Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2773 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2774 ELNÖK: Az interpellációra dr. Kulcsár Kálmán igazságügy miniszter váaszol. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném azzal kezdem, hogy az interpelláló kép­viselő által itt előterjesztett problémát magam is reá­lisnak látom. Több olyan hozzánk érkezett jelzésről tudnék számot adni, amely szerint a szerződéses ka­matmaximum, a 8 százalék már valóban idejét múlta. Itt két dolgot kell meggondolni. Az egyik az, hogy reálisan a gazdaság és a piac viszonyai alakítják a kamatot. Ez az egyik szempont. A másik viszont, ha Polgári Törvénykönyvben szabályozunk valamit, ak­kor annak a szabályozásnak időtállónak és pontosnak kell lennie, kizárva a félreértések lehetőségét is. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a szerződéses kamat­maximumot, amely ma már nem reális, amely idejét­múlta, emelni kell. Kérdés azonban, hogy hogyan és mennyiben határozható meg a mérték. Nem biz­tos, hogy az előbb említett igényeknek eleget tehe­tünk olyan szabályozással, hogy ez a kamatmaximum igazodjon a Nemzeti Bank által mindenkor megál­lapított kamatláb mértékéhez. Sokkal célszerűbb lenne egy meghatározott ka­matmaximumot a Polgári Törvénykönyvben rögzíte­ni. Attól tartok azonban, hogy ezt e pillanatban, most nem tehetjük meg. A Pénzügyminisztériummal és a bankkal folytatott konzultáció alapján azt mond­hatom, hogy 1989 elején általánosan felülvizsgálják a lakossági bankügyleteket, ennek kapcsán kerülnek kialakításra a megfelelő kamatok is. Azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy az in­terpelláció reális problémafelvetését elismerve enged­je meg, hogy erre a kérdésre a jövő év elején, az előbb említett alkalmat felhasználva térjünk vissza és a Polgári Törvénykönyvet akkor módosítsuk. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Hellner Károly kép­viselőtársamat, egyetért-e a válasszal? Dr. HELLNER KÁROLY: Jobban szerettem vol­na, ha decemberben tudunk visszatérni. A kamatot január l-jével könnyebb számolni, de ha az ügy meg­ítélése nagyobb időt kíván, természetesen egyetértek. De azt kérem, hogy az első negyedév végéig térjünk erre vissza. Köszönöm. ELNÖK: Megkérdezem az Országgyűlést, hogy az igazság ügy miniszter válaszát elfogadja-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Kö­szönöm. Ki nem fogadja el a választ? (Nincs ilyen.) Tartózkodott valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot; a miniszteri választ az interpelláló és az Országgyűlés egyhangúlag tudomá­sul vette. Bozsó Lajosné képviselőtársunk interpellál az Ár­hivatal elnökéhez a monitorként használt televízió­készülékek díjmentessége, valamint a magánszemé­lyek tévé-előfizetése díjmentességének elbírálása tár­gyában. BOZSÓ LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szikszay elvtárs! A rádió- és televízió-szabályzat szerint minden műsorvevő készülék után előfizetési díjat kell fizet­ni. A mai gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a televízió-készülékeket nemcsak a Magyar Televízió adásainak vételére használják, hanem számítógépek­hez monitorként is. Érthető, hiszen a tőkés im­portból származó monitorok jóval drágábbak, mint az itthon erre a célra is használható tévé-készülékek. Hyen esetekben méltánytalannak tartom, hogy a monitorként használt készülékek után is előfizetési díjat kelljen fizetni. Elsősorban olyan intézményekre gondolok, mint az oktatási intézmények és kórházak. Példaként említeném, hogy a körzetemben levő egyik gimná­zium beruházási költsége százezer forint, amelyből 40 ezret előfizetési díjra fizet. Javaslom tehát, hogy a monitorként használt tévé-készülékek után ne kelljen előfizetési díjat fi­zetni. Javaslatom elfogadása esetén számos olyan intézmény életét tehetnénk könnyebbé, amely a mai helyzetben nehéz anyagi gondokkal küzd. Nem utolsósorban segítséget adnánk a számítógépek el­terjedéséhez. A következő módosító javaslatom a magánsze­mélyek tévé-előfizetési díjmentességével kapcsola­tos. Az érvényben levő szabály szerint mentességet az a magánszemély kaphat, akinek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. Ez az összeghatár, tekintettel a mai gazdasági helyzetre és infláció nagyságára, véleményem szerint túlhala­dott. A nyugdíjasok alsó határa is 2800 forint. Ezért javasolom az alsó határ felemelését a mindenkori nyugdíj alsó határára. Mivel a rászorulók helyzetét elsősorban a helyi tanácsok ismerik, ezért a mentes­ségre vonatkozó döntést bízzuk rájuk, és ne a postára. Köszönöm. ELNÖK: Az interpellációra dr. Szikszay Béla ál­lamtitkár válaszol. Dr. SZIKSZAY BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Bozsó elvtársnő! A televízió-készülékek előfizetési díjára vonat­kozó hatályos árrendelkezés szerint a Magyar Posta elnöki hivatalának rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben joga van mentesítést adni a díjfizetési kö­telezettség alól. Ez a jogosítványa jogi személyekre és magánszemélyekre egyaránt kiterjed. Ez a mentesítési gyakorlat sokáig megfelelően működött, az utóbbi egy-két évben azonban jelen­tősen megszaporodott a mentesítést kérők száma, jogi személyeknél és magánszemélyeknél egyaránt. Tény, hogy a számítógépek elterjedése, a gyógyí­tás fejlődése, műszerezettségének emelkedése, az ipari és kereskedelmi kultúra fejlődése egyaránt maga után vonja, hogy monitorok használata nem elszi­getelt, nem kivételes jelenség. Azt is el kell ismerni, hogy a magánszemélyek­nél a mentesség elbírálásánál eddig figyelembe vett,

Next

/
Thumbnails
Contents