Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3083 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3084 összeülni. Tehát azt gondolom, hogy ezzel nem húzzuk el az időt. Javaslataimat különben megtettem, a mi bizottságunkhoz elküldött szakembernek. Úgy látszik azonban, hogy a jogi bizottság nem tárgyalta azokat meg, amire érdeklődésemre csak ma délután jöttem rá. Ezért nem tudtam írásban előterjeszteni a módosító javaslataimat. Valami tévedés történhetett, mert a miniszteri expozéban utalás volt rá, viszont mégsincs a szövegben. Az első javaslatom az a 24. §-ra vonatkozik, amely a 11. oldalon található. Abba indítványozok betoldást. Remélem, a Madarasi államtitkár is egyetért vele. A szöveg most így szól: „A társaság számvitelére, mérlegkészítésére és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségére — a bizottság javaslata itt még kiegészíti —, valamint állami ellenőrzésére, azokat a jogszabályokat^', — és ezután kívánnám beiktatni a kitételt — „továbbá a vagyonértékelésre vonatkozó azon kalkulációs eljárásokat", majd folytatódna: kell alkalmazni, amelyek . . .stb. Vállalkozói érdekből és a reform szempontjából nagyon fontos volna a kiegészítés. Amikor tőkéket egyesítenek vagy részvényeket akarnak vásárolni, illetve befektetni valamely gazdasági társaságba, akkor a vagyon értékeléséhez ne a könyv szerinti értéket, azaz elavult módszerekkel, kialakult és a valóságtól elszakadt összeget vegyék alapul, hanem úgy, ahogyan a külföldi vállalat is eljár, vagyis a jelenérték-számítás szerint. A másik javaslatom a 13. oldalon levő 31. §-ra vonatkozik, amit 30. §-ra ajánl átmódosítani a jogi bizottság. Tisztelettel javaslom, a legegyszerűbb megoldást, azaz két zárójelbe tett szó, ,,a törzstőkéjét" és ,,alaptőkéjét" szavak kihúzását a törvényből. Csupán az maradna, hogy „A társaság saját vagyonát" a módosító indítványom. Megindokolom, hogy miért. Egy társaság saját vagyona több lehet mint az alaptőkéje, vagy a törzstőkéje, ha KFT-ről van szó. Mit mutat a nemzetközi tapasztalat? Azt, hogy pontosan az impulzív ágak cégei, például a mikroelektronikai vállalatok folytatnak olyan gyakorlatot, hogy a nyereségből még az osztalékot is felhalmozzák, nem részvénykibocsátással, nem az alaptőke megemelésével teszik ezt. Saját vagyonuk értéke tehát meghaladja az alaptőke nagyságát. De a forint számbavételnek erre a vagyonra is vonatkoznia kell, akárcsak a magyar gazdálkodó szervezetekre is. Ismétlen, mindkét javaslatom összhangban van a törvény szellemével és ha esetleg egyetértenek vele, nem válik szükségessé az, hogy a jogi bizottság emiatt összeüljön. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Kérdem, kér-e valaki még szót? Nem. A vitát lezárom, de bárhogy is gondolja ezt dr. Szabó Kálmán képviselőtársunk, elkerülhetetlen az, hogy a bizottság összeüljön. Ezért a javaslatát a bizottságnak véleményezésre kiadom. Kérem, hogy Kulcsár elvtárs vegyen részt a bizottság szünetben tartandó ülésén. Mindegy hogy hány perc kell elvtársak, megkell csinálni, ha már ezt csinálta velünk Szabó Kálmán elvtárs. Szünetet rendelek el, és kérem, hogy a szünet ideje alatt a bizottság üljön össze és Kulcsár elvtárs is vegyen azon részt. {Szünet: 17.33-18.06 - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kérem dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert, adjon választ a felszólalásokra. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek a bizottsági ülés hosszadalmas voltáért, ezt kompenzálandó, nagyon röviden szeretnék válaszolni. Először is, amit a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságjavaslataként Tallóssy képviselő előterjesztett, azt a kormány nevében elfogadom, egyetértek. Másodszor: Bánáti képviselő elvtárs optimizmusát osztom, terjesztésre ajánlom (Derültség.) Nagyon örvendenék, ha ez a jogszabály tényleg megmozgatná az agyakat is, aztán a munkakedvet, a beruházást és a haza fényre derülne. Ami a harmadik hozzászólást illeti - tehát Szabó Kálmán képviselőnek a hozzászólását — itt két válaszom van. Ami a 24. szakaszt illeti, tehát arról van szó, hogy a törvény szövegében szerepeljen az akitétel, hogy a vagyon értékelésére vonatkozóan is, azt gondolom, hogy ezt a formális javaslatot most ne fogadjuk el, ellenben az országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a társasági törvényről szóló jogszabályt követő, újonnan alkotandó és módosítandó jogszabályok sorozatába vegyen fel egy elkészítendő jogszabályt a vagyonértékelés módszeréről és irányairól, s ezt terjessze az országgyűlés elé. Ami a 30. szakaszhoz javasolt változtatást illeti, az az, hogy a társaság vagyonát magyarázó szöveget, alapító tőke, törzstőke, kiterjesztőbben értelmezzük és egészítsük ki, erre vonatkozóan az a jogi bizottság állásfoglalása, amelyet én is elfogadok, hogy a zárójelbe helyezett részt hagyjuk ki a törvény szövegéből. (Taps.) ELNÖK: Kérem dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársunkat, a bizottság előadóját, ismertesse a bizottság véleményét. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselőtársak! A bizottság Szabó Kálmán képviselőtársunk javaslatát nagyon figyelemreméltónak és fontosnak ítélte. Azonban az az álláspontja, hogy ezt a kérdést, — mint erre Kulcsár Kálmán miniszter elvtárs utalt is, — egy külön törvényben kell meghatározni. A törvény kidolgozására a bizottság tisztelettel felkérte a Pénzügyminisztériumot. Madarasi elvtárs ígéretet tett arra, hogy a törvénynek a szövegét elkészítik és ha szükséges, akár az országgyűlés elé terjeszti. Ami a törvény 30. §-ára vonatkozik, — miniszter elvtárs már utalt rá, — elfogadható úgy, hogy a zárójelben lévő szöveg elmarad. A törvény szövege helye-