Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2785 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2786 ezt lehetővé kell tenni, úgyhogy örömmel fogom fogadni, ha Balogh elvtárs az előkészítő munkálatokba bekapcsolódik. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Következik dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársunk kérdése az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez a helyiséggazdálkodásról szóló 84-es rendelet módosítása tárgyában. DR TALLÓSSY FRIGYES: Igen Tisztelt Miniszter Elvtárs! A helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984-es minisztertanácsi rendelet 28. §-a szerint a nem állami tulajdonban álló lakás, vagy lakrész nem lakás céljára csak lakáspótlás mellett használható fel. Ezzel van összhangban a lakástörvény 44. §-ának 5. bekezdése is, amely a magántulajdonban álló lakást a helyi tanács elnökének engedélyével engedi bérbe adni. A különféle gazdálkodók és más szervezetek az Üyen célra igénybevehető helyiségek hiánya és a fejlesztési források szűkös volta miatt már jelenleg is súlyos elhelyezési gondokkal küzdenek, főleg a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. A közeli jövőben — különösen a társasági törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében — további jelentős igénynyel lehet számolni. Az állampolgárok a jelenleg hatályos minisztertanácsi rendelet tilalma ellenére már ma is figyelemreméltó számban adnak bérbe társasházi öröklakásokat, szövetkezeti lakásokat, családi házakat. A lakások más irányú hasznosítása — lévén hogy a lakbérnél lényegesen magasabb bérleti díjat lehet kikötni -, legjobb szándékuk ellenére is a jogsértés felé tereli az állampolgárokat. Készteti őket erre a szükség, a megélhetési gondok rohamos növekedése, az infláció és nem különben a feltörő fizetőképes kereslet. Törvényességi szempontból a jogsértések irányába való késztetés kifejezetten nem kívánatos jelenség. Egyébként is az ellenőrizhetetlen tilalmak fenntartása merő formalitás, a lakásgondok a tilalommal egyebekben sem oldhatók meg, ugyanakkor fenntartásuk szükségtelen beavatkozást jelent az állampolgárok tulajdonjogi rendelkezési jogaiba. Ezért kérdem miniszter elvtárstól, hogy az újonnan alakuló szervezetek elhelyezési igényeit elősegítendő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tervezi-e a helyiséggazdálkodási és a lakástörvény módosítását, az állampolgárok és nem állami szervek tulajdonában álló lakásingatlanok nem lakás céljára való hasznosítása megengedése tekintetében. Köszönöm szépen. ELNÖK: Válaszol Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. SOMOGYI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Tallóssy Elvtárs! Röviden a válaszom úgy szól, amit egy magyarázattal ki fogok bővíteni, hogy foglalkozunk ennek a rendelkezésnek a módosításával. A jogászok kitaláltak egy rendkívül ronda, de ma nagyon népszerű szót, a deregulációt. Ez ebbe tartozik, ebbe a folyamatba. Én tiltakoztam mindig a „dereguláció" ellen, de a jogászok találták ki a felesleges jogszabályok kiiktatására. Ezt takarja ez a szó. Az 1989. évi folyamatba ennek a rendelkezésnek a felülvizsgálata is beletartozik. A dolognak azonban van egy ennél sokkal lényegesebb része. Ez a rendelet nem feleslegesen született, ugyanis minden valamire való jogállam védi a lakásállományát, védi a lakást. Bizonyára kevesen tudják — ugyanis magánlakásról van szó —, itt van nálam a Statisztikai Évkönyv, amire mindig szoktam támaszkodni, hogy Magyarországon állami kölcsön, vállalati kölcsön, szociäis támogatás nélkül 1987-ben összesen 766 darab lakás épült, tehát ez az a személyi tulajdon, amelyre azt mondhatja a tulajdonosa, hogy elvileg szabadon rendelkezik vele. Az összes többiben, a kölcsönökben benne van az önök támogatása, az ország adója, a vállalatok pénze és minden, és nem hiszem, hogy a társadalmi igazság egyértelműen elfogadja azt, hogy — mert hiszen ma több lakása is lehet valakinek — miközben törleszti az 1200-, vagy 1300 forintos OTP-t még a régi kamaton, 20, vagy 25, vagy 30 ezer forintért ezt a lakást bérbe adja, hiszen egy ilyen bérbeadó sem lakik a hidak alatt vagy csőben, hanem van gondolom másik, vagy harmadik lakásuk. Tehát mi azzal foglalkozunk, hogy teremtsük meg a jogi lehetőségét annak, hogy ilyen esetben az OTP egyből fölmondhassa szerződését és mondja meg, hogy az igen tisztelt bérbeadó, aki arra fogja a lakását használni, hogy kiadja, térítse vissza egyből az összes tartozását, és ez esetben állampolgári jogon csinálja a bérbeadást. (Taps.) De olyannal, hogy miközben élvezi az állam támogatását és ebből extra profitra tesz szert, nem hiszem, hogy a jogalkotók egyetértenek. Tehát összefoglalva, foglalkozunk az üggyel, azonban a kettőt együtt lehet csak értékelni. ELNÖK: Király Zoltán képviselőtársunk kérdést tesz fel a belügyminiszterhez a békés felvonulás betiltása tárgyában. Király Zoltán képviselőtársunké a szó. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Hadd bocsássam előre, hogy kérdésem témája formailag egy interpelláció tárgya is lehetett volna, ám véleményem szerint az interpelláció döntően a bizalmi kérdéssel rokon jogintézmény, és az én bizalmam a tárca vezetőjében töretlen. (Zaj.) Ezt komolyan mondtam. (Derültség.) Másrészt pedig a kérdéshez az is hozzátartozik, hogy a békés felvonulások, tüntetések gyakorlatában az elmúlt hónapok során igen korrekt munkakapcsolat alakult ki a tüntetést szervezők és a Belügyminisztérium illetékes munkatársai között. A kérdésben foglaltak tulajdonképpen a kivételt jelentik. A Budapesti Rendőrfőkapitányság - ellentétben a formálisan még ma is hatályban lévő, csak nem gyakorolt 5159/1945. számú belügyminiszteri rendelettel, amely 1. §-ában csupán bejelentési kötelezett-