Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3079 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3080 társaság megkülönböztetését a közkereseti társaságtól. Ennek megfelelően a polgári jogi társaság az új szabályozás szerint lazább személyi egyesülést jelent, amely közös név alatt nem működhet és a cégnyilvántartásba sem jegyezhető be. Nem folytathat a polgári jogi társaság üzletszerű tevékenységet, valamint nyereségszerzésre irányuló közös gazdálkodást, és olyan tevékenységet sem, amelyhez hatósági engedély vagy egyéb jogosítvány szükséges. A gazdasági társaságokról szóló törvény, különösen a részvénytársaságok megalakulása várhatóan elősegíti az értékpiac, az értékpapírpiac fejlődését. Ez egyre erőteljesebben igényli egy értékpapír-törvény, pontosabban az értékpapírok forgalmát szabályozó törvény megalkotását. Ennek tartalmi kérdései azonban megfelelő tapasztalatok hiányában még tisztázatlanok, így most csak az értékpapírra vonatkozó legáltalánosabb rendelkezéseket helyeztük el a Polgári Törvénykönyvben. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztésemben említett két törvényjavaslat elfogadása csak egy hosszú út első állomását jelenti. A gazdasági társaságokról szóló törvény elfogadása jogrendszerünk korszerűsítésére irányuló munkálatok következetes folytatását igényli. Ezek a munkálatok folyamatban vannak, amelyek során elkészítjük a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, az állami vállalatokról, egyes szövetkezetekről és a földről szóló törvények szükséges módosítását tartalmazó törvényjavaslatokat és még számos más, sok szabályt is. Kérem azonban a tisztelt országgyűlést, mai ülésszakán a most beterjesztett javaslatokat fogadja el. (Taps.) ELNÖK: A szó dr. Tallóssy Frigyesé, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadójáé. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Tanácskozásunk 9. órájában tartunk. Azt hiszem a miniszter elvtárs által előterjesztett törvények tervezetének sokkal többet ártanék, ha sokat beszélnék róla, mintha kevesebbet, ígérem önöknek, hogy rövid leszek. (Taps.) A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a szóban forgó törvénytervezeteket megtárgyalta. A külföldiek befektetéséről szóló törvény koncepciója a bizottság megítélése szerint világos, szerkezete áttekinthető és szövege bárki számára nehézség nélkül megérthető. Különösebb kommentárt lényegében nem szükséges hozzá fűzni. Egy dologról kell talán szólni, ami a bizottságon is felmerült. A ma is működő, külföldiekkel közösen alapított vegyesvállalatoknak dolgáról van szó. Bizonyos alacsonyabb rendű jogforrások vagy utasítások a számukra elsősorban nem polgári jogi jellegű kérdésekben kedvezményeket biztosítottak. Erről a miniszter elvtárs is szólt. (Reprezentációs költségekről, gépkocsihasználatról, bérszabályozási kérdésekről van szó.) A jogi bizottságnak az a véleménye, hogy ezeket a kedvezményeket nem célszerű megvonni, sőt az újonnan alakuló és a külföldiekkel közös társaságok esetén ezt rájuk is célszerű kiterjeszteni. A tervezet új, 35. §-a erre megfelelő és korrekt szöveget adott, amit a bizottság jelentésében az igen tisztelt képviselő elvtársak rendelkezésére bocsátottunk. A dolog legfeljebb még annyiban érdemel figyelmet, hogy az itt jelzett bürokratikus előírások nemcsak a külföldi gazdálkodókat, hanem a hazai gazdálkodókat is sértik. Ennél fogva feltétlenül kívánatos, hogy a tárcák ezeket a szabályokat minél hamarabb felülvizsgálják és lehetőség szerint hatályon kívül helyezzék őket. A Polgári Törvénykönyv módosításának igényét, — miként a miniszter elvtárs erre részleteiben utalt, — elsődlegesen a társasági törvénnyel való összhang megteremtése indokolta. A bizottság a törvénytervezethez ugyancsak lényegtelen kérdésekben tartott kívánatosnak módosítást előterjeszteni. Csak utalok rá, hogy a tervezet 2. §-át, — amelyben a Ptk 301. § (4) bekezdésében történt újrafogalmazást kísérelték meg — a bizottság elhagyni javasolja. A Ptk hatályos szövege ezt könnyebben teszi értelmezhetővé, így a bizottság nem látja indokoltnak a változást. Hogy pontosan tessék érteni, miről van szó: az a dolog lényege, hogy a gazdálkodók tekintetében a késedelmi kamatok meghatározása külön jogszabályi előírásra ad felhatalmazást a Ptk. Még egy dologról kell szólnom. A tervezet 5. §-áról, amelyben a gazdálkodó szervezetek körének újólag történő meghatározásáról van szó. A gazdálkodó szervezet fogalmát a társasági törvény hatálya alá tartozó szervezetekre is ki kell terjeszteni. A törvényi összhang ti. csak ebben a tekintetben hozható létre. Ezért a bizottság feltétlenül fontosnak találta a gazdálkodók körének újrafogalmazását. Igen tisztelt képviselőtársaknak ezt ugyancsak rendelkezésére bocsátottuk. Mindezek folytán a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság a miniszter elvtárs által előterjesztett indokoknál fogva a két törvénytervezetet Önöknek tisztelettel elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szót kért Bánáti András, Pest megyei képviselőtársunk. BÁNÁTI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Rövid hozzászólásomban az előttünk fekvő, igen egyértelmű törvény által bennem kiváltott optimizmust szeretném megosztani. Alig több, mint két hónappal ezelőtt, október 5-án az utóbbi évek talán legkiemelkedőbb törvényét alkotta meg az országgyűlés. A gazdasági társaságokról szóló törvény, a maga újszerűségével, határainkon belül az új gazdálkodási formák lehetőségét adta meg, míg határainkon kívül osztatlan elismerést aratva megnyitotta a törvényi garanciával védett, több szektorú gazdaság működésének lehetőségeit. Ha alaposan meggondoljuk, ez a törvény az, amely minden eddigi fékeket feloldva, a társadalmi tulajdon összekötő szerepét megtartva fel tudja ölelni a magánvállalkozás ambícióját és bízom benne, magához tudja vonzani a külföldi működő tőkét. Emlékszem, hogy alapos előkészítés után példás módon rendelke-