Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3215 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3216 foglalkozni most pillanatnyilag vele. Tény, hogy az ország alaptörvényét indokolatlan gyakran módosítani, de az is tény, hogy a mostani ülést megelőzően is foglalkoztunk már alkotmányunk megváltoztatásával. Talán képviselői javaslatokat is csokorba kötve, figyelembe lehetett volna venni ilyen esetben. A jelenlegi ülésszakon megtárgyalt és elfogadott, illetve az elkövetkezendő időszakban megalkotandó törvények közül is több lesz olyan, amely nem lehet azért időtálló, mert az új alkotmány módosításukat vonja majd maga után. Olyan ez, mint amikor először a gombokat vesszük meg, és utána keresünk hozzá kabátot. Lehet, hogy a kabát elkészítése után egy-két gombot azért kell kidobni vagy átalakítani, mert az nem illeszkedik a gomblyukhoz? Most arra vigyázzunk, hogy a kabátot ne szabjuk el, hiszen egy rosszul sikerült kabáton a szép és esetleg még jó minőségű gombok sem mutatnak és használhatatlanok. Információm szerint rövidesen elkészül új alkotmányunk, illetve annak koncepciója. Szeretném javasolni és kérni, hogy mi, képviselők is minél előbb megismerhessük a tervezetet, hogy legyen időnk tanulmányozni, véleményt mondani róla. Tisztelt Országgyűlés! Két olyan javaslattal éltem a házszabállyal kapcsolatosan, amely több képviselőtársam elképzelésével találkozott. Az első a 9. §hoz kapcsolódik; a lényege az, hogy a Minisztertanács tagjára miniszterelnökünknek is legyen lehetősége javaslatot tenni, hiszen közvetlen munkatársáról van szó, a közös munka, a közös felelősség is indokolja ezt. Mivel ez a javaslat az alkotmány módosítását jelentené — bár szerintem nem ellentétes az alkotmány 33. §-ában foglaltakkal — javaslatomat tisztelettel a Magyar Népköztársaság új alkotmányát előkészítők figyelmébe ajánlom. Második módosító javaslatom, amit írásban nyújtottam be, és most is fenntartok és kérem megszavaztatását, az 59. § (3) bekezdésére vonatkozik. A módosított szöveg így hangzana: ,,Az állandó bizottságok mellé a bizottság igénye szerint szakterületének megfelelő egy-három fős független szakértői csoport alakítandó ki, melynek célja a bizottság működésének és a 21. §-ban foglalt feladatok teljesítésének a segítése. A szakértő csoport állandó jellegű vagy meghatározott időtartamig működő is lehet. A résztvevők a tudomásukra jutott államtitkot és szolgálati titkot kötelesek megőrizni." - eddig az idézet. Szükségesnek látom olyan független szakértők bevonását, akik gyakorlatilag állandóan a képviselők — és hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak a bizottsági tag képviselők — rendelkezésére állnának. Elfogadhatatlan az az állapot, hogyha egy adott területet jól ismerő szakember segítő tanácsára, véleményére van szükségünk, akkor szívességet kell kérnünk, esetleg szakértői díjat kell fizetnünk, vagy pedig azt az ellentmondásos helyzetet kell választanunk, hogy az előterjesztő tárca egyébként tekintélyes tudású szakembereihez kell fordulnunk, sok esetben saját előterjesztésük megcáfolásának a segítése miatt. Az ilyenre mondják azt, hogy a farok csóválja a kutyát. Ezt az ellentmondásos, munkánkat zavaró helyzetet oldaná meg — véleményem szerint —javaslatom. Régi, jogos igénye a képviselőknek a megfelelő szakértők igénybevételének biztosítása. Az eredeti szöveg szerinti szakértő biztosítása technikailag nagyon nehézkes. Tudjuk, sok esetben milyen rövid idő áll egy-egy téma tanulmányozására. A tárgyalandó anyag és a bizottsági meghívó kézhezvétele után egyszerűen nincs lehetőség arra, hogy a képviselő javaslatot tegyen szakértő meghívására, arról a bizottság döntsön, az elnök keressen és meghívjon szakértőt, akinek még fel is kell készülni, az anyagot áttanulmányozni. Mindez egy állandó szakértő, illetve szakértői csoport meglétével elkerülhető. Természetesen a szakértők nevét és szakterületét tartalmazó listát minden képviselő megkapná. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, javaslatom házszabályban történő rögzítésével a képviselői munka eredményessége, hatékonysága jobb felkészültségünk miatt növelhető lenne, és egy kis lépést jelentene az úgynevezett profi képviselőség irányába. A javaslattal a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett. Tisztelettel kérem az önök támogató egyetérését is. Képviselőtársaim megbízásából két dolgot szeretnék még felvetni. Először: minden képviselő kap utazási igazolványt, de sokan nem tudják használni, főleg aprófalvas településeken. így a közlekedési vállalatoknak fizetett költség nagy része gyakorlatilag az ablakon kidobott pénz. Legyen lehetőségünk választani: vagy igazolványt kapjunk, vagy annak értékét gépkocsi használatra. (Taps.) A második: Korom elvtárs javasolta, hogy az ,4gen" szavazatokat minden esetben, egyértelmű többség esetén is, számolja meg elnökünk. Az ebből adódó többletidő szükséglete miatt — Pest megyei képviselőtársaimmal egyetértésben — ezt nem javasjom. Erre az év második felében üzembe helyezendő szavazatszámláló berendezés is lehetőséget ad majd, addig a jelenlegi gyakorlat folytatását tartom indokoltnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps. ) ELNÖK: Dr. Biacs Péter budapesti képviselőtársunk felszólalása következik. Dr. BIACS PÉTER: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslat (3) fejezetében ismerteti a szervezetet, annak 21. §-a (1) bekezdése sorolja föl az állandó bizottságokat. Sorban a 16., név szerint az utolsó egy új bizottság, a tudománypolitikai. Létrehozásával egyetértek. Működését már régen igénylem, más képviselőtársaimmal együtt. Megalapítását múlt év tavaszán a kulturális bizottságnak az Akadémia dísztermében tartott kihelyezett ülésén magam is javasoltam. A tudomány azonban ma már nem élhet meg a gyakorlat nélkül és ezt a társadalom felé a műszaki fejlesztés közvetíti. Ezért javasoltam a novemberi ülésszakon a köz-