Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-37

3135 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3136 Végül javasoljuk, hogy a 10. §. (3) bekezdése úgy módosuljon, hogy a rendőrség képviselője csak a bejelentéshez kötött rendezvényeken lehessen jelen a szervezők külön kérése nélkül. A bejelentéshez nem kötött, azaz magánterületen vagy középületben tartott rendezvények lehetnek kifejezetten zárt körűek, amelyeket egy-egy szervezet csak saját tagjai számára rendez, és ott minden kívülálló jelenléte zavaró lehet. Legvégül nem tudok egyetérteni a jogi bizottságnak azzal a javaslatával, hogy az Országház közvetlen környékén tilos legyen rendezvények szervezése és tartása. A törvény lehetőséget ad a népképviseleti szervek működését veszélyeztető rendezvények előzetes betiltására — 6. §. l-es bekezdés. Ez elegendő az országgyűlés zavartalan munkájának biztosításához. A Parlament pedig nem csak a képviselőknek ad otthont jelenleg, hanem a kormánynak is. Márpedig a legtöbb társadalmi demonstráció

1 címzettje éppen a végrehajtó hatalom. Figyelembe kell venni azt is, hogy a demokráciát régóta nélkülöző társadalmakban felfokozott igény van a liberalizációra, így minden korlátozás ellenérzést szül. Hallottam már azt a reagálást is a javaslatra, hogy persze minden szentnek maga felé hajlik a keze. Jelenlegi viszonyaink nem hasonlíthatók össze a demokráciában felserdült államok gyakorlatával, ahol maga a demokrácia működése termelte ki a saját játékszabályait. Ezért nem reális példákat felhozni ezen államok jogrendszeréből. A javaslatot csak a demokratikus jövőben tartom elfogadhatónak és helyesnek. Tisztelt Képviselőtársak! Már sokszor állt ez az ország a reform, a haladás, az előrelépés küszöbei előtt, de sosem sikerült átlépnünk őket. Most az ország színe előtt döntünk a szó szoros értelmében. A nép minden szavunkat hallja, minden szavazásunkat látja. Higgyék el, szurkol nekünk, hogy most végre sikerüljön megtenni azt a lépést, ami hátrasodródásunkból kiszakítja sokat szenvedett hazánkat. Bízzuk a népre, hogy milyen szervezeteket, milyen pártokat, milyen politikai eszközöket teremt magának. A mi történelmi küldetésünk az, hogy ennek törvényi lehetőségeit megteremtsük a számára. A novemberi ülésszakon magunkra vállaltuk a politikai intézményrendszer reformjának feladatait. Ennek szellemében a kívánt rend nem a felülről diktált akarat engedelmes követése, hanem a demokrácia rendjének megteremtése. Eszerint kell döntenünk. Nagyon köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egy órás, tehát 14 óra 45 percig tartó szünet következik. Egy pillanat türelmet kérek még. A szünetben a külügyi bizottság rendkívüli ülést tart a 3 7-3 8-as teremben.. Jó étvágyat kívánok! (13.45) (Szünet után 13.45-14.48 - Hnök: Vida Miklós) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Foiytatjuk az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat vitáját. Szólásra következik Berecz János Szabolcs-Szatmár megye 6. választókörzetében megválasztott képviselő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. " BERECZ JÁNOS: Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! A korszerű magyar jogállamiság pilléreinek az alapkövét rakjuk ma le. Az utóbbi években sokféle módon és sokan szóltak ebben az országban a társadalom alulról való önszervező építkezéséről. A vita alatt álló két törvénytervezet jelenti azonban az első igazi garanciát arra, hogy ez a társadalomszervező óhaj joggá váljon. E helyen tényként kell szólni arról is, hogy e törvények megalkotására a politikai ösztönzést a Magyar Szocialista Munkáspárt májusi országos értekezlete adta meg. Ezen törvénytervezetek előkészítése valóban demokratikus módon haladt, mert mind a nagy, meghatározó társadalmi szervezetek, mind az alternatív nézetek képviselői, az állampolgárok érvényesíthették is elgondolásaikat. Ez a vita — és ezt az országgyűlés előtt is jelentsük ki — politikailag nagyon lényeges, társadalmi berendezkedésünk és fejlődésünk számára meghatározó pontokon módosította, változtatta, ha úgy tetszik, tovább demokratizálta, pontosította a törvénytervezeteket. Tisztelt Ház! Miközben törvénytervezetekről vitázunk, tudatában kell lennünk annak, hogy a politika alapkérdéséről: a hatalom, a korszerű hatalmi berendezkedés mikéntjéről és a hatalomgyakorlás módjáról van szó. Kié is a hatalom valójában? Ki akar korszerűen berendezkedni? Itt, az ország gyűlésének színe előtt kijelenthetjük: a hatalom nem a párté, nem is a kormányé és még csak nem is egyetlen társadalmi osztályé. Alkotmányunk szerint a hatalom a dolgozó népet illeti meg. E hatalomgyakorlás mikéntjének és intézményrendszerének kialakítása, korszerűsítése, demokratizálása a szó igazi értelmében a köz ügye. Az MSZMP vezető párt szerepéből ered az a követelmény, hogy a társadalom megérett politikai szükségleteit felismerje, saját céljaként megfogalmazza és a magyar haladás érdekében cselekedjék. Elégséges alappal jelentjük ki: az MSZMP egy pártként ismerte fel felelősségét és kezdeményezte, hogy a politikai versenyhelyzetet jogilag is garantáltan építsük be társadalmunk működési rendszerébe. Ajándék-e ez a népnek a párt részéről, vagy pedig alanyi jogon illeti meg? Határozottan állok ezen utóbbi mellé. Akkor is teszem azt, amikor párton belül és kívül egyesek felvetik: érett-e a nép, felkészült-e a magyar társadalom a demokráciának erre a fokára? Pártunk — ugyan kés-