Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-34

2807 Az Országgyűlés 34. ülése, 1988. december 20-án, kedden 2808 csak a kormányzati munka, hanem a kormányzat és a társadalom összefogását is vezérli. És itt úgy gondolom, hogy nemcsak Bartók méltóságára, szigorú ítélkező tekintetére van szükségünk, hanem elkötelezett cselekvésre is. Szeretném tehát egyértelműen leszögezni, hogy nemcsak politikai értelemben, hanem az erkölcsi értékek világában sem vagyunk semlegesek, de egyoldalúak sem. Megköveteljük a tisztességet, üldözzük a korrupciót, de kiállunk mindazok mellett, akiknek tisztességét alaptalanul kikezdik a hatalom destabilizálását óhajtó erők. A modern társadalomban nem egészséges, illetve veszélyes, ha a politikában a politikusok, a közigazgatásban a közigazgatás szakemberei, az oktatásban a pedagógusok, a mezőgazdaságban az agronómusok, a tudománypolitikában az akadémikusok, az egészségügyben az orvosok ki tudják vonni magukat a lakosság, a fogyasztók, az úgynevezett hozzá nem értők véleményének szervezett ereje alól, vagyis ha nem kényszerülnek kompromisszumra. Ezért szélesíteni kívánjuk a kormányzati döntések, egész tevékenységünk nyilvánosságát és társadalmi ellenőrzését, mert csak így tudjuk korlátozni a kijárók, a bennfentesek és a lobbysták befolyását. Tisztelt Országgyűlés! Remélem, sikerült érzékeltetnem, hogy a kormányzati irányítás rendszerének átalakítására vonatkozó javaslataink messze túlmutatnak a szervezeti módosításokon. A hatalomgyakorlás lényegét érintő, folyamatban lévő változásokhoz igazodva kívánják szolgáim az irányítási munka hatékonyságának, demokratizmusának növelését, a kormányzás népfrontos jellegének kialakítását, és ezzel egy hatékonyan működő, demokratikusan szerveződő, szilárd népfrontra támaszkodó szocialista társadalom felé vezetnek. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most dr. Szilágyi Gábor képviselőtársunkat, az építési és közlekedési bizottság előadóját illeti a szó. DR. SZILÁGYI GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága december 12-i ülésén megtárgyalta a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló, 1987. évi VII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az írásbeli előterjesztésekhez Németh Miklós kormányelnök és dr. Sárközy Tamás igazságügyi miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítőt, illetve indoklást egy új, egységes Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium létesítésére. A kormányelnök elvtárs az új minisztérium létesítésével összefüggésben személyi kérdésekről is tájékoztatta bizottságunkat. E napirenddel kapcsolatban hat országgyűlési képviselő fejtette ki véleményét, álláspontját. Tulajdonképpen az új minisztérium szükségességét a képviselők többsége nem vitatta. Kritikai észrevételek hangzottak el az előkészítés módjára és a jelenleg meglévő, működő minisztériumok, illetve ágazatok megtartását szorgalmazták. Többen szóvá tették, hogy bizottságunknak korábban és nagyobb részletességgel kellett volna az illetékes minisztériumok munkáját tárgyalni, akkor az összevonás szükségessége egyértelműbb, világosabb valamennyiünk számára. Mások aggodalmuknak, - ahogy most Németh Miklós elvtárs fogalmazott — fenntartásuknak adtak hangot egy ilyen sokrétű feladattal ellátott minisztérium iránt; mondván: az eddig összevont kereskedelmi minisztérium még ma sem működik zökkenőmentesen. Különösen fáj az építészeknek, - e tárgyban az Építőművészek Szövetsége levélben fordult a kormány elnökéhez —, hogy egy nagyon régi hagyományokkal rendelkező építésügyi és városfejlesztési minisztérium szűnik meg. Nehezményezik, hogy véleményüket nem kérték ki, hogy az építészettel öszszefüggő területek állami irányítása és felügyelete nem a valódi társadalmi szükséglet szerint kerül a helyére. Hangot kapott a bizottsági ülésen az is, hogy a Magyar Posta köztudottan néhány éve vált ki a minisztériumi keretből, ismételt visszasorolása nem jó fényt vet ránk. Emellett a VII. ötéves tervben eddig nem tapasztalt 420 ezres távbeszélő-fejlesztési programjával bizonyította az országgyűlés színe előtt is önálló létét. Van egy olyan irányú félelem is, hogy a mai Közlekedési Minisztérium valamennyi alágazata — mint köztudott — fejlesztési, fenntartási gondokkal küzd és vajon nem gyengíti-e le a hírközlés viszonylagosan növekvő fejlesztési próbálkozásait? Bizottságunk ülésén a kérdések, hozzászólások, a válaszok kapcsán jelentős szerepet kapott a kételyek és az aggodalmak mellett a kormányzati munka döntésmechanizmusa átrendeződésének a fontossága. Ismeretes képviselőtársaim előtt, Németh Miklós elvtárs most megint ismételten alaposan megindokolta, hogy ennek első szakasza korábban beindult és most a második szakaszon van a sor, mégpedig a terület-, a településfejlesztés, a tanácsi gazdálkodás, az építés, a közlekedés, a posta-távközlés integrációja. Bizottságunk egyik tagja kifejezésre juttatta azt is, hogyha korábban elfogadtuk a kormányzati munka korszerűsítésének programját, akkor adjunk zöld utat a munka folytatásának is. Valamennyien tudjuk, hogy a szervezeti változás, magában az összevonás nem old meg semmit. Feltétlenül szükséges a belső korszerűsítést, a feladatok, a hatáskörök átrendeződését is végigvinni. Lehetőség szerint úgy, hogy sem az igazgatási apparátus, sem a bürokrácia, sem a háttérintézmény ne növekedjen. Ellenkezőleg, egy bizonyos idő után csökkenési folyamat következzen be. Választ kaptunk arra is, hogy a magyar posta minisztériumi keretbe történő besorolása nem a régi, a korábbi módon megy végbe. Tehát nem egy korábbi