Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2807 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2808 csak a kormányzati munka, hanem a kormányzat és a társadalom összefogását is vezérli. És itt úgy gondo­lom, hogy nemcsak Bartók méltóságára, szigorú ítélkező tekintetére van szükségünk, hanem elköte­lezett cselekvésre is. Szeretném tehát egyértelműen leszögezni, hogy nemcsak politikai értelemben, hanem az erkölcsi értékek világában sem vagyunk semlegesek, de egyol­dalúak sem. Megköveteljük a tisztességet, üldözzük a korrupciót, de kiállunk mindazok mellett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom destabi­lizálását óhajtó erők. A modern társadalomban nem egészséges, illetve veszélyes, ha a politikában a politikusok, a közigaz­gatásban a közigazgatás szakemberei, az oktatásban a pedagógusok, a mezőgazdaságban az agronómusok, a tudománypolitikában az akadémikusok, az egész­ségügyben az orvosok ki tudják vonni magukat a la­kosság, a fogyasztók, az úgynevezett hozzá nem értők véleményének szervezett ereje alól, vagyis ha nem kényszerülnek kompromisszumra. Ezért szélesíteni kívánjuk a kormányzati döntések, egész tevékenységünk nyilvánosságát és társadalmi ellenőrzését, mert csak így tudjuk korlátozni a ki­járók, a bennfentesek és a lobbysták befolyását. Tisztelt Országgyűlés! Remélem, sikerült érzékel­tetnem, hogy a kormányzati irányítás rendszerének átalakítására vonatkozó javaslataink messze túlmu­tatnak a szervezeti módosításokon. A hatalomgya­korlás lényegét érintő, folyamatban lévő változások­hoz igazodva kívánják szolgáim az irányítási munka hatékonyságának, demokratizmusának növelését, a kormányzás népfrontos jellegének kialakítását, és ez­zel egy hatékonyan működő, demokratikusan szer­veződő, szilárd népfrontra támaszkodó szocialista tár­sadalom felé vezetnek. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most dr. Szilágyi Gábor képviselőtársunkat, az építési és közlekedési bizottság előadóját illeti a szó. DR. SZILÁGYI GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága december 12-i ülésén megtárgyalta a Magyar Nép­köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló, 1987. évi VII. törvény módosítására vonatkozó tör­vényjavaslatot. Az írásbeli előterjesztésekhez Németh Miklós kormányelnök és dr. Sárközy Tamás igaz­ságügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítőt, illetve indoklást egy új, egységes Közlekedési, Hír­közlési és Építésügyi Minisztérium létesítésére. A kor­mányelnök elvtárs az új minisztérium létesítésével összefüggésben személyi kérdésekről is tájékoztatta bizottságunkat. E napirenddel kapcsolatban hat országgyűlési kép­viselő fejtette ki véleményét, álláspontját. Tulajdon­képpen az új minisztérium szükségességét a képvise­lők többsége nem vitatta. Kritikai észrevételek hangzottak el az előkészítés módjára és a jelenleg meglévő, működő minisztériu­mok, illetve ágazatok megtartását szorgalmazták. Többen szóvá tették, hogy bizottságunknak ko­rábban és nagyobb részletességgel kellett volna az illetékes minisztériumok munkáját tárgyalni, akkor az összevonás szükségessége egyértelműbb, világosabb valamennyiünk számára. Mások aggodalmuknak, - ahogy most Németh Miklós elvtárs fogalmazott — fenntartásuknak adtak hangot egy ilyen sokrétű feladattal ellátott miniszté­rium iránt; mondván: az eddig összevont kereske­delmi minisztérium még ma sem működik zökkenő­mentesen. Különösen fáj az építészeknek, - e tárgyban az Építőművészek Szövetsége levélben fordult a kor­mány elnökéhez —, hogy egy nagyon régi hagyomá­nyokkal rendelkező építésügyi és városfejlesztési minisztérium szűnik meg. Nehezményezik, hogy vé­leményüket nem kérték ki, hogy az építészettel ösz­szefüggő területek állami irányítása és felügyelete nem a valódi társadalmi szükséglet szerint kerül a helyére. Hangot kapott a bizottsági ülésen az is, hogy a Magyar Posta köztudottan néhány éve vált ki a mi­nisztériumi keretből, ismételt visszasorolása nem jó fényt vet ránk. Emellett a VII. ötéves tervben eddig nem tapasztalt 420 ezres távbeszélő-fejlesztési prog­ramjával bizonyította az országgyűlés színe előtt is önálló létét. Van egy olyan irányú félelem is, hogy a mai Köz­lekedési Minisztérium valamennyi alágazata — mint köztudott — fejlesztési, fenntartási gondokkal küzd és vajon nem gyengíti-e le a hírközlés viszonylagosan növekvő fejlesztési próbálkozásait? Bizottságunk ülésén a kérdések, hozzászólások, a válaszok kapcsán jelentős szerepet kapott a kételyek és az aggodalmak mellett a kormányzati munka dön­tésmechanizmusa átrendeződésének a fontossága. Is­meretes képviselőtársaim előtt, Németh Miklós elv­társ most megint ismételten alaposan megindokolta, hogy ennek első szakasza korábban beindult és most a második szakaszon van a sor, mégpedig a terület-, a településfejlesztés, a tanácsi gazdálkodás, az építés, a közlekedés, a posta-távközlés integrációja. Bizottságunk egyik tagja kifejezésre juttatta azt is, hogyha korábban elfogadtuk a kormányzati mun­ka korszerűsítésének programját, akkor adjunk zöld utat a munka folytatásának is. Valamennyien tudjuk, hogy a szervezeti változás, magában az összevonás nem old meg semmit. Feltétlenül szükséges a belső korszerűsítést, a feladatok, a hatáskörök átrendező­dését is végigvinni. Lehetőség szerint úgy, hogy sem az igazgatási apparátus, sem a bürokrácia, sem a hát­térintézmény ne növekedjen. Ellenkezőleg, egy bizo­nyos idő után csökkenési folyamat következzen be. Választ kaptunk arra is, hogy a magyar posta mi­nisztériumi keretbe történő besorolása nem a régi, a korábbi módon megy végbe. Tehát nem egy korábbi

Next

/
Thumbnails
Contents