Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-37

3137 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3138 lekedve, de — állítja, hogy a magyar társadalom hoszszú ideje nemcsak érett, hanem képes is a demokratikus szocialista politikai rendszer építésére, a cselekvésre, a politizálásra. Vitatkozunk azokkal, akik azt állítják, hogy társadalmunk úgymond felkészültsége vagy passzivitása miatt képtelen erre. Vajon nem ékes cáfolata-e ennek az állításnak a mögöttünk hagyott hónapok eseményei, a jövő tervei, sőt az országban jelenleg zajló viták? Kételyt nem megalapozatlanul egyesekben az okozhat, hogy társadalmunk a demokrácia gyakorlásában bír-e jártassággal. Meg kell mondani, hogy a jártasság megszerzésében és gyakorlásában sokáig korlátozva volt. Most a joggal együtt a jártasság gyakorlásának feltételeit teremti meg magának. Ebben a párt nemcsak partner, hanem aktív kezdeményező. E törvénytervezetek elfogadása újabb, nélkülözhetetlen, persze még nem elégséges teret nyit a társadalom számára a hatalom gyakorlásában való tényleges részvétel elérésére. Tapasztalatok alapján nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy a hatalom kialakult intézményrendszerének önkorlátozására számítsunk. A retorikája ellenére sem. Az eddigi modell önkorlátozásra a kinyilatkoztatott szándékai ellenére sem volt megfelelően képes. Azért kellenek jogi garanciák, hogy a szándékból valóság legyen. Tisztelt Országgyűlés! Az önszerveződésre, érdekképviseletre, gyülekezésre való igény a társadalomban nemcsak a politikai közegben jelenik meg, hanem annál jóval szélesebb körben. Ez felöleli a környezetvédelemtől kezuve a lakosság karitatív, kulturális törekvéseinek és más önkifejezési formáinak igen színes megnyilvánulásait is. ösztönöznünk kell, hogy az országos és helyi közéletben egyaránt a törvény adta keretekben minden egyesülési, gyülekezési szándék egyenlő esélyt kapjon, képviselőik, érdekeinek, nézeteinek megjelenítésére. Ez az emberi lét önmegvalósításának is szerves része, s egy korszerű társadalomban főleg — ha azt szándékaink szerint - a szocialista elvek vezérlik. Éppen ezért teremtünk újabb biztosítékot arra, hogy az Alkormánnyal ellentétes, a faji megkülönböztetésre, a népek közötti gyűlöletkeltésre, az antiszemitizmusra, a békét veszélyeztető nézetekre épülő szervezetek ne jöhessenek létre. Társadalmunkban ma különböző erők mozdultak és mozdulnak meg a haza felemelkedése előtt álló akadályok eltávolítására és a nemzeti haladás előmozdítására. Ezen erők szerveződési törekvéseiket a most vitatott törvénytervezetek alapján valósíthatják meg. Ilyen módon létrejöhetnek a feltételek, hogy a különböző mozgalmak intézményesült formában, egyenlő jogon, partnerként vehessenek részt egy új nemzeti összefogásban. A mozgalmakkal már ilyen körülmények között is elkezdődhetnek a politikai kapcsolatépítés munkálataira párbeszéd, az együttműködés, sőt a koalícióalkotás lehetősége is. Egy ilyen cél magunk elé tűzése ma realitás és a kibontakozás alapvető követelménye. A magyar társadalom fejlődése során meghatározó túlsúlyba került a haladó baloldali gondolkodás és az új mozgalmak túlnyomó többségéről ez állítható. Az új nemzeti összefogáshoz a baloldaliságot mai viszonyaink között az osztályszempontokon túlmenően kell értelmeznünk. Véleményem szerint az ily módon felfogott baloldaliságnak szerves alkotóelemei nemcsak a munkásmozgalmi alapon szerveződött politikai erők, hanem a civil társadalomnak a polgári értelemben vett baloldala is. Ezzel azt állítjuk, hogy más irányzatokban, ideológiákban, világnézetben megfogalmazódó szándékok, törekvések is szövetségesek lehetnek az új nemzeti összefogás nyújtotta keretek között. Politikai viszonyaink ilyen módon való alakulása akkor szolgálja jól az-ország érdekeit, a modernizációt, ha nem művi, és nem felülről elrendelt, hanem szerves fejlődés következménye. Ebből következően az új nemzeti összefogás hosszabb idő alatt, vitákon keresztül épülő folyamat, amely a magyar progreszszió tömörülési formája lehet. Meggyőződésem, hogy csakis ezen a módon tudjuk megoldani, hogy a konfliktusoKon keresztül, de békés úton haladjunk egy megújuló szocialista társadalom irányába. E helyről is felhívunk minden politikai felelősséget érző tényezőt, hogy vegyen részt az új nemzeti összefogás kialakításában. Csakis ez lehet a megfelelő kerete és feltétele az új politikai rendszer kiépítésének. Megítélésem, hogy a hagyományos társadalmi szervezetek medett, ezen tényezők közé tartozik és ennek jelét is adia többek között a Magyar Demokrata Fórum, az Új Máidusi Front, egyes ifjúsági szerveződések, a szerveződő „kisgazdák", a Veres Pétéi Társaság, a Szauad Demokraták Szövetsége, a Münnich Ferenc Társaság és több más irányzatú egyesülés, i Az új nemzeti összefogás létrehozásában az MSZMP és a mozgalmak, később pedig a születő pártok munkálkodhatnak együtt. Az előttünk fekvő törvénytervezet egyik nagy horderejű gondolata a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert a Magyar Szocialista Munkáspárt pártértekezleti és más testületi álláspontja, mely szerint egypártrendszer keretei között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tartja arra, hogy a jelenlegi helyzetben a társadalmi fejlődést szolgálja. Ugyanakkor pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget azoknak az igényeknek a megvalósítására, amelyek más pártOK működését akarják. Világosan kell látnunk, hogy a jogállamiság viszonyai között a pártok létrejötte nemcsak társadalmi igény kérdése, hanem egyszerűen attól függ, hogy érvényes jogszabály alapján valaki akar-e pártot alapítani. Egy ilyen csoportosulás azonuan, és ez a meghatározó, politikai értelemben csak akkor lesz valóságosan párt, ha társadalmi súlya, politikája, befolyása, illetve programja erre alkalmassá teszi. A párttörvény megalkotása, amelynek lényege egy más, az eddigit meghaladó politikai struktúra kialakítása, nem egyszerűen jogügyi kézügyesség kérdése. Itt és most a nemzet sorsáért érzett politikai felelősség az elsődleges és az irányadó. E politikai felelősségből nem lehet kizárni a magyar társadalmat. Joga van, tisztelt képviselőtársaim ahhoz, hogy saját sorsát érin-