Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-33
2773 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2774 ELNÖK: Az interpellációra dr. Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter váaszol. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azzal kezdem, hogy az interpelláló képviselő által itt előterjesztett problémát magam is reálisnak látom. Több olyan hozzánk érkezett jelzésről tudnék számot adni, amely szerint a szerződéses kamatmaximum, a 8 százalék már valóban idejét múlta. Itt két dolgot kell meggondolni. Az egyik az, hogy reálisan a gazdaság és a piac viszonyai alakítják a kamatot. Ez az egyik szempont. A másik viszont, ha Polgári Törvénykönyvben szabályozunk valamit, akkor annak a szabályozásnak időtállónak és pontosnak kell lennie, kizárva a félreértések lehetőségét is. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a szerződéses kamatmaximumot, amely ma már nem reális, amely idejétmúlta, emelni kell. Kérdés azonban, hogy hogyan és mennyiben határozható meg a mérték. Nem biztos, hogy az előbb említett igényeknek eleget tehetünk olyan szabályozással, hogy ez a kamatmaximum igazodjon a Nemzeti Bank által mindenkor megállapított kamatláb mértékéhez. Sokkal célszerűbb lenne egy meghatározott kamatmaximumot a Polgári Törvénykönyvben rögzíteni. Attól tartok azonban, hogy ezt e pillanatban, most nem tehetjük meg. A Pénzügyminisztériummal és a bankkal folytatott konzultáció alapján azt mondhatom, hogy 1989 elején általánosan felülvizsgálják a lakossági bankügyleteket, ennek kapcsán kerülnek kialakításra a megfelelő kamatok is. Azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy az interpelláció reális problémafelvetését elismerve engedje meg, hogy erre a kérdésre a jövő év elején, az előbb említett alkalmat felhasználva térjünk vissza és a Polgári Törvénykönyvet akkor módosítsuk. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Hellner Károly képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? Dr. HELLNER KÁROLY: Jobban szerettem volna, ha decemberben tudunk visszatérni. A kamatot január l-jével könnyebb számolni, de ha az ügy megítélése nagyobb időt kíván, természetesen egyetértek. De azt kérem, hogy az első negyedév végéig térjünk erre vissza. Köszönöm. ELNÖK: Megkérdezem az Országgyűlést, hogy az igazság ügy miniszter válaszát elfogadja-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki nem fogadja el a választ? (Nincs ilyen.) Tartózkodott valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot; a miniszteri választ az interpelláló és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Bozsó Lajosné képviselőtársunk interpellál az Árhivatal elnökéhez a monitorként használt televíziókészülékek díjmentessége, valamint a magánszemélyek tévé-előfizetése díjmentességének elbírálása tárgyában. BOZSÓ LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szikszay elvtárs! A rádió- és televízió-szabályzat szerint minden műsorvevő készülék után előfizetési díjat kell fizetni. A mai gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a televízió-készülékeket nemcsak a Magyar Televízió adásainak vételére használják, hanem számítógépekhez monitorként is. Érthető, hiszen a tőkés importból származó monitorok jóval drágábbak, mint az itthon erre a célra is használható tévé-készülékek. Hyen esetekben méltánytalannak tartom, hogy a monitorként használt készülékek után is előfizetési díjat kelljen fizetni. Elsősorban olyan intézményekre gondolok, mint az oktatási intézmények és kórházak. Példaként említeném, hogy a körzetemben levő egyik gimnázium beruházási költsége százezer forint, amelyből 40 ezret előfizetési díjra fizet. Javaslom tehát, hogy a monitorként használt tévé-készülékek után ne kelljen előfizetési díjat fizetni. Javaslatom elfogadása esetén számos olyan intézmény életét tehetnénk könnyebbé, amely a mai helyzetben nehéz anyagi gondokkal küzd. Nem utolsósorban segítséget adnánk a számítógépek elterjedéséhez. A következő módosító javaslatom a magánszemélyek tévé-előfizetési díjmentességével kapcsolatos. Az érvényben levő szabály szerint mentességet az a magánszemély kaphat, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. Ez az összeghatár, tekintettel a mai gazdasági helyzetre és infláció nagyságára, véleményem szerint túlhaladott. A nyugdíjasok alsó határa is 2800 forint. Ezért javasolom az alsó határ felemelését a mindenkori nyugdíj alsó határára. Mivel a rászorulók helyzetét elsősorban a helyi tanácsok ismerik, ezért a mentességre vonatkozó döntést bízzuk rájuk, és ne a postára. Köszönöm. ELNÖK: Az interpellációra dr. Szikszay Béla államtitkár válaszol. Dr. SZIKSZAY BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Bozsó elvtársnő! A televízió-készülékek előfizetési díjára vonatkozó hatályos árrendelkezés szerint a Magyar Posta elnöki hivatalának rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben joga van mentesítést adni a díjfizetési kötelezettség alól. Ez a jogosítványa jogi személyekre és magánszemélyekre egyaránt kiterjed. Ez a mentesítési gyakorlat sokáig megfelelően működött, az utóbbi egy-két évben azonban jelentősen megszaporodott a mentesítést kérők száma, jogi személyeknél és magánszemélyeknél egyaránt. Tény, hogy a számítógépek elterjedése, a gyógyítás fejlődése, műszerezettségének emelkedése, az ipari és kereskedelmi kultúra fejlődése egyaránt maga után vonja, hogy monitorok használata nem elszigetelt, nem kivételes jelenség. Azt is el kell ismerni, hogy a magánszemélyeknél a mentesség elbírálásánál eddig figyelembe vett,
