Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3085 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3086 sen így lesz:, A társaság vagyonát a vámszabad-terüle­ti társaságok kivételével forintban kell kifejezni, stb." A bizottságnak egyébként az a nézete, hogy a 30. § nem a vagyonérdekeltségre vonatkozik, hanem ki­zárólag azt tartalmazza, hogy a vagyonnak az értékét forintban kell kimutatni. Hogy ez a vagyon miből tevődik össze, az nem ebbe a jogszabályba való. Kö­szönöm a figyelmüket. Tisztelettel kérem a javaslatot elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a ha­tározathozatal. Külön-külön szavazunk a két javaslat­ról. Először a külföldiek magyarországi befektetései­ről szóló törvényjavaslat felett szavazunk. A törvény­javaslathoz a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban és most élő szóban módosító javas­latot nyújtott be, amellyel az igazságügyi miniszter egyetért. A módosító javaslatokat képviselőtársaim­nak kiosztottam, illetve a mostani módosító véle­ményt élő szóban hallhattuk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy aki a módosí­tó javaslatokat elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Kétséget kizáró többség! Ki van ellene? (Egy ellenszavazat.) Ki tartózkodott? (Egy tartózkodás.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javasla­tait egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogad­ta. Most pedig kérem az Országgyűlést, hogy aki a tör­vényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt, általánosságban és részleteiben is elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Többség! Köszönöm. Ki van ellene? (Egy ellenszava­zat.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Nincs tartózko­dás. ) Kihirdetem a határozatot: az országgyűlés a kül­földiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény­javaslatot a már megszavazott módosítással együtt ál­talánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta. Most a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat felett szavazunk. A javaslatot már a novemberi ülésszakon szétosztottuk. A jogi. igazgatá­si és igazságügyi bizottság a törvényjavaslathoz módo­sító javaslatot nyújtott be. A javaslattal az igazság­ügyi miniszter egyetért. A módosító javaslatot kép­viselő társaimnak szétosztattam. Kérem az országgyűlést, hogy aki a bizottság mó­dosító javaslatával egyetért, szíveskedjék kézfeleme­léssel szavazni. (Megtörténik.) Szemmel látható több­ség! Ki van ellene? Nincs senki ellene. Ki tartózkodott a szavazástól? Senki. Az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság módosító javaslatát egyhangúlag elfogadta. Most pedig kérem, hogy a törvényjavaslat egészéről szavazzunk. Aki a beterjesztett törvénymódosítással és a most elfogadott módosításokkal azt kiegészítve összességében egyetért, kérem, szíveskedjék kézfel­emeléssel szavazni. (Megtörténik.) Többség! Ki van ellene? (Nincs jelentkezés.) Ki tartózkodott a sza­vazástól? (Nincs jelentkezés.) Az országgyűlés a Polgári Törvénykönyv módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kárpáti Fe­renc honvédelmi minisztert illeti a szó. KÁRPÁTI FERENC: Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel én maradtam itt a végére ennek a hosszú ülés­szaknak, s az elmúlt napokban oly gyakran került szó­ba a védelem, talán megértik, ha én most már rövid leszek. Tőlem még a vizet sem sajnálták, mint képvise­lőtársaimtól. Tisztelt Országgyűlés! A jelen ülésszak első napján Németh Miklós elvtárs, a Minisztertanács elnöke sok­oldalúan bemutatta, ismertette a kormányzati munka átalakításának célját, értelmét és folyamatát. Mint hangoztatta: az ezzel összefüggő kérdések a korábbi gyakorlat módosításának, a politikai intézményrend­szer reformjának fontos láncszemét képezik. A kor­mány részérő] most benyújtott előterjesztés, a honvé­delemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására vo­natkozójavaslat is ezzel függ össze, erre irányul. Ismeretes, hogy korábban a Minisztertanács mel­lett számos bizottság működött miniszterelnök-he­lyettesek vezetésével. így volt ez a honvédelem és a közbiztonság kérdéseit illetően is. A honvédelmi bi­zottság 1962. áprilisától működik. A kormánybizott­ságok többsége immár megszűnt. A honvédelmi bi­zottság elnöki tisztségét pedig az elmúlt év derekától a kormány elnöke tölti be. Ez jelentős változás volt. Most további előbbre lépést kívánunk tenni. A kormány abból a meggondolásból kiindulva ter­jeszti elő ezt a javaslatot, hogy a nemzetközi katona­politikai kérdésekkel és ezzel szoros összefüggésben az ország védelmével, valamint a közrend, a közbiz­tonság kérdéseivel is ne egy kiküldött bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testüle­te. Ettől azt várhatjuk, hogy a jövőben a kormány az ország szempontjából e nagy horderejű kérdésekben is megalapozottabban, minden összefüggést mérlegel­ve és összehangoltan legyen képes a szükséges intéz­kedések megtételére. Meggyőződésem, hogy a mó­dosítással a kormányzat munkája azoknak az igények­nek is jobban meg fog felelni, amelyek az ország­gyűlés részéről jelentkeznek, azaz, hogy e témákban is gyakrabban és érdemben essék itt szó, — mint a mostani tapasztalat is mutatja, - az országgyűlés ne pusztán a költségvetés vitája során tájékozódjon a kérdésekről, illetve hogy tevékenysége lényegében csak a támogatás mértékének meghatározására korlá­tozódik. Itt hangsúlyozottan az országgyűlés plenáris ülésére gondolok, mivel a parlamenti honvédelmi bizottság behatóan és rendszeresen foglalkozik a hoz­zá tartozó területek és szervek munkájával. Értemez alatt azt, hogy a lényegi kérdésekben beszámolók alapján és nem ritkán kihelyezett ülésein személyes

Next

/
Thumbnails
Contents