Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3049 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3050 tesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, 1990-ben pedig csak 5 százalék mértékben fizetnek illetéket. Kiemelést érdemelnek a gazdasági társaságok létrejöttét és átalakulását segítő illetékmentességek. E szerint a közös gazdálkodás céljára a tag átal bevitt vagyon, valamint a szervezeti átalakulással járó vagyonszerzés után illetéket fizetni nem kell. A javaslat teljes személyes illetékmentességet kizárólag a magyar államnak biztosít. Az olyan szerveket viszont, amelyek az alaptevékenységüket tekintve nem gazdálkodók, feltételes illetékmentesség illeti meg. így az állami költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházi szervezetek, alapítványok és vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még illetékmentesek. 1990-től azonban csak akkor részesülhetnek mentességben, ha nem végeznek olyan mértékű gazdálkodói tevékenységet, amely után vállalkozói nyereségadót kell fizetniök. Ez utóbbi esetében ugyanis az illeték viselése szempontjából is indokolatlan volna megkülönböztetésük. Mint a tisztelt képviselőtársaim előtt ismert, az illetéktörvény a vagyon fogalma alatt az ingatlant, az ingók meghatározott körét és az úgynevezett vagyoni értékű jogokat, közismertebben a használati jogokat érti, illetékfizetési kötelezettség, tehát csak ezek megszerzéséhez kötődik. A gazdálkodói körben gyakori gép és üzemi berendezés vásárlása nem tárgya a visszterhes vagyonátruházási illetéknek, így megszerzésük illeték fizetésével nem jár. Az adóktól eltérően az illetékfizetési kötelezettség eseti jellegű, tehát csak a vagyon megszerzésekor, illetőleg a bírósági vagy az államigazgatási eljárás kezdeményezésekor jelentkező egyszeri teher, amit a gazdálkodók költségként számolhatnak el. A javaslat várható hatását értékelve megalapítható, a lakosság és az egyéni vállalkozók terhei érzékelhetően csökkennek. Jelenleg ugyanis a nem lakás célját szolgáló ingatlan, mint például az üdülő, műhely, üzlet vagy garázs megszerzését a forgalmi érték 15 százalékának megfelelő visszterhes vagyonátruházási illeték terheli, ami a javaslat elfogadásával csaknem felére csökken. Ugyanakkor a ma illetékmentes állami vállalatok és szövetkezetek eljárási illetéket eddig is fizettek. A vagyonszerzési illetékkötelezettségük azt jelenti, hogy a többi gazdálkodóval azonos feltétellel szerezhetnek vagyont. Miután ebben a körben is a visszterhes szerzés a legjellemzőbb, ez a forgalmi érték 8 százalékának megfelelően illetékelvonást eredményez. Az így keletkező terhet azonban az említett mentességek és kedvezmények enyhítik. Bár a javasoltak a költségvetés bevételeit 1989-ben még nem növelik, sőt némi veszteséget okoznak, azonban az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a változtatás nem halasztható. Kötelességem még a tisztelt képviselőtársaimat tájékoztatni arról, hogy a javaslat az említetteken túlmenően kisebb pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz. Ezek közül kiemelést érdemel az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a javaslata, valamint a cégbírósági eljárás illetékének módosítása. Az első kiegészítő javaslat lényege az, hogy a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentése esetenként elhúzódik a hatóság közbenső intézkedése miatt. Az idő múlásával a megszerzett vagyon forgalmi értéke jelentősen módosulhat, ami azt eredményezheti, hogy a vagyonszerző magasabb illetékalap után fizet illetéket. A hatósági ügyintézés elhúzódásából származó többlet-illet éknek az ügyfélre terhelése méltánytalan, ennek kiküszöbölését célozza a bizottság javaslata. A második kiegészítő javaslat a nemzetközi gyakorlatnak és költségarányosság elvének megfelelően növelt összegű illetéket állapít meg a cégbírósági eljárás kezdeményezéséért. Köztudott, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény hatályba lépésével a cégbíróságoknál jelentős feladatbővülés várható. A gazdálkodóknak és az államnak egyaránt érdeke a cégbíróságok zavarmentes működése. Ehhez járul hozzá a cégbírósági eljárásért fizetendő emelt összegű bírósági eljárási illeték. Deák Géza képviselőtársam javaslatával kell még foglalkozni. A javaslata az volt, hogy a termelőszövetkezet esetében a tag halála, vagy kilépése folytán arra kényszerül az üzem, hogy megváltsa a földet, azt ne terhelje az úgynevezett visszterhes illeték. A bizottság megvitatta a javaslatát és az az álláspont alakult ki, hogy a visszaváltás esetén is gyarapodik a tsz vagyona, tehát nem indokolt az ilyen vagyongyarapodást az általános illeték fizetése alól kivonni. Ez ellenkezne a módosítást meghatározó versenysemlegesség elvével. Még azt is érdemes megemlíteni, hogy a megváltás a földtörvényben diktált áron történik, ami lényegesen alacsonyabb a valós forgalmi értéknél. Mindezek figyelembevételével a bizottságunk nem javasolta a képviselői indítvány elfogadását. Ezt Deák Géza el is fogadta. Ezek után az országgyűlés tervés költségvetési bizottsága nevében javaslom, hogy a beterjesztett kiegészítő indítványokkal fogadja el az országgyűlés az illetékről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Köszönöm és elnézést kérek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Két kiegészítésről van tehát szó. A cégbíróságokról szóló módosítást már régebben kiosztották. (Teremzaj: az első napon kiosztották.) Tisztelt Országgyűlés! A módosító törvényjavaslatnak a szövege rendelkezésünkre áll. Az egyik kiegészítés, amelynek az első oldalán az van, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a kezdeményezésére történt, abban az áll, hogy ha 3 hónapon túl történik az illetékhivatal tevékenysége, akkor az eddigi egy év helyett már 3 hónapon belül is az állampolgár részére kedvezőbb a helyzet. A másik módosítás, a cégbíróságokra vonatkozó írásos anyagot már régebben kapták meg képviselőtársaim.