz nélkül marad. Tudom, hogy nem lehet minden képviselői javaslatot megvalósítani. Vagy mert nincs realitása, vagy a feltételek hiányában. Nem ezt kérem. De azt igen, hogy minden felvetés érdemi választ kapjon, mégha a válasz elutasító, akkor is. Két javaslatom sorsával szeretném röviden érzékeltetni a problémát. Az egyiket a Vu. ötéves tervtörvény vitája során tettem 1985 decemberében. A csökkent, megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására vonatkozó rendelet módosítását kezdeményeztem, úgyhogy a dolgozót érdekeltté tegye a megmaradt mukaképessége hasznosításában. Az ülés után kaptam Rácz Albert elvtárstól levelet, amelyben köszöni a javaslatot és tájékoztat arról, hogy a javaslatommal egyetértve rövidesen kezdeményezik a rendelet módosítását a Minisztertanácsnál. Azóta eltelt három év, nem történt semmi, illetve annyi, hogy Rácz elvtárs másik főhivatalban dolgozik. De a bányaüzemek portáján, fürdőjében ugyanúgy két-három ember ücsörög, holott értékteremtő munkát is vállalnának, ha érdekeltté tennék őket a megmaradt munkaképességük hasznosításában. A másik példám. Az ipari miniszter beszámoltatása során tavaly nyáron javasoltam, hogy az országgyűlés ipari bizottsága és a költségvetési bizottsága vizsgálja meg az utóbbi évek elhibázott nagyberuházásainak ügyét a tanulságok levonása céljából. Az összefoglalóban a miniszter természetesen nem reagált a javaslatra, hiszen nem feladata az országgyűlés bizottságainak munkát adni. így a javaslat elsikkadt, figyelmen kívül maradt, ezért kérem, hogy a hasonló képviselői javaslatokra történjen reagálás az elnöki zárszóban, az országgyűlés vitazáró határozatában. Tisztelt Képviselőtársak! Munkánknak más szempontból is gyenge pontja a határozathozatal. A beszámolók, törvényjavaslatok feletti szavazások a közvéleményben is visszatetszést keltenek és a humoristáknak is lassan állandó célpontjai leszünk. Én bízom benne, hogy a gépi szavazás bevezetése javít a helyzeten, de azt is ésszerűnek tartanám, ha a bonyolultabb napirendek lezárása előtt az elnök, az alelnökök, a jegyzők megbeszélnék a szavaztatás menetrendjét. Gondolom ötperces szünet elég lenne erre. Ennek célszerűségét bizonyítja az előző napirend gördülékeny zárása is. Tisztelt Országgyűlés! Apróbb módosító javaslatot tettem a szavazások egyszerűsítésére. A 46. §. (1) bekezdésében a tervezet a név szerinti szavazás elrendelésében különbséget tesz 50 képviselő írásos indítványa és 50 képviselő kézfelemeléssel történő támogató szavazata között. Mert ha 50 képviselő írásban kéri, akkor kötelező a név szerinti szavazás, de ha ugyanebben a kérdésben egy képviselőtársunk szóban tesz indítványt — és ezt megteheti a tervezet szerint — akkor a többség szavazata kell a személy szerinti szavazás elrendeléséhez. Nem értem, hogy miért erősebb a folyosón öszszegyűjtött 50 aláírás adott esetben a teremben leadott 150 szavazatna. A különbségtételt indokolatlannak tartom, javaslom, hogyha a név szerinti szavazásra irányuló egyéni képviselői indítványt támogatja legalább 50 képviselő kézfelemeléssel, akkor is legyen kötelező a név szerinti szavazás. Nem vagyok híve annak, hogy a döntések az ülésterem helyett a folyosón szülessenek. A közvéleményben sem arattunk osztatlan sikert a Bős-Nagymaros napirend zárásakor. Most nem a döntés tartalmára, hanem a szavazás körüli huzavonára, alkudozásokra gondolok. Egyébként a házszabály-tervezetben a név szerinti szavazásra előterjesztett két változat közül az A változatot támogatom, mert a nyilvánosságnak nagyobb teret enged. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül javaslom, hogy a házszabályokra előterjesztett tervezetet az említett módosításokkal együtt fogadjuk el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Viola Károly Pest megyei képviselőtársunk. VIOLA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A tisztelt Ház előtt lévő témával ez az országgyűlés nem először, és valószínűleg nem is utoljára foglalkozik. Talán ez is mutatja az ügy fontosságát, a mindennapokhoz való igazításának szükségességét és azt a tényt, hogy az élet sokszor megelőzi jogi szabályozottságát. Rövid hozzászólásomban két dologgal szeretnék foglalkozni. Először egy általános jellegű észrevételem van. Részt vettem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság házszabállyal foglalkozó pénteki ülésén. Több elhangzott képviselői javaslatra az volt az előterjesztő válasza, hogy az jogos, de az az alkotmány módosításával járna együtt, ezért célszerű nem