Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3047 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3048 vazni. (Megtörténik.) Ez többség. Ki van ellene? Tizenegy. Ki tartózkodott? Tizenöt. Kimondom a határozatot: az országgyűlés a magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó törvényjavaslat módosítását általánosságban és részleteiben, az elfogadott módosításokkal együtt, 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. Köszönöm szépen, ezzel a témával tehát végeztünk. Következik az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. ELNÖK: Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. Dr. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Az illetéktörvény változtatásához mindössze néhány gondolatot kívánok fűzni. A módosítás a versenysemlegesség és az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. Ezzel költségvetési elvonásnövelő szándékunk nem volt. Sőt, a javaslat elfogadása esetén 1989-ben némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbíróságok költségeinek részbeni fedezetét szolgálja a cégbejegyzési illeték növelése. Ami a versenysemlegességet illeti, erre négy példát említenék. Első: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek, ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetni ök kell, akiknek eddig nem kellett, de nem az elvonás növelése érdekében, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésével az ingatlan adásvételnél, a cserénél, a forgalmi érték 8 százalékára mérsékeljük a költségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő, a föld és telekvásárlás, az üzletek és műhelyek megszerzése. Második: azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza, 1989-ben mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illetékek alól 1990-ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalékos illetéket fizetnek, hogy a kettős adózást elkerüljük. Harmadik: az állami költségvetés a költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, egyesületek, az egyházi szervezetek, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990-ben is csak akkor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálkodási tevékenységet végeznek, amely után válallkozási nyereségadót kell fizetni ök. És végül a negyedik: mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszerzést a gazdasági társaságokról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosít. Az Önök által az 1986-ban hozott törvény a gyakorlat próbáját kiállta, ezért most a kormány nevében csupán a gazdasági elet fejlődésével járó kiigazításra teszek javaslatot úgy, hogy ez az egységes és arányos közteherviselés rendjét erősítse, és az élethez is közelebb álljon. Ezért például azoknál az elhúzódó eljárásoknál, amelyekre a hatóság közbenső intézkedése miatt került sor, a növekvő forgalmi érték korrigálására az eddigi egy év helyett már három hónap után mód nyílik. Kérem, hogy a benyújtott törvénymódosítási javaslatot elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK: Mészáros Győzőt, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. MÉSZÁROS GYŐZŐ: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést, hogy egy kicsit hosszabb leszek, mint a pénzügyminiszter elvtárs. Az 1986 márciusában alkotott illetéktörvény a tapasztalatok szerint bevált. Előírásait a lakosság és a gazdálkodó szervezetek többsége egyetértőleg tudomásul vette. Annak, hogy most mégis a módosítását kellett napirendre tűzni, elsődleges indoka a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályba lépése. Egyes illetékrendelkezések változatlan fenntartása ugyanis a gazdálkodók számára egyenlőtlen helyzetet teremtene. Jelenleg a gazdálkodó szervezetek egy meghatározott köre, mint péládul az állami vállalatok, szövetkezetek, ezek jogi személyiséggel rendelkező társulásai kivételezettek, mert vagyonszerzésük illetékmentes. Ugyanakkor a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó részvénytársaságok és más gazdálkodó szervezetek, valamint az egyéni vállalkozók vagyonszerzését illeték terheli. Az ismertetett helyzet a továbbiakban nem tartható fenn, mivel az ellenkezik a gazdasági szabályozókban érvényesíteni szándékolt szektor- illetőleg versenysenysemlegesség elvével. Mindezeket mérlegelve a javaslat az eddigi illetékmentességet élvező gazdálkodói kör vagyonszerzését csakúgy illetékkel terheli, mint a jelenleg ilyen kedvezményben nem részesülő gazdálkodókét. Az illetékfizetési kötelezettség kiterjesztésénél azonban azzal is számolni kellett, hogy a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzését, az ingatlanok adásvételét, cseréjét, a törvény szóhasználatával élve visszterhes szerzést, olyan mértékű elvonás terhelje, ami nem fékezi a gazdálkodó tevékenységét, ésszerű vagyonfelhalmozását. Ennek megfelelően csökken a visszterhes vagyon átruházási illeték általános mértéke. A forgalmi érték 15 százaléka helyett, a javaslat szerint az illeték kulcsa 8 százalék. Megjegyzem ez a változás nem érinti a lakástulajdonok visszterhes szerzéséhez kapcsolódó, s ugyancsak jól bevált kedvezményeket. A javaslat mintegy lépcsőzetesen vezeti be a gazdálkodók vagyonszerzési illet ék-kötelezettségét. Ismeretes, hogy egyes gazdákodók a beruházási célú beszerzésüket terhelő általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza. Ha az ilyen vagyonszerzésük után az általános szabályok szerint fizetnék az illetéket, ez számukra aránytalan terhet jelentene. Ennek elkerülése érdekében 1989-ben men-