Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-33
2783 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2784 elfogadását illetően, illetőleg a kapcsolódó részszab ályozásoknak sorozatos megjelentetésével, hogy ezeknek eleget tettünk. Ezekben a rendelkezésekben eléggé egyértelműen meg van fogalmazva (magyar nevén a KRESZ-ben például), hogy hogyan kell eljárni, milyen rakományrögzítés szükséges, hogy le kell kötni, le kell takarni adott esetben a szemes terményeket szállító kocsikat, hogy ne hullajthassák el, a sarat el kell távolítani akkor, amikor ráhajtanak a különböző, ki nem épített utakról a burkolt utakra a járművek. Egyetértek azzal a képviselői fölvetéssel, hogy sokkal nagyobb gond ennek a megvalósítása, érvényt szerzése ezeknek az előírásoknak. Hogy ebben is történt valami, erről jelenthetem az Országgyűlésnek, hogy az utak kezelői, éppen ennek a tavaszi törvénynek kapcsán kaptak olyan jogosítványokat, amelyekkel az útellenőri szolgálat felállítható. Ez az ellenőrzés tulajdonképpen egy járőrszerű szolgálat. Attól függően, hogy milyen az út típusa, autópályán sűrűbben, a bekötőúton ritkábban természetesen, de bizonyos rendszerességgel ezeket az utakat járják, ellenőrizzék. A bejárás során az útellenőröknek kötelezettségük, hogy eltávolítsák azt a szemetet, piszkot, elhullott, balesetveszélyt okozó szennyeződéseket, és azon kívül, hogy ha be tudják a szabálysértőt azonosítani, akkor megkapták azt a jogosítványt, amit egyébként a rendőrség, hogy szabálysértési eljárás keretében, és a költségeknek a ráterhelésével próbájának érvényt szerezni a rendnek, a tisztaságnak. Ezek tudjuk, hogy nem elégségesek, hiszen egyrészt korlátot szab az ilyen típusú járőrözésnek az üzemeltetésre fordítható összeg, és ezen kívül tulajdonképpen a legnagyobb gond az, hogy valóban tudunk-e olyan mértékben javítani és változtatni az utazási és szállítási szokásokon, egyáltalán a közúti kultúránkon, amelyre azért egy ilyen típusú, közepesen fejlett motorizált országnál is már szükség van. Meggyőződésűnk, hogy sajnos ebben — és ezt többes szám első személybe mondhatjuk — van még mit tanulnunk és csinálnunk. Ebben az egész ügyben a hatóság, az útkezelő az egyik oldal, a másik sajnos az utakat használó közönség, mi, amikor szállítunk és fuvarozunk. Az a kérésem, hogy a válaszomat fogadja el az Országgyűlés. Van törekvés ebben való előbbrelépésre, de ez közügy és közös feladat. ELNÖK: Köszönöm. Dr. Balogh Károly képviselőtársunk kérdést tesz fel a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez telek kialakítása esetén a földvédelmi járulék fizetése alóli mentesítés tárgyában. DR. BALOGH KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Váncsa Elvtárs! Választókörzetemben, a Rábaközben és mint hallottuk Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunktól, máshol is egyre sürgetőbb gondot jelent az a tény, hogy a házhelyek igény szerinti kialakításának lehetősége sok korlátozásba ütközik. Területünkön jellemzőek a kisközséges települések és ehhez kapcsolódóan az intenzív nagyüzemi gazdálkodás szerves részeként töretlenül fejlődő háztáji gazdálkodás. Ebből egyenesen következik, hogy községeinkben a nagytelkes építkezéseknek volt hagyománya, de az említett okok miatt jelenleg is, és a népgazdasági igények minél teljesebb kielégítése érdekében a jövőben is, ezekkel az egészséges telek-adottságokkal szükséges számolni. Kis községek népességmegtartó képességét csak megfelelő nagyságú és minőségű telkek kialakításával lehet biztosítani. Ez óhatatlanul külterületi, mezőgazdasági termőföld igénybevételével jár együtt. A települések körül lévő külterületi termőföldek a legjobb minőségűek, igénybevételük esetén — jelenlegi szabályozás szerint — elviselhetetlenül magas terhet ró az építkezőkre a lakótelkek forgalmi értékének többszörösét kitevő földvédelmi járadék. Szabadjon példát mondanom: egyik választó községemben, Bezi községben kettes minőségű osztályú szántó kataszteri tiszta jövedelme 40 aranykorona hektáronként. A jogszabály szerinti szorzó 28 ezerszeres, így a termelésből való kivonás miatt egy hektárért az 50 százalékos kedvezmény figyelembevételével 560 ezer forintot kellene fizetni. Ehhez járul még a közművesítéssel kapcsolatos kiadás. Egy hektár területből az évszázadok során kialakult igényeknek megfelelően körülbelül 34 lakótelek alakítható ki. Annak érdekében, hogy községeink ne sorvadjanak el telekkialakítás esetében, a földvédelmi járulék fizetése alól felmentés legyen adható. Annál is inkább indokoltnak tartjuk ezt, mivel a falvakban kialakított telkeken a nagyüzemi művelés intenzitását sok esetben meghaladó gazdálkodás folyik (szőlő, gyümölcs, zöldség termelés), és a föld a mezőgazdasági termelésből nem esik ki. A Tisztelt Ház türelmét köszönöm. ELNÖK: Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszol. VÁNCSA JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Balogh Elvtárs! A törvényt a jövő év első felében módosításra be kívánjuk nyújtani az Országgyűlésnek. Mindenekelőtt a társasági törvénnyel szeretnénk összhangba hozni az egyes rendelkezéseit. Ez megfelelő alkalmat nyújt arra, hogy az elmúlt egy-két esztendő tapasztalatait figyelembevéve módosításokat javasoljunk a Parlamentnek. Szeretném megjegyezni, hogy amit Balogh elvtárs elmondott, az valós tény, de mégis ez azt jelenti, hogy országosan a földek értéke nem az említett kiemelkedő 40 aranykorona — ez mindössze 3 és fél százaléka a termőföldnek — hanem 20-21 aranykorona körül van, ami azt jelenti, hogy e gy€ gy négyzetméterre vetítve 15-18 forint terheli azt, aki kivonja a termőföldet a termelésből. Mégis úgy gondoljuk, hogy szükséges azok számára, akik azért építenek nagy telekkel rendelkező családi házat, hogy ott kertészkedni is tudjanak. Azok számára
