Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3077 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3078 utca. Magyar vállalatok is szép számmal hoznak létre külföldön vegyesvállalatokat. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy az említett kedvezmények és kivételek ellenére a külföldi részvéttel működő gazdasági társaságok belföldi gazdálkodó szervezetnek minősülnek. Ez a jelentős változás a Polgári Törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalom-meghatározásának módosítását is szükségessé tette Mivel ebben a kérdésben vita alakult ki, erre a problémára külön szeretnék kitérni. A gazdasági társaságokról szóló törvény egyik alapelve, hogy nem tesz különbséget a tisztán magyar és a külföldi részesedéssel működő magyarországi társaságok között, mégpedig abból a tényleges helyzetből kiindulva, hogy a külföldi részvétellel működő társaságok is éppen ügy a magyar gazdasági környezetben működnek, fejtik ki tevékenységüket, mint minden más magyar gazdálkodó szervezet, más szóval: a külföldi részvétellel működő társaságok részei a magyar gazdaságnak, s ennek megfelelően nem emelhetők ki a magyar jogrendből sem. Az európai jogrendszerek valamennyien ezen az elven nyugszanak. Egy ilyen lépés, már-mint a kiemelés, sértené a magyar jogrendszer egységének elvét, és ellentétben állna a nemzetközi gyakorlatban széles körben elfogadott nemzeti elbánás elvével, amelyet a benyújtott törvényjavaslat preambuluma is rögzít. A gazdálkodó szervezet fogalmának a gazdasági társaságokra történő egységes kiterjesztése elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vagyoni, például szerződéses viszonyokra vonatkozik. A magyar gazdaságban azonban egy sor olyan államigazgatási és pénzügyi jogszabály van hatályban, amelyet a magyar állami vállalatokra, illetve szövetkezetekre alakítottak ki, mégpedig olyan időszakban, amikor távolról sem tűntek fontosnak a piacgazdaság követelményei. Ha ezeket a külföldi vállalatokra, vagy a külföldi részvételű társaságokra is alkalmazzuk, úgy viszszatartjuk a külföldi beruházásokat. Ezért a törvényjavaslatot a parlamenti bizottsági tárgyalások hatására olyan irányban módosítottuk, hogy egyszerre tartalmazzon pozitív és negatív meghatározásokat. Egyfelől ugyanis a törvény felsorolja, hogy melyek azok az igazgatási és pénzügyi szabályok, amelyek a külföldi részvételű társaságokra is vonatkoznak, ilyenek például a közrendi követelményeket kifejező hatósági előírások, vagy számviteli, mérlegkészítési előírások. Ezek körébe természetesen — ahogyan azt például Szabó Kálmán képviselő elvtárs helyesen felvetette — a vagyonértékelési előírások is beleérthetők. Vannak aztán olyan szabályok, amelyek a külföldi részvételű társaságokra csak bizonyos mérték alatt vonatkoznak, például a bérszabályozási előírások. Másfelől a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság rövidesen elhangzó javaslatát honorálva, egyetértünk azzal, kerüljön be a törvénybe egy olyan szakasz, amely szerint nem alkalmazhatók a törvényben kifejezetten felsoroltakon kívül a külföldi részvételű társaságokra azok az igazgatási, pénzügyi előírások, amelyek állami vállalatokra és szövetkezetekre e minőségükben tartalmaznak kötelezettséget. Úgy gondolom, hogy az adott helyzetben ez a korrekt megoldást jelenti. Szeretném azonban arról is tájékoztatni az országgyűlést, hogy folyamatban van a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak általános felülvizsgálata is. Ezek az igazgatási, pénzügyi és hasonló jogszabályok többnyire a jogforrási rendszer alsóbb szintjein belföldi viszonylatban is jelentősen akadályozzák a korszerű gazdálkodást, túlnyomó részükben felesleges megkötéseket jelentenek a gazdálkodó tevékenységek számára. Legfőbb ideje ezért, hogy felülvizsgáljuk, és többségüket hatályon kívül helyezzük. Ez a munkálat az úgynevezett deregulációs program keretében több lépcsőben történik; a leginkább sérelmes jogszabályok hatályon kívül helyezése már a jövő év elején megtörténik. Sajnos iszonyatos tömegű jogszabályról van szó, amelyek áttekintése időt igényelne. Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőmben már említettem, hogy a társasági törvény keltette változásoknak tükröződniük kell a gazdasági élet többi területét érintő többi szabályozásban is. A gazdasági társaságról szóló törvény megalkotása a legerőteljesebben a Polgári Törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, illetve újraszabályozni. Megjegyzem, hogy a Polgári törvénykönyv és a társasági törvény összhangjának megteremtése rávilágított a Polgári Törvénykönyv egyes részeinek elméleti elavultságára, illetve sok tekintetben korszerűtlen szabályozására. A Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai is arra ösztönöznek, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjünk a Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatához. Most csak a legkisebb ellentmondások megszüntetésére kerülhetett sor. A gazdasági társaságokról szóló törvény a társasági jogot újra és minőségben másként szabályozza. Megszünteti a társulás, társaság megkülönböztetését, lehetővé teszi, hogy mind a jogi személyiséggel rendelkező, mind a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat általában jogi személyek és természetes személyek együtt is alapíthassák, illetőleg tagként beléphessenek. Az említett törvény teljes körű, s egységes szabályozást ad a gazdasági társaságokra. Ez azt jelenti, hogy a Polgári Törvénykönyvben csak ezekre vonatkozó alapvető szabályoknak kell megjelenniük, méghozzá két helyen. A jogi személyekről szóló fejezetbe kerültek az egyesülésre, a közös vállalatra, a korlátolt felelősségű társaságra és a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezések, míg a Társaság című fejezetben a közkereseti társaságra, a betéti társaságokra vonatkozó főbb előírásokat helyeztük el. Arra figyelemmel azonban, hogy 1989. január 1jével megszűnik a Polgári Törvénykönyvben a gazdasági társaság jogintézménye és ezzel együtt megszűnik a polgárjogi társaság mögöttes szabályozása, indokolt volt a polgárjogi társaság átfogó újraszabályozása is. Az új szabályok egyértelművé teszik a polgári jogi